Súlyos bűncselekmény gyanújába keveredett Magyar Péter – a büntetési tétel akár öt év szabadságvesztés is lehet

Vizsgálja a Magyar Nemzeti Bank, hogy Magyar Péter 2023-ban bennfentes információk birtokában vásárolt-e Opus-részvényeket közvetlenül azelőtt, hogy a vállalat részvény-visszavásárlási programot jelentett be. Magyar több tízmillió forintos hozamra tehetett szert a bizalmas információ révén.

ráadásul Magyarország az Európai Unió szigorú irányelve szerint kell hogy eljárjon, ha felmerül a tisztességtelen tőzsdei kereskedés gyanúja. Az eddig napvilágra került információk arra utalnak, hogy megvalósult a tisztességtelen gyakorlat; a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálatát az Európai Unió érintett intézményei is árgus szemekkel figyelik, nem is beszélve a részvényesekről, mivel az ilyen ügyekben a tét nem más, mint a Budapesti Értéktőzsde jó hírnevének fenntartása.

Amiről nem lehetett volna tudni

A Nemzeti Nyomozó Iroda figyelmét az a kiszivárgott hangfelvétel keltette fel, amelyen Vogel Evelin, Magyar Péter korábbi barátnője arról beszél, hogy a pártelnöknek lenne arra pénze, hogy fizessen neki, mivel 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk segítségével szerzett, amilyenekről nem kellett volna tudnia. A beszélgetés során Vogel azt is megjegyezte, Magyar „úgy játszadozik a tőzsdén, hogy olyan belsős információkat kap, amit amúgy nem kéne az embernek megkapnia”.

Magyar Péter a napvilágra került információk szerint 2023. július 21-én röviddel tőzsdezárás előtt az összes meglévő részvényét eladta, és több tízmillió forintos befektetését teljes egészében az Opus Global papírjaiba forgatta. Ugyanezen a pénteki napon, tőzsdezárás után jelentette be az Opus, hogy részvény-visszavásárlási programot indít. A bejelentés hatására a következő kereskedési napon a cég papírjainak árfolyama 170 forint környékéről 300 forint fölé emelkedett.

Azzal, hogy a következő, július 24-ei kereskedési napon a mindegy 75 százalékkal magasabb árfolyamon eladta a részvényeit, jelentős nyereségre tett szert – ha valóban belső információk hatására, akkor kockázatmentesen.

Magyar egy 2025. február 13-ai nyilatkozatában letagadta, hogy vásárolt Opus-részvényeket a július 21-ei kereskedésen, állítása szerint banki kimutatásokkal tudja bizonyítani, hogy a papírokat egy későbbi napon vásárolta meg. Ezt az állítást megdöntötte, hogy a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban nyilvánosságra hozta a tételesen, dátumokkal és megbízási számokkal dokumentált tőkepiaci tranzakciókat, köztük a 2023. július 21-én végrehajtott Opus-részvényügyleteket is. Az MNB 24 pontos kérdéssort küldött Magyar Péternek, melyben rákérdezett arra is, hogy miért tagadta a tranzakciókat egy februári Facebook-bejegyzésében, és mi alapján állította, hogy a sajtóban erről megjelent hírek nem igazak.

Érzékeny pozíció érzékeny információkkal

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandiner megkeresésére felidézi, a befektetők alapelve, hogy nem egy eszközben tartják a pénzüket. Magyar Péter azonban az információk szerint minden más részvényét eladta, és kizárólag Opus-papírokat vásárolt. A vállalat részvény-visszavásárlási programja jókora hozamot jelentett, így nem lenne meglepő, ha Magyar Péter a birtokába jutott információkkal mindent egy lapra tett volna fel – mondja a szakértő.

Az egyelőre nem derült ki, hogy ha Magyar Péter bennfentes információkhoz jutott, akkor honnan. Ebben az időben a Magyar Bankholding felügyelőbizottságának tagja volt. Mind a Magyar Bankholding, mind az Opus Global Mészáros Lőrinc érdekeltsége, vagyis akár formális, akár informális csatornákon is hozzájuthatott Magyar a bizalmas információkhoz.

