Az aradi tizenhárom tagja leszerelt a seregből, számtalan csalódás érte, fájdalmas boldogságban élt. Amikor kellett, visszatért, leckét adott bátorságból, a katonatársai ódákat zengtek róla.
Dessewffy Arisztid (1802-1849) a negyvenes éveiben halt meg a hazájáért, miután másodszor is megnősült. Képes volt a boldogságra, de rossz csillagzat alatt született. Honvéd vezérőrnagy volt, egyike a tizenháromnak. Az aradi vértanúk emléknapján, október 6-án ezúttal rá emlékezünk.
A későbbi hős jómódú, magyar, evangélikus nemesi család tagjaként született, Kassán és Eperjesen járt gimnáziumba, majd tizennyolc évesen a császári hadsereg huszárkadétja lett. A napóleoni háborúkat követő békeidőszak nem kedvezett katonai karrierjének: 1839-ben, 37 évesen, kapitányi rendfokozatban „nyugdíjba vonult”, megnősült, és gazdálkodni kezdett.
Boldog volt, képes a boldogságra, de rossz csillagzat alatt született
– furcsa ezt együtt leírni. Arisztid a huszonkét évvel fiatalabb unokahúgát, Újházy Antóniát vette el,
nagy szerelemben éltek, ám mind az öt gyermekük meghalt csecsemőkorában, míg végül Toninak becézett feleségét a tüdőbaj vitte a sírba
1847-ben. A lány 23 éves volt.
Sáros vármegye kormánybiztosak érzéklete leírást adott Dessewffy külsejéről: „A középnél valamivel magasabb termetű, vállas, s kissé hízásra hajlamos, erőteljes alkat. Tar koponyája alatt halántékait világosszőke haj fedte; hasonló színű szakálla és nagy bajusza katonás külsőt adtak neki, melyet azonban kék szemének szelíd tekintete mérsékelt.”
Az 1848-as forradalom kitörése után Dessewffy Arisztid, a gazdálkodó, özvegy hazafi aktivizálta magát és azonnal kitűnt vitézségével – katonatársai is nagyszerű véleménnyel voltak róla. Az egyik csata után Mészáros Lázár így vélekedett:
„A ki a nagy becstelenség közt a becsületet fenntartotta, az Dessewffy volt,
mert bátor magaviselete által imponált az ellenségnek”. Klapka György figyelmébe az alábbi szavakkal ajánlották: „Bátor, vállalkozó, nyugodt katona, s mint ilyen, a haza és ön becsülésére érdemes”.
1849. februárjában már ezredessé léptették elő, kitüntette magát a kápolnai csatában, majd a tavaszi hadjárat ütközeteiben, jelen volt Buda ostrománál, Görgei Artúr tábornoki előléptetésre javallotta, június elején végül átvette egy hadtest parancsnokságát, egyben megkapta vezérőrnagyi kinevezését.
A történelmi idők veszedelmei és a harctéri helyzet nem akadályozták Dessewffy Arisztidet egy új szerelemben.
1849. július 5-én a katona másodszor is megnősült, a húsz évvel fiatalabb Szinnyei Merse Emmát vette feleségül. Dessewffy lényegében az esküvőjéről indult a frontra, ahol az erőviszonyok radikálisan megváltoztak és az oroszok megjelenése reménytelenné tette a katonai győzelmet.
Ezt is ajánljuk a témában
A szerb származású tábornokot katonai tehetsége, személyes bátorsága már a szabadságharc alatt élő legendává avatta: sosem veszített csatát, katonái rajongtak érte, mártírhalált halt Magyarországért.
Az eljegyzési ünnepre így emlékezett egy szemtanú:
„A kisasszony, mintegy 26-28 éves, egyike volt a megye legszebb hölgyeinek.
Deli termet, szabályos vonások, világos gesztenyeszín haj, fehér arcbőr s nyájas és vidám társalgás meghódították a vitéz katonát. Az eljegyzés megünneplésére a vőlegény a megyeházán vacsorát adott, másnap pedig a czeméthei fürdőben táncmulatságot rendezett, amelyre tiszttársai s barátjai közül is többeket, ezek között engem is meghívott. De íme, talán
még csengett fülünkben a zene, mikor az ellenség közeledtének hírére Eperjest kiüríteni kellett.”
