Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia tisztán és érthetően bemutatja az amerikai kormányzat álláspontját: a legfontosabb Amerika lakosságának jóléte, minden más másodlagos.
Az uniós dokumentumok bonyolult nyelvezete szinte már legendás, nem véletlenül vannak külön szakkönyvek, amelyek segíteni hívatottak eligazodni az uniós intézmények által kiadott dokumentumok tekervényes mondatainak labirintusában. Egy uniós szöveg szöges ellentéte az a nemzetbiztonsági stratégia, amit a Fehér Ház nemrég nyilvánosságra hozott.
A dokumentum bevezetését Trump büszke bevezetője indítja, amelyben kijelenti, hogy sikeresen megakadályozta, hogy a világ a vesztébe rohanjon, és helyreállított a békét és a stabilitást. A szöveg az amerikaiaknak van címezve, és olyan egyszerű és tiszta stílusban íródott, hogy valószínűleg egy általános iskolás is megértené. Sikerei között említi a határválság megszüntetését, az iráni nukleáris képességeinek kilövését, a kartelek elleni fellépést, és a békemegállapodásokat, amelyeknek Amerika részt vett a megtárgyalásában. Mint írja „Amerika a történelem legsikeresebb állama” és az a cél, hogy ez így is maradjon.
A dokumentum kemény kritikát fogalmaz meg Amerika korábbi stratégiájával kapcsolatban, amelyet elhibázottnak minősít. „A hidegháború vége után az amerikai külpolitikai elit meggyőződött arról, hogy az egész világra kiterjedő amerikai dominancia a legjobb az országunknak. Pedig más országok ügyei csak akkor érdekelnek minket, ha tevékenységük közvetlenül fenyegeti érdekeinket. Elitjeink súlyosan félreismerték Amerika hajlandóságát arra, hogy örökre vállalja azokat a globális terheket, amelyeket az amerikai nép nem tartott a nemzeti érdekkel összefüggőnek” – olvasható a stratégiában.
Kemény szavakkal illetti a globalizmust, és a szabadkereskedelmet, és egyértelműen Európára utalva kijelenti, hogy a szövetségesek visszaéltek Amerika nagylelkűségével és az amerikai adófizetők pénzéből tartatták fenn a saját biztonságukat.
A dokumentum kijelenti, hogy:
„Elsősorban és legfőképpen azt szeretnénk, hogy az Egyesült Államok továbbra is fennmaradjon és biztonságban legyen, mint független, szuverén köztársaság, amelynek kormánya biztosítja polgárainak Isten által adott természetes jogait, és elsőbbséget biztosít jólétüknek és érdekeiknek.”
Emelett Amerikának legyen a legjobb és legerősebb: gazdasága, hadserege, ipara, és állítsa helyre Amerika az énképét vagyis legyen büszke múltjára és hőseire.
Az elvek fejezetben egy egész paragrafus van annak szentelve, hogy Trump tulajdonképpen egyik külpolitikai iskolát sem tartja magáénak, vagyis „nem követ hagyományos politikai ideológiát. Elsősorban az motiválja, ami Amerika számára előnyös.”
Az elvek felsorolása azonban sokatmondó:
Mindezek olyan gondolatok, amelyeket eddig is hangoztatott a Trump féle külügyminisztérium. A szöveg Amerika egyik legfontosabb prioritásaként a „tömeges bevándorlás leállítását” nevezi meg.
Ezen részben van egy kemény üzenet Európa számára, amelyet azóta már több vezető problematikusnak nyilvánított, a dokumentumban ugyanis Trumpék leszögezik: rendkívül fontosnak tartják az alapvető és Istentől származó jogok megőrzését.
„Ellenezni fogjuk az elit által vezérelt, antidemokratikus korlátozásokat az alapvető szabadságjogok terén Európában, az angolszász világban és a demokratikus világ többi részén, különösen szövetségeseink körében”
– szögezik le.
Friedrich Merz német kancellár ezzel kapcsolatosan kedden kijelentette, hogy ez „európai szemszögből elfogadhatatlan”. „Nem látom szükségét annak, hogy az amerikaiak meg akarják menteni a demokráciát Európában” – mondta Merz.
A dokumentum kitér arra is, hogy mik az Egyesült Államok konkrét stratégiai szempontjai a külömböző régiókkal kapcsolatosan. A bolygó nyugati féltekével kapcsolatban megerősíti a Monroe doktrínát, Ázsiával kapcsolatban a cél a gazdasági dominancia visszaszerzése, és a háború elkerülése, a Közel-Keleten pedig a béke teremtése, és annak az elkerülése, hogy Amerikával ellenséges hatalom dominálja a térséget.
Az Európával kapcsolatos amerikai tervek kiverték a biztosítékot az EU fővárosaiban, ugyanis egészen mostanáig Brüsszel vezetői azt gondolták, hogy ha jópofiznak Trumppal, az elegendő lesz arra, hogy az elnök ne tegyen keresztbe Európának.
