Pezsgőzik a világ: ezért ünnepeljük január 1-én az újévet!

A világ nagyobb része január elsején ünnepli a 2026-os esztendő eljövetelét, ám egyes ázsiai országok ettől eltérő időpontban köszöntik az új évet. Néhány évezreddel korábban az ókori civilizációk, például a babilóniaiak, a görögök és a rómaiak hasonlóképpen jártak el, különböző időpontokban ünnepelték a következő esztendőt, míg Julius Caesar Kr. e. 46-ban életbe léptetett naptárreformja hivatalossá nem tette évkezdő napként január 1-ét. Régen egyébként az évkezdés időpontja a tavaszhoz vagy a téli napfordulóhoz is köthető volt. Íme, az újév eredete!

Ahogy közeledik a szilveszteri vigasság, eljön a bulik és a fogadalmak ideje, de kevesen gondolnak bele, vajon miért van január 1-én az újév – miért pont ez a kiválasztott nap és hónap? Érdekes, a világon nem mindenhol ezen a napon ünneplik az újévet.

Európában a naprendszeren alapuló Gergely-naptárt követjük, így az újév napja mindig január 1-én van.

Aki a holdnaptárhoz igazodik, ott más időpontban ünnepelhetnek: egy holdév körülbelül 354 napból áll, így a dátumok eltolódnak. A legismertebb példa a kínai újév, vagyis a holdújév, amely a téli napforduló utáni második újholdkor kezdődik. Ez az ünnep 2026-ban február 17-én kezdődik.

Mi az újév eredete?

Az újév a rómaiaknak köszönhető: Julius Caesar császár döntött úgy, hogy véget vet a naptárral kapcsolatos zavarnak egy szabványosított változat létrehozásával, amely a naprendszert követi. Tudományos szakértőkkel konzultálva, Kr. e. 46-ban bevezette a Julián-naptárt, amelyben a január 1-ét hivatalosan az újév első napjának nyilvánították – írja a Reader’s Digest. Ez egybeesik azzal az időszakkal, amikor a Föld a legközelebb van a Naphoz.

XIII. Gergely pápa aztán 1582-ben módosította a Julián-naptárat, létrehozva a Gergely-naptárt, amely a világ nagy részén ma is használt szabvány.

Az első ismert újévi ünnepségre körülbelül 4000 évvel ezelőtt, Kr. e. 2000 körül került sor Mezopotámiában. Január helyett a tavaszi napéjegyenlőség idején, március 20. körül köszöntötték az új évet, amikor a nappal és a sötétség tökéletesen egyensúlyban volt. Más ókori kultúráknak is megvolt a saját elképzelésük arról, hogy mikor kell elkezdeni az évet. Az egyiptomiak, perzsák és föníciaiak az őszi napéjegyenlőséget választották, szeptember 20. körül, míg az ókori görögök a téli napfordulóval, december 20. körül kezdték az új évet.

Sokakat meglephet, de még Anglia sem mindig a január 1-ét használta.

amikor Gábriel arkangyal állítólag azt mondta Máriának, hogy életet ad Jézusnak. Csak az 1751-es brit naptártörvény miatt tértek át Anglia és gyarmatai végre az újév január 1-i ünneplésére.

Milyen újévi hagyományok vannak világszerte?

Szinte minden kultúrára jellemző: a hagyományok szerint olyan ételeket esznek, amelyek szerencsét hoznak, például sertéshúst, lencsét vagy savanyú káposztát, de néhol furcsa szokásoknak is hódolnak ilyenkor:

• harangoznak vagy
• edényeket dobálnak.

Így ünnepel Ázsia:

Japánban a buddhista templomok 108-szor kongatják meg harangjaikat, hogy az „emberi bűnöket” jelképezzék, és arra ösztönözzék az embereket, hogy jobb döntéseket hozzanak az új évben. Kínában kezdték el használni a pirotechnikát az új év megünneplésére. Miután az „ázsiai óriáshoz” köthető a tűzijáték feltalálása, nem csoda, hogy a kínai újévi látványosságok a legnagyobbak és legfényesebbek közé tartoznak. Szibériában az újév első napján egy jeges merülésben hisznek. Az oroszok szerint ez az egyik módja annak, hogy a tiszta lappal való újrakezdést szimbolizálják.

Így ünnepel Európa:

Spanyolországban az emberek szilveszterkor éjfél előtt 12 másodperc alatt megesznek 12 szőlőszemet – ennek tulajdonítanak jelentőséget. A svájciak tejszínhabfoltokat helyeznek a padlóra, és ott hagyják őket egy éjszakára, gazdagságot és bőséget remélve az újévtől. Skóciában úgy tartják, hogy az első személy, aki újév napján belép az otthonukba, megjövendöli a következő évet. A hagyomány szerint a magas és sötét hajú emberek hozzák a legtöbb szerencsét.

Így ünnepel Amerika:

Az Egyesült Államokban az újévet jellemzően egy nagy ünnepséggel ünneplik: az emberek szilveszterkor visszaszámolják az időt, hatalmas utcabálokat rendeznek, pezsgővel koccintanak, éjfélkor újévi csókot adnak, és eléneklik az „Auld Lang Syne” című dalt. Kolumbiában a sárga szín a szeretetet és a boldogságot szimbolizálja, ezért annak érdekében, hogy az új év mindkettőben gazdag legyen, a kolumbiaiak vadonatúj sárga alsóneműt öltenek az ünnepléshez. A bolíviaiak is erre esküsznek, az argentinok pedig rózsaszín bugyit vagy alsónadrágot viselnek az új év köszöntésére.

Fotó: Pixabay