Törvények szorításában, háborús félelemben és katasztrófák árnyékában telt el a határon túli magyar közösségek 2025-ös éve

2025-ben egyszerre több országban kerültek felszínre a külhoni magyarok sorskérdései. Volt, ahol törvények szítottak feszültséget, máshol a háború írta felül a mindennapokat, megint máshol a jelképek és a megélhetés kerültek célkeresztbe.

Törvény, tiltakozás és indulatok a Felvidéken

Szlovákiában botrányos körülmények között fogadták el azt a törvénycsomagot, amely több ponton szigorította a büntetőjogi szabályozást, és a legnagyobb vihart az a paragrafus váltotta ki, amely szerint akár fél év szabadságvesztéssel is büntethető lesz a második világháborút követően Szlovákiában a viszonyok rendezésére elfogadott dokumentumok tagadása vagy megkérdőjelezése, vagyis gyakorlatilag a Beneš-dekrétumok kritikája. 

A módosításra a Felvidéken utcai reakció is érkezett. Dunaszerdahelyen több százan vettek részt a Magyar Szövetség által szervezett, „Ártatlanság menete” nevű fáklyás felvonuláson, amelyet a Beneš-dekrétumokból fakadó jogsérelmek újraértelmezése és az egy héttel korábban elfogadott Btk.-módosítás ellen hívtak össze. A menet végén Gubík László beszédében élesen bírálta a kormányt, és azt állította, a téma elhallgattatása visszafelé sült el. Úgy fogalmazott: 

A pártelnök a módosítás gyakorlati következményeit is sarkosan írta le: 

A beszédben a vagyon- és földelkobzások máig tartó kockázatáról is beszélt, példával érzékeltetve a félelmet: 

Az ügy a köztársasági elnök döntésével új szakaszba lépett. Peter Pellegrini aláírta a Büntető törvénykönyv módosítását, és a Beneš-dekrétumokra vonatkozó részt is helyben hagyta. Indoklása szerint ez egy rendkívül komoly téma, amelyet egy ellenzéki politikai párt nagyon ügyetlen módon nyitott meg, majd hangsúlyozta, hogy szerinte a rendelkezés nem érintheti a bírósági védekezés jogát vagyonelkobzással szemben, ugyanakkor elutasítja, hogy nyilvános fórumokon a történelmi események megkérdőjelezésével „polgári elégedetlenséget” szítsanak. A döntés személyi következményt is hozott: Forró Krisztián lemondott nemzetiségi tanácsadói tisztségéről, és Facebook-bejegyzésében ezt írta: 

A Magyar Szövetség eközben polgári engedetlenséget is kilátásba helyezett, január 22-re tudományos konferenciát hirdetve A börtön ablakában? címmel.

A magyar kormány részéről Szijjártó Péter Brüsszelben arról beszélt, hogy folyamatosan elemzik a kialakult jogi helyzetet és egyeztetnek a szlovák vezetéssel. Kijelentette:

Majd úgy fogalmazott: 

Kárpátalján a félelem lett a mindennapok nyelve

Kárpátalján a háború előrehaladtával egyre nyomasztóbbá vált a mindennapi élet a megmaradt magyar közösség számára. A kényszersorozások, az utcai razziák és az állandó bizonytalanság sokak szerint már nem rendkívüli helyzetet, hanem állandósult állapotot jelentenek. Többen arról beszéltek, hogy a toborzóbrigádok kiszámíthatatlanul jelennek meg, és a férfiak mozgása gyakorlatilag folyamatos kockázattá vált, miközben a közösségi médiában egy-egy reakció vagy megosztás is következményekkel járhat.

A 45 éves kárpátaljai magyar férfi július 6-án hunyt el, nem sokkal azután, hogy besorozták. A toborzók brutálisan bántalmazták, a család pedig heteken át abban a tudatban élt, hogy állapota nem életveszélyes. A férfi végül a beregszászi kórházban halt meg, halála pedig sokak számára a kényszersorozásokkal kapcsolatos félelmek tragikus igazolásává vált.

A történtek körülményeiről több, egymásnak részben ellentmondó információ kering, ám abban a helyiek egyetértenek, hogy Sebestyén József esete messze nem elszigetelt jelenségként él a közösség emlékezetében. A bántalmazásról készült, később nyilvánosságra került videók, valamint a család kétségbeesett megszólalásai tovább növelték a bizonytalanságot és az indulatokat, miközben sokan attól tartanak, hogy a hasonló ügyek kivizsgálása nem átlátható.

A mentességek meghosszabbítása sok esetben adminisztratív akadályokba ütközik, a hosszú sorok és a késedelmek miatt pedig többen attól félnek, hogy átmenetileg teljesen védtelenek maradnak a hatósági intézkedésekkel szemben. Az esetek nyomán a kárpátaljai magyar közéletben egyre erősebben jelenik meg az az érzés, hogy a jogszabályi keretek és a mindennapi gyakorlat között veszélyes szakadék nyílt.