Most Degré Alajos kapitány visszaemlékezéséből idézünk, aki plasztikusan írja le, hogy küzdött Dessewffy Arisztid a csata poklában: „Amint ráütöttünk az oroszokra, egy-két perc alatt be voltunk kerítve. Iszonyú küzdelem és mészárlás fejlődött ki; szabadulnunk semerre sem lehetett, mi volt más hátra, mint verekedni utolsó emberig, vagy megadni magunkat. Mi inkább akartunk meghalni. Sorainkban küzdött önkénytesen Dessewffy Arisztid, teljes tábornoki díszben, mellén a másodrendű érdemkereszttel, s mert a veres atillát meg a keresztet látták a muszkák, később állították, hogy az a püspök, aki velünk attakírozott, roppant vitéz volt.”
Dessewffy Arisztid Törökországba menekülhetett volna, de volt bajtársa, Franz von Liechtenstein herceg altábornagy biztatására – és ígéretére, hogy segít neki – a császári csapatok előtt letette a fegyvert. Liechtenstein valóban közben járt bajtársa érdekében, de végső soron eredménytelenül:
Haynau később annyi „engedményt” volt csak hajlandó tenni, hogy a kivégzés módját „kegyelemből” golyó általi halálra változtatta
Ezt is ajánljuk a témában
A rejtélyes életű tábornok hadimérnöki teljesítménye a szabadságharc aranylapjai közé tartozik. Egy ideig méltatlanul elfelejtették, de mára film is született titokzatos életéről.
Az aradi vértanú Dessewffy Arisztid honvéd vezérőrnagy
elveszettnek hitt leveleit és iratait egy kassai levéltárban fedezték fel 2018-ban.
Az irategyüttes 18 dokumentumot tartalmaz, amelyek 1848 decembere és 1850 áprilisa között magyarul és németül íródtak. Olvasható többek között a tábornok második feleségéhez, Szinyei Merse Emmához írt négy levele, unokaöccséhez, Lajoshoz címzett búcsúlevele, Baló Benjamin lelkész hat levele, aki Dessewffynek feladta az utolsó kenetet, illetve
megtalálták Franz von Lichtenstein özvegynek címzett bocsánatkérő levelét, amiért nem tudta férje életét megmenteni.
Most a lelkész leveléből idézünk, amit Szinyei Merse Emmának, Dessewffy Arisztid második feleségének, utolsó nagy szerelmének írt a férje szavait tolmácsolva, és kivégzését lejegyezve.
„Gyakran mondá:
»Nékem a halál semmi, sok ezer halál lebegett körülem a csatákban, csak a nőmtől megválni, kit erősen szeretek, ez fájdalmas.«
Kívánságára még egyszer imádkoztattam – hajnalodott kelet felől – menni kellett – én voltam utolsó barátja, enyém volt utolsó kézszorítása, karját megfogva mennyeiekre vezetve gondolatait mentünk (…) Egy erős lövés, s a test, melyben oly hős lélek lakott, a harmatos fűszálakon nyúlt el.”
***
Felhasznált irodalom:
https://ma7.sk/kavezo/dessewffy-arisztid-a-legendas-huszartabornok
https://hun.djp.hu/2024/10/20/dessewffy/
https://cultura.hu/aktualis/dessewffy-arisztid-tragediaja/
https://ma7.sk/tajaink/a-vertanu-utolso-levelei
https://felvidek.ma/2025/01/24/dessewffy-arisztid-utolso-levelei/
Nyitókép: Dessewffy Arisztid honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú (litográfia)
Tisza Kálmán zseniális hatalomtechnikus volt és puritán ember, aki boldog házasságban élt. Vezetésével új Magyarország született, sikereit a realitásérzékének köszönhette.
Rendhagyó kutatást tett le az aradi vértanúkról az asztalra Szalay-Berzeviczy András és csapata: ezt írta rólunk a világsajtó!
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
A Jagelló király kezében tartotta az ország irányítását, megőrizte a területi integritást, és uralma alatt egyetlen ellene szervezett felkelésről sem tudunk, de Mohács miatt bűnbakot kellett találni.
A film tematikája egy városnéző sétához igazodik, részletesség és csodás atmoszféra jellemzi. Az alkotók több éves munkával a török kori Pest-Buda tudományos és vizuális összegzését készítették el.
Milyen érveket fogalmazott meg a kommunista magyar kormány, mit reagált a Szovjetunió és a Nyugat? Idén 37 éve ismerte el hazánk Palesztinát, felkutattuk az archív cikkeket!
Elképesztő teljesítményt nyújt!
A miniszterelnök országjárása berobbantotta a kampányt, Magyar Péter pedig idegesen reagált – bejegyzése a kétségbeesés mintapéldája.
