Mire jó a rangsor?

Tanulni jó! – Őry Krisztina, főszerkesztő

Négygyermekes anyaként ismerős az érzés: legkésőbb gyermekünk utolsó általános iskolai évében elér minket, szülőket a gimnázium­választás édes terhe. Igyekszünk a lehető legkörültekintőbben feltérképezni a szóba jöhető iskolákat, bújjuk az oktatási tematikájú kiadványokat, jómagam is ezt tettem mind a négy gyermekünkkel.

A Mandiner idén első alkalommal külön kiadványt szentel a magyarországi középiskolák bemutatásának. Az MCC-vel és az Oktatási Hivatallal tavaly közösen útjára indított országos gimnáziumi rangsor legfrissebb eredményeit közöljük elemzésekkel, térképekkel, és különböző szempontokat igyekszünk adni a választáshoz. Fontosnak tartjuk, hogy a „tanulni jó” érzése megérintse a fiataljainkat, és azt is, hogy saját bőrükön megtapasztalják, ráfordított munka és idő nélkül nincsen teljesítmény, a sikerélmény pedig épít. A tanulmányokat mérő mutatókon túl is vannak azonban tényezők, amelyek gyakran jobban befolyásolnak bennünket döntésünkben, ezekről a számszerűen nem mérhető dolgokról szintén beszélgetünk oktatási szakemberekkel, iskolaigazgatókkal a következő oldalakon. Hogy milyen a közösségi élet, a sport az iskolában, milyen karizmatikus pedagógusok veszik körbe a gyerekeket és nevelnek belőlük művelt, szellemileg igényes emberfőket, gyakran csak személyes elmondásokból tudjuk meg. A jövőben igyekszünk ilyen területekre is kiterjeszteni vizsgálódásainkat, a sport és egészség témakörében pedig már idén bemutatunk egy széles körű országos felmérést.

Ahogy egyik megszólalónk, Setényi János fogalmaz: a bőség korát éljük, kiváló iskolák közül választhatunk, ki-ki értékrendje, ízlése szerint dönthet. Jó böngészést!

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár:

Az általános iskola végén a megfelelő középiskola kiválasztása mérföldkő a gyermek és a szülő életében. Legkésőbb ekkor felmerül a „mi szeretnél felnőttként lenni?” kérdés. Mi a jobb, szakmát tanulni vagy gimnáziumba menni? Esetleg a kettőt ötvöző technikumba? Mi érhető el a közelben, és mi messzebb, kollégiumi bentlakással? Milyen sorrendben jelöljük meg a helyeket, mi a prioritás? Hogyan számítják a pontot, mi kell ahhoz, hogy felvegyenek? Mi legyen a B terv? Ezeket a kérdéseket érdemes alaposan átgondolni. Magyarországon széles a középfokú oktatási intézmények kínálata, számos iskolatípus várja az érdeklődőket. A tájékozódásban segíthetnek a szakképzési és köznevelési rangsorok, amelyek objektív módszertan alapján mutatják be az iskolák erősségeit, elsősorban azoknak nyújtva támogatást, akiknek az oktatás eredményessége, erőssége az elsődleges szempont. Van olyan felvételiző, aki csak a legerősebb intézményeket keresi, és olyan is, aki kifejezetten nem a rangsor elejéről választ. Az önértékelés ezen a ponton nem mellőzhető: gyermekünk korábbi eredményeit, képességeit, motivációját figyelembe véve válasszunk. A túl magasra tett léc ritkán eredményez sikert, ha viszont túl alacsonyra tesszük, eltékozoljuk a tehetséget. A kiadvány ebben a választásban kíván támogatást, segítséget nyújtani.

Wittmann Zsolt, az MCC Top 100 középiskola projekt vezetője:
A Mathias Corvinus Collegium és az Oktatási Hivatal együttműködésében készített országos gimnáziumi rangsor az eddigi legtöbb szempont és legfrissebb közhiteles oktatási adatok mentén vizsgálja Magyarország legjobb gimnáziumait. A széles körű szakmai konszenzussal létrehozott módszertan előnye, hogy élesíti a képet az intézmények eredményeiről, és különféle preferenciák mentén kínál döntési segítséget a szülőknek és a diákoknak az iskola­választásban. Vannak, akiknek fontosak a versenyeredmények, másokat az érettségi vizsgák átlaga orientál, megint másoknál a felsőoktatásban való továbbtanulás sikeressége bír meggyőzőerővel. Egy objektív adatokon alapuló rangsor elsősorban az iskolák abszolút teljesítményét tudja mutatni, ám nem elhanyagolható szempont a választásnál az intézmény szellemisége, légköre, közösségi élete sem; gimnáziumi barátságaink, kiváló tanáraink és iskolánk emléke akár teljes életünkön át elkísér bennünket. Ezért a tanulmányi adatokat folyamatosan bővülő, a közösségi és a diákéletet bemutató alelemzésekkel és iskolaprofilok bemutatásával támogatjuk meg, s ilyen kiegészítő információt ad a Magyar Diáksport Szövetség által készített iskolai egészség- és diáksportmutató vagy a pedagógiai hozzáadott érték számítása is. Az MCC–OH országos gimnáziumi rangsora eredményei éves bontásban elérhetők a gimnaziumi­rangsor.hu oldalon is.

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke:

Középiskolát választani ma már nem pusztán ízlés vagy családi hagyomány kérdése. Ez az egyik legnagyobb hord­erejű stratégiai döntés egy család életében, amely gyakran egy egész életútra kihat. Ezért egyre kevésbé engedhető meg, hogy a szülők és a diákok pusztán hallomások, legendák vagy mások elmondása alapján válasszanak iskolát. Ebben nyújtanak nélkülözhetetlen kapaszkodót a közép­iskolai rangsorok. Az ilyen listák nem véleményeken, hanem szilárd, ellenőrzött tényeken alapulnak. Az alapadatokat jelen esetben az Oktatási Hivatal szakemberei és hiteles, nyilvános adatbázisai szolgáltatják, így a rangsorok mögött egységes módszertan, országosan összehasonlítható mérési eredmények és valós teljesítmények állnak. Felsőoktatási továbbtanulási arányok, érettségieredmények, OKTV-­sikerek, kompetenciamérési adatok – mind olyan mutatók, amelyek kézzelfogható választ adnak arra a kérdésre: mit tud valójában egy iskola hozzáadni a diák teljesítményéhez, hol áll az intézmény országos összehasonlításban? Fontos kimondani: a rangsorok nem „szégyenfalak” és nem is elitista listák. Sokkal inkább egyfajta nyilvános tükörként működnek az oktatási rendszerben. Átláthatóbbá teszik az intézmények teljesítményét, segítik a tudatos döntést. A jó iskolaválasztás nem szerencse, hanem tájékozódás, hiteles információk és jó önismeret kérdése. A középiskolai rangsorok ehhez adnak megbízható iránytűt.

Nyitókép: Mandiner grafika