Erdélyben zászlók, katasztrófa és bukaresti kormányalakítás

Erdélyben idén a székely zászló körüli feszültségek új szintre léptek: egy beszámoló szerint román huligánok több településen megálltak, és magánportákról szaggatták le a székely és magyar lobogókat, miközben térfigyelő kamerák rögzítették az eseteket. Benkő Erika a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálattól úgy fogalmazott: 

Jelezte, hogy feljelentést tettek, bár tartanak a hatósági kettős mércétől.

Erdélyben 2025-ben messze a legnagyobb visszhangot kiváltó esemény a parajdi sóbánya elárasztása volt, amely napok alatt vált helyi ügyből országos, majd nemzetpolitikai jelentőségű kérdéssé. Székelyföldön a bánya sorsa nemcsak egy ipari létesítmény, hanem egy egész térség megélhetésének és jövőjének szimbólumává vált.

Székelyföldön a parajdi sóbánya elárasztása és összeomlásának veszélye kiemelt üggyé vált. Egy helyi szereplő szerint a bányászok sírva jöttek ki az árvízben összeomló bányából, és a településen attól tartanak, hogy sokan maradnak munka nélkül. A szakértők úgy látják, ha nem sikerül megállítani az édesvíz beszivárgását, csak idő kérdése, mikor omlik be a bánya, ugyanakkor felmerült az is, hogy a térség turisztikai újraindítása – például új látogatási szintek kialakításával – nem teljesen reménytelen. A történtek politikai szinten is visszhangot kaptak: Orbán Viktor egyeztetett Kelemen Hunorral, és jelezte, hogy a magyar kormány minden anyagi és gyakorlati segítséget megad a károk felméréséhez és a helyreállításhoz. A Székelyföld számíthat ránk!”

A többpárti megállapodás értelmében a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségi frakció közösen vállalt kormányzást a 2028-as parlamenti választásokig.

Az új kabinet élére a Nemzeti Liberális Párt elnöke, Ilie Bolojan került, a koalíciós megállapodás pedig azt is rögzíti, hogy a miniszterelnöki tisztséget a ciklus félidejében átadja a PSD jelöltjének. A kormányon belül minden koalíciós párt miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott, az RMDSZ pedig két minisztérium vezetésére jelölhetett minisztert, ami az elmúlt évekhez képest is érdemi politikai jelenlétet jelent Bukarestben.

Ez a helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a magyar közösséget érintő kérdések – az oktatástól a kulturális ügyeken át a regionális fejlesztésekig – közvetlenebb módon jelenjenek meg a döntéshozatalban, egy politikailag feszült időszak közepette.

Vajdaság és Szlovénia a közélet és a mindennapok metszéspontján

Vajdaságban 2025-ben hangsúlyosan jelent meg a közösségi jövőtervezés kérdése. A Vajdasági Magyar Szövetség és a Prosperitati Alapítvány közvitára bocsátotta a vajdasági magyar közösség 2026–2033 közötti terület- és gazdaságfejlesztési stratégiájának tervezetét. A cél az volt, hogy a dokumentum ne zárt körben szülessen meg, hanem valódi társadalmi egyeztetés eredménye legyen. 

A vajdasági magyar közéletben ugyanakkor új hang is megjelent. 2025 nyarán megalakult a Vajdasági Magyar Plénum, amely célként a közéleti egyhangúság megtörését, a jogállamisági követelések melletti nyílt kiállást és a kritikai gondolkodás erősítését fogalmazta meg.

A mindennapok szintjén gyakorlati könnyítés is történt: egy új kormányrendelet értelmében a Szerbiában élő, de Magyarországon dolgozó magyarok számára gyorsabbá válhat a határátlépés. A rendszeresen ingázók egy határrendészeti adatállományba kerülhetnek be szóbeli kérelem alapján, ami a határ menti térségekben élők számára kézzelfogható könnyebbséget jelent. A szabályozás november 1-jétől lépett hatályba.

A határ túloldalán, Szlovéniában szintén a kisebbségi jelenlét és láthatóság kérdése került előtérbe. A muravidéki és őrvidéki térségben Nataša Pirc Musar szlovén és Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök közös látogatása a jó szomszédi kapcsolatokat, a határ menti fejlesztéseket és a nemzeti közösségek támogatásának fontosságát hangsúlyozta.

Az Európa Tanács jelentése szerint Szlovénia nem teljesíti maradéktalanul a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó vállalásait a magyar nyelvű televíziós műsorok terén. A strasbourgi testület megállapította, hogy bár léteznek magyar nyelvű adások, ezek műsorideje túlságosan korlátozott, a heti néhány alkalommal sugárzott félórás blokkok nem biztosítanak folyamatos és kiszámítható jelenlétet. 

A testület ezért a kínálat bővítését és a műsoridő érdemi növelését tartja szükségesnek.

Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP