Nemzetközi botránnyá duzzadt a Beneš-dekrétumok ügye, éles bírálatok érik Szlovákiát

2025. december 12. 21:25

Egyre nagyobb figyelem irányul a szlovákiai földelkobzások ügyére, amelyek mára komoly nemzetközi aggályokat váltanak ki. A Beneš-dekrétumok alkalmazása miatt a FUEN már uniós vizsgálatot és az etnikai alapú eljárások felfüggesztését sürgeti.

2025. december 12. 21:25
null

A Beneš-dekrétumok körüli vita új szintre lépett, miután a FUEN egyértelműen az Európai Unió fellépését kérte a Szlovákiában zajló, etnikai alapú földelkobzások ellen. Tárnok Balázs, a szervezet alelnöke Facebook-oldalán úgy fogalmazott: „Nem vagyunk egyedül: Európa legerősebb kisebbségi hangja, a FUEN is fellép a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása ellen.”

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron
A FUEN szerint a Beneš-dekrétumok alapján zajló szlovákiai földelkobzások sértik a kisebbségi jogokat, ezért európai fellépést sürgetnek.
A FUEN szerint a Beneš-dekrétumok alapján zajló szlovákiai földelkobzások sértik a kisebbségi jogokat, ezért európai fellépést sürgetnek.
Forrás: Facebook / FUEN - Federal Union of European Nationalities

 

A Beneš-dekrétumok a FUEN célkeresztjében

A FUEN közleménye szerint aggodalomra ad okot, hogy a második világháború utáni jogszabályok alapján hozott földelkobzási döntéseket ma is aktiválnak, és ezek a szlovákiai eljárásokban ismét megjelennek. A szervezet rámutatott: a Beneš-dekrétumok alapján végrehajtott intézkedések évtizedekig történelmi maradványnak számítottak, ám mára a tulajdonjogok újraértelmezése zajlik, gyakran előzetes értesítés vagy kártalanítás nélkül.

A FUEN felhívta a figyelmet arra is, hogy a szlovák hatóságok több mint ezer hektárnyi földet érintő ügyet vizsgáltak 2019 és 2025 között, amelyek aránytalanul érintik a magyar és német származású személyeket. 

A szervezet szerint e gyakorlat összeegyeztethetetlen az egyenlőség és a jogbiztonság elvével. A közlemény külön kitér arra a jogszabályra is, amely akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti azokat, akik „nyilvánosan tagadják” a második világháború utáni rendezést megalapozó dokumentumokat. 

Ezt is ajánljuk a témában

A FUEN szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyezteti, és elriasztja a közéleti vitától mindazokat, akik az etnikai alapú eljárások jogszerűségét vitatnák.

A FUEN négy pontban fogalmazta meg követeléseit:

  • elsőként egy sürgős, független és átfogó vizsgálatot kér az uniós intézményektől a jelenlegi gyakorlat feltárására,
  • emellett a szervezet az összes olyan eljárás felfüggesztését kéri, ahol a döntésekben szerepet játszik az etnikai származás,
  • a harmadik pontban civil szervezetek és jogvédők bevonását sürgeti az érintettek támogatására és az esetek dokumentálására, 
  • végül pedig a média és a közvélemény nagyobb figyelmét tartja elengedhetetlennek ahhoz, hogy egyértelművé váljon: az etnikai alapon történő tulajdonfosztás nem fér össze az európai demokratikus normákkal.

Ezt is ajánljuk a témában

„Dolgozunk tovább” – hangsúlyozza a FUEN alelnöke

Tárnok Balázs, a szervezet alelnöke szerint különösen nagy jelentőségű, hogy most már Európa legnagyobb nemzeti kisebbségi szervezete is kiáll a szlovákiai jogsértések ellen. Facebook-bejegyzésében felidézte: 

A hétfői berlini alakuló elnökségi ülésen is arról beszéltek, hogy nem lehet tovább szőnyeg alá söpörni, hogy kollektív bűnösségre épülő jogi logikák a 21. században is embereket fosztanak meg jogaiktól és tulajdonuktól.

Ennek a figyelmeztetésnek ma különös súlyt ad az, hogy a FUEN több mint 75 éve működő, széles tagsággal és valódi nemzetközi legitimációval rendelkező intézmény, amely akkor emeli fel a szavát, amikor kisebbségi jogsértések rendszerszintűvé válnak. Tárnok szerint az is üzenetértékű, hogy a szervezet most egyértelműen felszólít: 

Az Európai Uniónak cselekednie kell.

A FUEN közleményét – amelyet világosnak, határozottnak és félremagyarázhatatlannak nevez – szerinte érdemes elolvasni, mert pontosan bemutatja, hogyan váltak újra aktívvá azok a földelkobzási eljárások, amelyekről évtizedeken át mindenki úgy gondolta, hogy a történelem lezárt fejezetét képezik. A szervezet álláspontja szerint a kollektív bűnösségre épülő jogi mércék újbóli alkalmazása nemcsak jogi, hanem morális kérdés is, és nem maradhat válasz nélkül európai szinten sem.

Nyitókép: Tárnok Balázs / Facebook / Magyar Szövetség

Összesen 49 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
madre79
2025. december 13. 10:49
Adják vissza Magyarország ellopott területeit!
Válasz erre
1
0
Nyégé
2025. december 13. 10:09
A cseheket se felejtsék, ők is fajfyűlölők!
Válasz erre
1
0
Chekke-Faint
2025. december 13. 08:41
Fideszes létemre, nem hallok meg enyhe tiltakozást sem... Jó ez így nekünk? Amúgy ez miért nem volt állandó külügyi téma az unióban?
Válasz erre
2
0
Turán
2025. december 13. 08:18
Lehet itt vakerálni de azt le lehet szögezni ha ez az ukiknál történt volna, itt hörögné a vért az összes fideszes véglény. De így hogy ficógeci “barátunk”, az egész csak szinjáték. Ahogy Simionnal is az volt. Na menjetek a telibevert qrvaanyátokba…
Válasz erre
2
4
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!