Figyelmeztet a szakpszichológus: súlyos veszélyei vannak a mesterséges intelligencia használatának

A ChatGPT képes érzelmi köteléket alkotni, miközben semmilyen érzelem nincs benne. És mégis százmilliók bombázzák olyan érzelmi kérdésekkel, amelyekre embertől kellene választ kapni – olvasható Tari Annamáraia „Üresre töltve” című könyvében, amelyről a klinikai szakpszichológus pedig az InfoRádióban nyilatkozott.

A legfontosabb kérdés szerinte, hogy az online függőségben szenvedő felismeri-e, hogy korlátoznia kéne az okoseszközök, a közösségi média használatát. Mint mondta, 10-15 éve a közösségi média megjelenésével, majd most a mesterséges intelligencia térhódításával még inkább tapasztalja, hogy érzelmi kötődést, gyorsan elillanó kellemes érzést nyújtanak a digitális eszközök. „Bármikor a kezembe vehetem, amikor csak akarom” – szerinte ez a kulcs a közösségi média örömforrásának, ami mágnesként vonzza a felhasználót, ráadásul most már kiegészül a ChatGPT-vel és az AI chatbotokkal.

„A 15 és 20 év közöttieknél ez a hiánytünet nem állhat elő, mert ez a generáció le sem teszi a kezéből a telefonját. De a 30, 40 vagy 50 éveseknél megjelenhet a nyugtalanság, valamilyen díszkomfort érzés” – mutatott rá a pszichoterapeuta.

Tari Annamária szerint fel kell ismerni, hogy az örömszerzés, a dopamin forrása nem a valódi világ; az emberi rendszerek mellett a közösségi média nem személyes kapcsolódás. „Az ember idegrendszere, az érzelmi apparátusa mégis úgy viselkedik, mintha valódi élményt okozna az online világ. Megfelelési kényszert is érezhetünk, mivel a 21. században organikus fejlődésként tapasztaljuk az információtechnológia folyamatos fejlődését” – magyarázta a klinikai szakpszichológus. 

Szerinte a ChatGPT különösen veszélyes, hiszen szinte minden kérdésre választ ad az algoritmus. 

Úgy véli,

Most bárki, bármikor, bármit kérdezhet, így veszélyesen megnő a döntési bizonytalanság és sokkal kevesebbet gondolkozunk – figyelmeztetett Tari Annamária. Pedig a gondolkodás az ember egyik legfontosabb kognitív funkciója, amire nagyon alkalmas a szürkeállományunk.

A szakember digitális hedonizmusnak nevezi az online térben könnyen elérhető hatalmat és örömforrást, amit gyors kiüresedés követ offline, egyfajta analóg depresszív állapot, mivel az online megélt sikereknek a töredékét sem tudjuk beváltani a valóságban. „A jelenség komoly jelzése annak, hogy nem jó helyen keressük a boldogságot, egy látszólag kisebb elérhetőségű, de offline tevékenység gazdagabb élményt nyújt” – mutatott rá. 

Fotó: Justin TALLIS / AFP