Könyves Kálmán több volt, mint egy király – történész a Mandinernek

Bácsatyai Dániel szerint Kálmán király élénk szelleme, a kor eszméire való fogékonysága személyes tekintéllyel és katonai erényekkel párosult – szemben az ellenfelei beállításával.



Bácsatyai Dániel szerint Kálmán király élénk szelleme, a kor eszméire való fogékonysága személyes tekintéllyel és katonai erényekkel párosult – szemben az ellenfelei beállításával.


A virágzó fejedelemséget széltében-hosszában tatárok és törökök tízezrei taposták vérbe és sárba, amit a fejedelemség soha nem hevert ki többé. Megtörtént a legrosszabb, ami elképzelhető.


A szegedi építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak. A speciális körülmények miatt kiváló kép alkotható arról, milyen településeken éltek a nevezetes avarok.


Bácsatyai Dániel szerint András sikeres volt a terjeszkedő bárókkal szemben, a királyi hatalom csaknem úrrá lett az országban uralkodó anarchián, ám titokzatos halála szertefoszlatta a reményeket.


A krimiírás nagyasszonya hűtlen férjekbe botlott, de csillaga végleg fölragyogott rejtélyes eltűnését követően: fél Anglia őt kereste, pedig marketingkampány lehetett az egész – bosszúval megspékelve.


A szlávok vándorlása az utolsó demográfiai esemény volt, amely alapvetően rajzolta át Európa képét. Sikerük nem a hódításban, hanem egy pragmatikus, alulról szerveződő életformában rejlett.


A kalandvágyó ifjú önként csapott föl huszárnak, nagy szerelme miatt agglegény lett, korszakos botanikus, gazdasági vezető, és rendőrfőnök volt, ráadásnak „beindította” a népi irodalmat.


Kis Károly kiváló hadvezér és művelt ember volt, de Nagy Lajos felesége nehezen viselte, hogy nem uralkodhatott tovább a lánya nevében. A brutális gyilkosságról érzékletes leírás maradt ránk.


A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.


A magyar történelem nagy alakjának uralkodását Erdélyben és Lengyelországban is a múlt aranylapjai közé sorolhatjuk. Most Horn Ildikó történész segítségével mutatjuk be az izgalmas korszakot.


Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.


Az 1825 után induló reformmozgalomnak kettős célja volt: felzárkóztatni az országot Európa nyugati részéhez, illetve megvédeni a nemzeti érdekeket a birodalmon belül nyelvi-kulturális téren és gazdasági önállóságban.


Az érdekfeszítő, inspiráló vitával tarkított beszélgetés során az archeogenetika szerepe, a magyar identitás fogalma, és a kettős honfoglalás elmélete is szóba került.


A magyar költészet egyik legkülönlegesebb alakja pesszimista volt, alkoholproblémákkal küzdött, mégis a romantika prófétájává vált, és világklasszis művésznek tekinthetjük.


Korunkban a férfiaknak is van dolguk önmagukkal, és van dolguk egymással: az XCC egy nekik szóló nemzetközi program, huszonhat országban van jelen, hazánkban 2019 óta működik. A szervezők az erőpróba titokzatosságához hűen inkognitóban, csapatban válaszoltak a kérdéseinkre.


A máig a sztyeppén élő madjarok apai felmenői és a magyarországi magyarok egy részének az apai felmenői között genetikai kapcsolat mutatható ki, ami tudományos tény – hangsúlyozza Bíró András Zsolt.


Tűz martaléka lett Oláh Szilveszter műterme és lakóháza Káván, lényegében semmije sem maradt, csak a ruhája, amiben dolgozott. Gyűjtés indult a művész számára.


A történelmi film él és virul, csillaga sosem állt magasabban. De miért? Ezer oka van, ezekből sorolunk föl párat.


A nagy kultuszminiszter árván nőtt fel, bejárta Európát, az állami bevétel tíz százalékát fordította a szegények és tehetségesek oktatására, és még Szent-Györgyi Albertet is hazacsábította.


Rákóczi hű barátja az volt, amit a „kuruc” szó takar a múló évszázadok magyarjai számára: egy hiteles harcos, aki szembe szegült az idegen uralommal és sosem mondott le a magyar függetlenségről.
