Elbutít vagy átalakít? – a ChatGPT használata és a mentális folyamatok

„Az utóbbi hónapokban nagy vihart keltett a közösségi médiában egy friss tanulmány, amely a Chat GPT használatának agyi hatásaival foglalkozik. Az MIT Media Lab kutatása még szakmai lektorálás előtt áll, ennek ellenére már több helyen tényként kezelték fő állítását: hogy az AI-eszközök, különösen a nagy nyelvi modellek, használata tompítja a gondolkodást, csökkenti az agyi aktivitást, sőt: »elbutítja« a felhasználót. Miközben a tudományos közlés folyamata még le sem zárult, a kialakuló diskurzus máris érdekes  tanulságokkal szolgál.

A Your Brain on ChatGPT című tanulmány szerzői 54 fiatalt kértek fel, hogy esszét írjanak különböző feltételek mellett. Az egyik csoport semmilyen digitális segédeszközt nem használhatott, egy másik Google keresővel dolgozott, egy harmadik pedig a ChatGPT-t vehette igénybe. A kísérlet során EEG-berendezéssel (elektroenkefalográfiás eszközzel) mérték a résztvevők agyi aktivitását, amely az agy elektromos jeleit rögzíti valós időben. Ezzel a módszerrel a kutatók képet kaphatnak arról, hogy az egyes kognitív tevékenységek – például az írás, gondolkodás vagy figyelem – során milyen intenzitással működnek az agy különböző területei. A kutatás alapján a ChatGPT-t használók agyi aktivitása alacsonyabb volt írás közben, valamint a feladatra visszahívott részvevők közül sokan nem emlékeztek a korábban már megkapott esszékérdésekre. Ezekből az adatokból többen azt a következtetést vonták le, hogy a ChatGPT használata rombolja a memóriát és csökkenti a gondolkodási teljesítményt.

Ugyanakkor érdemes szkepticizmussal tekinteni viszonyulni a kísérlet módszertanához, és a levont következtetések kontextusához. Az esszéírást agyi aktivitás szempontjából vizsgálni csak akkor értelmes, ha tisztázzuk: a »nagyobb aktivitás« nem feltétlen jelent egyúttal »jobb gondolkodást« is. Ahogy a térkép sem azonos a tájjal, úgy az EEG-görbék sem automatikusan adják vissza a szellemi teljesítményt. Emellett maga a tanulmány is elismeri, hogy „az eredmények előzetesek, további vizsgálatokra szorulnak” – és még nem is esett át a tudományos lektorálás folyamatán (Your Brain on ChatGPT, 2024, 14. oldal).

A tanulmányt kritizáló elemzések rámutatnak: nem feltétlenül elbutulást, hanem egy egészen másfajta mentális folyamatot láthatunk mögötte. Az egyik legmarkánsabb értelmezés szerint amikor valaki a ChatGPT-t használja, az nem a saját feladatmegoldási képességét váltja ki, hanem egy munkamegosztási folyamatba lép be – hasonlóan ahhoz, amikor valaki egy munkatársat kér meg egy részfeladatra. A felhasználó ilyenkor utasítást ad (promptol), visszajelzést kap, majd mérlegel: elfogadja, módosítja vagy elveti az eredményt. Ez a működésmód nem a gondolkodás hiányára, hanem annak »szerkezetváltására« utal: a figyelem és a mentális energia nm a kivitelezés, hanem az irányítás, értékelés és finomhangolás felé tolódik el. Vagyis a gondolkodás folytatódik – csak éppen az agyban nem ugyanott és nem úgy, mint korábban.

A tanulmány több ponton is állításokat tesz arról, hogyan befolyásolja a ChatGPT a gondolkodást. A szerzők szerint »a ChatGPT-t használó részvevők következetesen alacsonyabb értéket mutattak neurális, nyelvi és viselkedési szinteken« (4. oldal), valamint az általuk írt esszékből kevesebbre emlékeztek később. Az egyik legfeltűnőbb adat: »a ChatGPT-t használó csoport 83%-a nem tudott pontosan visszaemlékezni az esszéje tartalmára, szemben a kontrollcsoport 11%-ával« (6. oldal). Ezek az adatok valóban figyelemfelkeltőek, de értelmezésükből hiányzik az a kontextus, hogy az AI-használat természetszerűen más munkafolyamatot hoz létre, mint a kizárólagos emberi alkotó folyamatok.”

***

Nyitókép: ANP MAG / ANP via AFP