A dokumentum kemény ítéletet mond a kontinensről: nemcsak gazdaságilag és katonailag gyenge, hanem kulturális erózió is veszélyezteti.
„Európát érintő nagyobb problémák közé tartoznak az Európai Unió és más transznacionális szervezetek tevékenységei, amelyek aláássák a politikai szabadságot és szuverenitást, a kontinenst átalakító és viszályt keltő migrációs politikák, a szólásszabadság cenzúrázása és a politikai ellenzék elnyomása, a születési arányok zuhanása, valamint a nemzeti identitás és az önbizalom elvesztése.”
A dokumentum szerint ha trendek folytatódnak Európa 20 éven belül teljesen megváltozik. „Azt szeretnénk, hogy Európa európai maradjon, visszanyerje civilizációs önbizalmát” – írják, amely úgy hangzik, mintha valamelyik jobboldali európai párt doktrínájából lopták volna ki.
Az egész stratégia legtöbbet idézett és taglalt része Oroszországgal kapcsolatos. Ebben ugyanis megerősitik, hogy a háború minél hamarabbi lezárását szeretnék. „Az Egyesült Államok alapvető érdeke, hogy tárgyalások útján elérje az ukrajnai ellenségeskedés mielőbbi befejezését, hogy stabilizálja az európai gazdaságokat, megakadályozza a háború nem szándékos eszkalálódását vagy kiterjedését, és helyreállítsa a stratégiai stabilitást Oroszországgal, valamint lehetővé tegye Ukrajna háború utáni újjáépítését, hogy az életképes államként fennmaradjon” – írják.
A Foreign Policy oldalán Nathalie Tocci elemző arról írt, hogy a dokumentum bebetonozza az európai-amerikai barátságtalan viszonyt, és itt lenne ideje, hogy Európa észrevegye, hogy egyedül áll. Tocci leírja, hogy az európai vezetők az elmúlt évben egyfajta diplomáciai mosolykampánnyal próbálták megnyerni Trumpot, ahelyett, hogy stratégiát dolgoztak volna ki. Wolfgang Munchau német közgazdász ezzel szemben arról írt az UnHerd oldalán, hogy szerinte Trump gyakorlatilag gyarmatként tekint Európára, de az vezetők nem képesek erre érdemben reagálni, hanem csak felháborodnak és meglepődnek.
„Henry Kissinger viccelődött azzal, hogy veszélyes lehet Amerika ellenségének lenni, de végzetes Amerika barátjának lenni. Ez halálos pontossággal leírja az európai helyzetet.
Bármely magát megbecsülő ország vagy országcsoport ebben a helyzetben megpróbálna kiszabadulni Amerika szorításából. De, mint egy függő, aki szembesül azzal, hogy le kéne szokni, ehhez erőre és áldozatokra való hajlandóságra lenne szükség. Az európaiaknak fel kellene adniuk kényelmes társadalmi modelljeiket. Meg kellene tanulniuk a stratégiai gondolkodás és tervezés készségeit. Csökkentenük kellene az adókat és át kellene alakítaniuk a közkiadások prioritásait” – írja a szerző, aki szerint az európai vezetők nem értik a helyzetet, és még mindig egy olyan világban próbálnak élni, ami elmúlt.
Egy bizonyos, innentől kezdve Európa vezetői nem tehetnek úgy mintha Trump minden lépése meglepné őket, hiszen itt egy harminc oldalas dokumentum, amelyben teljesen egyértelművé teszi a prioritásait.
Nyitókép: Jim WATSON / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Saját oldala eltörölte őt, így a jobboldalon tudja elmondani nézeteit Thomas Fazi olasz baloldali újságíró: az ukrajnai háborúról, Európa és Amerika viszonyrendszeréről kérdeztük őt!
***
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Hormuz megnyílik, az Irán elleni blokádnak vége és egyes szankciókat az amerikaiak feloldanak, hogy Irán eladhassa az olaját.
Kicsit elkésett a vallomással.
Az európai nagykövetek a moszkvai figyelmeztetés ellenére elutasították az ukrán főváros elhagyását.
A szuverenista erők európai előretörése valós társadalmi válasz a jelenlegi rendszerek válságára. Miközben az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok egyaránt rávilágítanak a nyugati stratégiák korlátaira, a tét már a jelenlegi szövetségi rendszerek jövője a globális átrendeződés közepette.
Hamar véget érhetnek a harci cselekmények.
„Egyik napról a másikra omlott össze az a hétköznapi világ, amelyet addig természetesnek hittünk.” A Bahmut című új háborús regény anonimitását őrző, kárpátaljai magyar írójával beszélgettünk!
Luis Enrique szerint a tavalyi finálé előtt nagyobb volt rajtuk a nyomás.
A Fidesz–KDNP-frakció támogat minden olyan költségcsökkentési szándékot, ami megőrzi az Országgyűlés méltóságát – húzta alá a politikus.
