Magyar Péter bennfentes ügye: fontos határidő jár le a napokban

Jövő pénteken lejár a kilenc hónap, azaz a maximálisan meghatározott időkeret, amely idő alatt le kell folytatnia a piacfelügyeleti eljárásait a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Mint ismert: a jegybank előbb 2023 szeptember 28-án indított hivatalból piacfelügyeleti vizsgálatot több személlyel szemben, majd tavaly november 28-án (ez Magyar Péter bennfentes ügye) további több személlyel szemben, hogy kiderüljön, sérültek-e a vonatkozó uniós rendelet, a MAR szerinti tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó rendelkezések.  

Magyar Péter bennfentes ügye miatt vizsgálódnak

A gyanú szerint több személy is bennfentes információk birtokában vásárolt jelentős mennyiségű OPUS Global részvényt még 2023 júliusában, épp azelőtt, hogy a cég bejelentette volna: nagyszabású részvény-visszavásárlási akciót indít.

Ennek hírére az árfolyam érthetően megugrott, amivel az időben beszállók óriásit kaszálhattak. A gyanú szerint így tehetett Magyar Péter is, aki azóta a Tisza Párt elnökeként politizál. Magyar a kiszivárgott hangfelvételek alapján minden meglévő részvényét eladta, és több tízmillió forintért vett Opus-papírokat. Ezután jött a cég bejelentése a tőzsdezárást követően, aminek hatására az Opus árfolyama 170 forint környékéről 300 forint fölé emelkedett a következő kereskedési napon. Magyar a hírek szerint ezen a mintegy 75 százalékkal magasabb árfolyamon a következő, július 24-ei kereskedési napon eladta a még alacsony áron megvásárolt részvényeket.

Magyarra feltételezhetően ezután a tavaly novemberben kiszivárgott hangfelvételt követően terjesztették ki a vizsgálatot, amelynek ténye február közepén derült ki. Azt az MNB már korábban is kommunikálta, hogy a 2023 szeptemberében indult vizsgálatot 2024. november 28-án kiterjesztették további személyekkel szemben. Nem nehéz kitalálni, hogy ekkor kerülhetett Magyar Péter is az eljárásba.

Bár a politikus eleinte folyamatosan tagadott, majd zavaros magyarázkodásba kezdett az ügyben, végül mégis elismerte, hogy ő ellene folyik vizsgálat az ügyben. Ez akkor vált teljesen egyértelművé, amikor idén április 22-én ingerülten kérdőre vonta telefonon keresztül a jegybank egyik munkatársát, miután a vizsgálat keretében kapott egy kérdéssort a felügyeleti szervtől, erről pedig – nem nevezve nevén az illetőt – közleményt adott ki az MNB is, amire Magyar visszatámadott.

Lapunk az első kérdésekre általánosan azt a választ kapta, hogy „amíg az érintett hatósági eljárások folyamatban vannak, addig azokról az MNB további részleteket nem közöl. Tájékoztatásul jelezzük, hogy az MNB a honlapján folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot a hatósági eljárásokban hozott döntéseiről”.

Mivel ott nem találtunk friss információt az áprilisi közlemény óta, feltételezhető, hogy még mindig tart az eljárás. Épp ezért érdekesebb a kérdésünk második részére adott válasz, amely a határidőkre vonatkozott. A jegybank azt írta:

„Az MNB a piacfelügyeleti eljárásait minden esetben a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) által megszabott időbeli keretek között folytatja le. Az MNB tv. rendelkezései szerint piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított maximum 9 hónap. Az MNB tv. 49. § (4) bekezdése sorolja fel az ügyintézési határidőbe bele nem számító eljárási lépéseket, amelyek időtartamával e 9 hónap a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik.”

Ez persze még nem jelenti azt, hogy jövő héten megismerhetjük az eljárás eredményét, mert feltehetően hosszabbodik a határidő a törvényben felsorolt okokból például 

• szüneteltették az eljárást, 
• több idő kellett az adatok beszerzésére, 
• vagy épp a a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve nyilatkozattételre irányuló felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő.

Börtön is járhat érte

A jegybank a 2023 szeptemberében indult vizsgálat során már szabott ki büntetést: idén januárban egy meg nem nevezett magánszeméllyel szemben 21 millió forintnyi bírságot. Mint fogalmaztak: a magánszemély az Opus közzététele előtt tudomást szerzett a bennfentes információról, s ennek birtokában adott tőzsdei megbízásokat, ami tiltott bennfentes kereskedelemnek minősült. 

Hozzátennénk, hogy ahogyan ebben az ügyben, úgy a legtöbb esetben is az MNB feljelentést tesz, így akár súlyosabb büntetés, például börtön is lehet az ilyen ügyletek vége.

Bár Magyar rendszeresen szeretné úgy beállítani az ügyet, hogy az csak a Fidesz-kormány bosszúja ellene, ez a felvetés nem igazán állja meg a helyét. Egyrészt – és ahogy fentebb is leírtuk – a jegybank rendkívül szigorúan, alaposan nézi, ha felmerül a bennfentes kereskedelem gyanúja, teljesen függetlenül attól, hogy azt politikus, vagy bárki más követi el, másrészt pedig a vizsgálatot éppen az uniós irányelvek alapján folytatják le, hiszen a brüsszeli szabályozás van érvényben hazánkban is.

Mint arról a Mandiner korábban beszámolt: az uniós szabályok előírják, hogy a bennfentes kereskedelem esetén a tagállami hatóságoknak kötelező büntetőjogi intézkedéseket hozniuk, amely pénzbüntetés és szabadságvesztés. Az EU-s irányelv szabályozza a felügyeleti eljárás részleteit is, Magyarországon a piac felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank végzi. A bennfentes kereskedelem a btk. szerint 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA