Több százan vettek részt Dunaszerdahelyen az Ártatlanság menete elnevezésű fáklyás felvonuláson. A demonstrációt a Beneš-dekrétumokból fakadó jogsérelmek újraértelmezése és az egy héttel korábban elfogadott büntető törvénykönyvi módosítás ellen szervezte a Magyar Szövetség.
A Beneš-dekrétumok és a hozzájuk kötődő jogsérelmek álltak annak a dunaszerdahelyi fáklyás felvonulásnak a középpontjában, amelyet a Magyar Szövetség december 20-án, szombaton szervezett meg „Ártatlanság menete” néven. A demonstrációt a párt az egy héttel korábban elfogadott, a felvidéki magyar közösséget a szervezők szerint jogtipró módon érintő büntető törvénykönyvi módosítás ellen hívta össze.
A gyülekező a kitelepítettek emlékművénél volt Dunaszerdahelyen. A megmozdulás kezdetén visszaemlékezéseket olvastak fel a jogfosztottság éveiből: a tömeg korabeli beszámolókat hallhatott azokról az eseményekről, amelyek akkor zajlottak.
A felolvasott történetek a kisemmizésről, a megalázásról szóltak, valamint arról, hogy a dekrétumok következtében kitelepített és deportált magyaroknak milyen borzalmakat kellett átélniük.
A szervezők ezt követően indították el a vonulást: a tömeg végigment Dunaszerdahely belvárosán, némán és tiszteletteljesen. A menet az I. és II. világháború áldozatainak emlékművénél ért véget, ahol Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke mondott beszédet.
Ezt is ajánljuk a témában
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
Gubík László a beszéd elején utalt arra, hogy sokaknak a részvétel miatt át kellett szervezniük a hétvégét és az ünnepi készülődést. A pártelnök felidézte, hogy november 15-én a csicsói református templomban emléktáblát avattak, amely a Csicsóról kitelepítettek tiszteletére készült. Azt mondta, akkor még nem gondolta, hogy röviddel később ez a tett bűncselekménynek számíthat. A beszédben élesen bírálta Robert Fico miniszterelnököt és a kormányt, valamint azt állította: az elhallgattatás szándéka végül ellenkező hatást váltott ki, mert a témáról országos szinten beszélnek. Ennek kapcsán így fogalmazott:
Az elmúlt napokban Robert Fico és szűklátókörű kompániája, akik el akarták hallgattatni azt, hogy ezekről az igazságtalanságokról egyáltalán racionális, normális vitát, párbeszédet, elmélkedést lehessen folytatni, paradox módon az ellenkezőjét érték el, mert a szlovák közbeszédben, és a teljes szlovák nyilvánosságban, másról sem beszélnek, csak pont a Beneš-dekrétumokról. Gratulálunk, miniszterelnök úr.
Gubík ezután részletesen beszélt a dekrétumok kihirdetésének történelmi hátteréről is. Elmondása szerint a párt április 5-én országos tanácsot tartott egy szimbolikus helyszínen, és a beszédben megnevezte, hogy ott hirdették ki Edvard Beneš 143 dekrétumát, köztük azt a 13-at, amely a magyarság és a németség kollektív jogfosztásáról szól.
A Magyar Szövetség elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a párt állítása szerint nem történelmi vitát akar, hanem a jelenlegi joggyakorlatot és az abból fakadó helyzeteket tartja központi kérdésnek.
A beszédben külön kitért a vagyonelkobzások és földelkobzások témájára, amelyek szerinte máig tartanak. A példát konkrét mondattal érzékeltette:
…ha egy nagyapának, vagy egy dédnagyapának 80 évvel ezelőtt valamilyen eljárási hiba folytán nem vették el a földjét, nem vették el a vagyonát, akkor a szlovák földalap vagy a szlovák erdővállalat rámutat egy telekre, és azt mondja az unokának, vagy azt mondja a dédunokának, hogy nekünk olcsó autópálya kell, mi most ezt a földet elvesszük.
A beszéd egyik legfontosabb része a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozott. Gubík felidézte, hogy egy miniszter egy vasárnapi tévéműsorban azt mondta: aki feszegeti a kérdést, azt zárják börtönbe, majd szerinte ennek nyomán felmerült, hogy legyen büntetőjogi következménye annak is, ha valaki kimondja az igazságot, vagy vitát kezdeményez. Azt is elmondta, hogy nem gondolta, ebből tényleges jogszabály lehet, majd beszédében arra utalt, hogy múlt héten csütörtökön a parlament napirendre tűzte a témát. A saját értelmezése szerint a módosítás gyakorlati következményeiről így beszélt:
…most itt bármennyien vagyunk, bűncselekményt követünk el az új Btk. módosítás szerint, merthogy fél év szabadságvesztéssel büntethető, aki meg meri kérdőjelezni, vagy vitát mer indítani a II. világháború után történt igazságtalanságokról.
A beszédben példaként említett konferenciát szervező történészeket, dokumentumfilmet forgató filmes csapatot, és hiszen ilyen esetekben is felmerülhet a törvénysértés. Gubík konkrét ügyet is említett: Bosits Miklós esetét, akinek az Alkotmánybíróság befogadta a beadványát, és 2009 óta pereskedik egy erdő miatt. A beszédben elhangzott, hogy 35 hektárról van szó a Bártfai járásban, és a járási és kerületi bíróság neki adott igazat, de a legfelsőbb bíróság kétszer visszaküldte az ügyet járási szintre.
Gubík szerint a módosítás következménye az is lehet, hogy az érintettek nemcsak vagyonukat kockáztatják, hanem az igazuk bírósági érvényesítése miatt akár büntetőjogi fenyegetéssel is szembesülhetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az 1945-ös jogfosztó rendeletek alapján még ma is földeket vesznek el a magyaroktól Szlovákiában – és ezt még mindig nem akarják meghallani az uniós szervek. Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő folyamatosan képviseli az ügyet az EU fórumain.
Gubík szerint az első lépés az, hogy üzenjenek a köztársasági elnöknek. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
Az államfőnek karácsonyig van ideje dönteni, hogy vétózik, vagy sem, hogy visszaküldi ezt a gyalázatot, vagy hatályba lép ez a gyalázat. Mind emberi jogi, mind politikai, mind az elemi igazságérzet szempontjából Peter Pellegrininek nincs más választása, mint vétózni.
A beszédben a második lépésként az alkotmányossági kifogást és az Alkotmánybíróságot említette. A harmadik elemként nemzetközi nyomásgyakorlásról beszélt, és megköszönte, hogy a FUEN alelnöke jelen van, illetve utalt arra is, hogy a FUEN volt elnöke az Európai Parlamentben szóvá tette az ügyet. A beszéd későbbi részében Gubík arról is beszélt, hogy ha a törvény hatályba lép, számolni kell a polgári engedetlenséggel:
…ha január elsején hatályba lép a gyalázat… akkor a Magyar Szövetség egészen biztos, hogy élen fog járni abban, hogy hasonló megmozdulásokat szervezzünk…
A beszédben külön részt szentelt annak is, hogy szerinte a téma a felvidéki magyar közösség egységét is érinti, és úgy fogalmazott:
…ez az önbecsülésünk és az elvi kiállásunknak a kérdése,
valamint:
…egyetlen egy közösségünk, egyetlen egy oldalunk van, az pedig a saját sorskérdéseink.
Ezt is ajánljuk a témában
A kontinens legnagyobb kisebbségi szervezete szerint nem maradhat következmények nélkül a kollektív jogsértések gyakorlata.
A helyszínen a Mandiner Tárnok Balázst, a FUEN alelnökét kérdezte arról, milyen jogi vagy más jellegű nemzetközi nyomásgyakorlás várható Szlovákiával szemben az ügyben. Tárnok válaszában azt mondta:
A Magyar Szövetség legfontosabb feladata ebben a fázisban az, hogy minél több releváns nemzetközi szervezethez jusson el ennek a jogsértésnek a híre. Az elmúlt napokban ennek megfelelően tájékoztattuk az ENSZ, az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió illetékes szerveit.
Kiemelte, hogy külön figyelem irányul az Európai Bizottságra, mint az uniós szerződések őrére, és hozzátette, hogy a Beneš-dekrétumok máig történő alkalmazásával olyan jogsértés merül fel, amelyben nem csak nemzetközi szervezeteknek, hanem az Európai Uniónak is komoly teendői vannak.
A jogállamiság sérelmét hangsúlyozta, és azt mondta, sérül a véleménynyilvánítás szabadsága, a demokrácia, a szolidaritás, valamint a diszkrimináció tilalma is.
Tárnok a válaszában uniós jogi szempontot is felhozott: A földtulajdon tőkének tekinthető az uniós jog szempontjából. Határon átnyúló elem is van, mert az érintettek között nemcsak felvidéki magyarok, hanem szlovákok is vannak, továbbá sok esetben magyar vagy osztrák állampolgárok, vagyis uniós polgárok.
A kialakult gyakorlat meglátása szerint egyértelműen sérti a tőke szabad áramlását, és jogbizonytalanságot eredményez.
A földelkobzások volumenéről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy hét év alatt több mint ezer hektárnyi földet kobozhattak el, vélhetően több százmillió eurós értékben, ami már az uniós vállalások sérelmét is felveti.
Szerinte emiatt az Európai Bizottságnak nagyon szoros és szigorú jogállamisági vizsgálatot kellene indítania.
Arra a kérdésre, hogy volt-e hasonló precedens más országokban, Tárnok azt válaszolta:
Ami Szlovákiában jelenleg fennáll, tudomásom szerint más országokban ilyen jellegű jogsértés nem történik.
Tárnok Balázs arról is beszélt, hogy a helyzet elsőre annyira abszurdnak tűnik, hogy korábban nemzetközi szerkesztőségekben is kétkedéssel fogadták.
Felidézte, hogy amikor évekkel ezelőtt a Foreign Policy és a National Interest hasábjain írt a gyakorlatról, a szerkesztők eleinte nehezen hitték el, hogy mindez valóban megtörténik, ezért is vált különösen fontossá a hiteles, dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékok bemutatása.
Azt mondta, hogy a kialakult joggyakorlatot a nemzetközi szervezeteknek egyedi esetként kell vizsgálniuk, és a precedensek hiánya miatt ez a folyamat várhatóan hosszabb időt vehet igénybe.
Nyitókép: Facebook / Magyar Szövetség
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Számos botrány kísérte a Dunaszerdahely és a Nagyszombat futballrangadóját.
A külügyminiszter szerint úgy látszik, Szlovákiában is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken.
Amíg a múltunkról nem beszélhetünk szabadon, addig a jelenünk sem lehet teljes.
A kontinens legnagyobb kisebbségi szervezete szerint nem maradhat következmények nélkül a kollektív jogsértések gyakorlata.
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
Mindkét magyarral elégedettek.