Feltételezhető, hogy az Opus legfelső vezetésén és néhány illetékes személyen kívül nem sokan tudhattak a részvény-visszavásárlási programról. Ennek egyszerű oka van: ha egy ilyen információ idő előtt kiszivárog, az súlyos árfolyamkockázatot jelentett volna, mivel a befektetők megrohamozták volna az Opus-részvényeket. Ilyen tömeges vásárlásokra utaló jel azonban nem volt az érintett kereskedési napon és közvetlenül előtte sem.

EU-s szabályok szerint folyik a vizsgálat

A bennfentes kereskedést a büntető törvénykönyv és a tőkepiacokról szóló törvény is említi. Az Európai Unió tagállamainak kötelező alkalmazniuk az 596/2014. számú rendeletet a piaci visszaélések megelőzése és a befektetők védelme céljából. Az uniós szabályok előírják, hogy bennfentes kereskedelem esetén a tagállami hatóságoknak kötelező büntetőjogi intézkedéseket hozniuk, amely pénzbüntetés és szabadságvesztés. A rendelet a felügyeleti eljárás részleteit is szabályozza, ennek alapján látja el a piac felügyeletét hazánkban a Magyar Nemzeti Bank.

A büntető törvénykönyv 410. paragrafusa taglalja a bennfentes kereskedelmet. Balsai István büntetőjogász a Mandinernek kifejti: a törvény szövege szerint aki bennfentes információ felhasználásával saját vagy más nevében a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, ügyletkötésre megbízást ad, megbízást visszavon vagy módosít, ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, illetve a birtokában lévő bennfentes információra tekintettel mást vagy másokat a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet kötésére, ügyletkötésre vonatkozó megbízás adására, visszavonására vagy módosítására, ajánlat rögzítésére, visszavonására vagy módosítására hív fel vagy bír rá, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés is lehet, ha a bűncselekményt hivatalos személyként, illetve ha például pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás társaság tisztség-viselőjeként vagy alkalmazottjaként követik el. Akkor is ez a tétel, ha a bűncselekménnyel érintett ügylet, megbízás, ajánlat abszolút értéke eléri a különösen nagy értéket.

A tranzakciók összértéke is problémás lehet, noha pontos információt nem közölt az MNB az ügylet értékéről; Vogel Evelin szavai alapján mindenesetre meghaladhatja az 50 millió forintot.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállami felügyeletnek jelentési kötelezettsége van a párizsi székhelyű Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (ESMA). Ez azt jelenti, hogy már magát a vizsgálatot is jelenteni kell az EU-s intézményeknek.

Az ellenzéki politikus azzal érvel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök akarja ezzel az üggyel ellehetetleníteni. Ám az uniós rendelet és a szigorú, egységes piacfelügyelet mellett kormánytagok aligha tudnak beleszólni a nyomozásba, ráadásul az eljárással kapcsolatban felmerülő bármilyen probléma csapást jelentene a magyar tőzsdére.

Ha a részvényesek azt tapasztalják, hogy több esetben is felmerül akár a bennfentes kereskedés, akár a piacbefolyásolás más formája, és nem kapnak megnyugtató válaszokat a felvetésekre, vagy azt tapasztalják, hogy a csalók elkerülik a felelősségre vonást, tartós bizalomvesztés is lehet a következmény. Ilyen esetben sokan nem kereskednek tovább az adott ország piacán, ezzel súlyos veszteséget okozva a többi befektetőnek, valamint szélsőséges árfolyammozgásokat okozva.

Egyelőre nem lehet tudni, mikor zárul a Magyar Nemzeti Bank által indított vizsgálat. Számos kérdés tisztázatlan: honnan volt információja Magyar Péternek; Kiket vizsgálnak hasonló okokból; Volt-e korábban példa hasonló cselekményekre; Visszaélt-e pozíciójával Magyar Péter?

Nyitókép: Kétes pénzügyek miatt kell magyarázkodnia az ellenzéki vezetőnek
Fotó: AFP/Kisbenedek Attila