Beneš-dekrétumok: felrobbant a szlovákiai magyar közélet

Szlovákiai magyar politikusok, ifjúsági szervezetek és kutatók is tiltakoznak a történelmi vita büntetőjogi korlátozása ellen.

Egyre nagyobb figyelem irányul a szlovákiai földelkobzások ügyére, amelyek mára komoly nemzetközi aggályokat váltanak ki. A Beneš-dekrétumok alkalmazása miatt a FUEN már uniós vizsgálatot és az etnikai alapú eljárások felfüggesztését sürgeti.

A Beneš-dekrétumok körüli vita új szintre lépett, miután a FUEN egyértelműen az Európai Unió fellépését kérte a Szlovákiában zajló, etnikai alapú földelkobzások ellen. Tárnok Balázs, a szervezet alelnöke Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Nem vagyunk egyedül: Európa legerősebb kisebbségi hangja, a FUEN is fellép a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása ellen.”

A FUEN közleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy a második világháború utáni jogszabályok alapján hozott földelkobzási döntéseket ma is aktiválnak, és ezek a szlovákiai eljárásokban ismét megjelennek. A szervezet rámutatott: a Beneš-dekrétumok alapján végrehajtott intézkedések évtizedekig történelmi maradványnak számítottak, ám mára a tulajdonjogok újraértelmezése zajlik, gyakran előzetes értesítés vagy kártalanítás nélkül.

A FUEN felhívta a figyelmet arra is, hogy a szlovák hatóságok több mint ezer hektárnyi földet érintő ügyet vizsgáltak 2019 és 2025 között, amelyek aránytalanul érintik a magyar és német származású személyeket.
A szervezet szerint e gyakorlat összeegyeztethetetlen az egyenlőség és a jogbiztonság elvével. A közlemény külön kitér arra a jogszabályra is, amely akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azokat, akik „nyilvánosan tagadják” a második világháború utáni rendezést megalapozó dokumentumokat.
Ezt is ajánljuk a témában

Szlovákiai magyar politikusok, ifjúsági szervezetek és kutatók is tiltakoznak a történelmi vita büntetőjogi korlátozása ellen.

A FUEN szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyezteti, és elriasztja a közéleti vitától mindazokat, akik az etnikai alapú eljárások jogszerűségét vitatnák.
A FUEN négy pontban fogalmazta meg követeléseit:
Ezt is ajánljuk a témában

A kormánybiztos reakciója is mutatja, hogy átléptek egy vörös vonalat.

Tárnok Balázs, a szervezet alelnöke szerint különösen nagy jelentőségű, hogy most már Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi szervezete is kiáll a szlovákiai jogsértések ellen. Facebook-bejegyzésében felidézte:
A hétfői berlini alakuló elnökségi ülésen is arról beszéltek, hogy nem lehet tovább szőnyeg alá söpörni, hogy kollektív bűnösségre épülő jogi logikák a 21. században is embereket fosztanak meg jogaiktól és tulajdonuktól.
Ennek a figyelmeztetésnek ma különös súlyt ad az, hogy a FUEN több mint 75 éve működő, széles tagsággal és valódi nemzetközi legitimációval rendelkező intézmény, amely akkor emeli fel a szavát, amikor kisebbségi jogsértések rendszerszintűvé válnak. Tárnok szerint az is üzenetértékű, hogy a szervezet most egyértelműen felszólít:
Az Európai Uniónak cselekednie kell.
A FUEN közleményét – amelyet világosnak, határozottnak és félremagyarázhatatlannak nevez – szerinte érdemes elolvasni, mert pontosan bemutatja, hogyan váltak újra aktívvá azok a földelkobzási eljárások, amelyekről évtizedeken át mindenki úgy gondolta, hogy a történelem lezárt fejezetét képezik. A szervezet álláspontja szerint a kollektív bűnösségre épülő jogi mércék újbóli alkalmazása nemcsak jogi, hanem morális kérdés is, és nem maradhat válasz nélkül európai szinten sem.
Nyitókép: Tárnok Balázs / Facebook / Magyar Szövetség