Fából vaskarika: saját ideológiai csapdájába esett a liberális Nyugat

A portugál parlament október 17-én megszavazott egy törvényjavaslatot, amely tiltja az arcot eltakaró iszlám vallási kendő, a nikáb és a burka viselését az ország közterein és közintézményeiben. Az Európai Parlamentben a Patrióták pártcsaládhoz csatlakozó, és Portugáliában egyre népszerűbb Chega párt kezdeményezte a javaslatot, miszerint „a közterületeken tilos az arc eltakarása, ez alól csak külön, meghatározott esetek képezhetnek kivételt”. Míg a szocialista, a konzervatív és a liberális pártok támogatták a kezdeményezést, a szélsőbaloldal ellenezte, a zöldek pedig tartózkodtak.

Több párt képviselői is arra hivatkoztak, hogy bár a szólás- és vallásszabadság fontos, a

– érvelt például Andreai Neto szociáldemokrata képviselő.

Portugália nem az első nyugat-európai ország, ahol komolyan felvetődött az iszlám vallási kendők tiltásának a kérdése. Franciaországban 2010 óta tilos arcot eltakaró kendőt viselni a közterületeken, de Olaszországban, Németországban, Ausztriában és Belgiumban is fontolgatják egy hasonló törvény elfogadását. Svájcban pedig már január 1-je óta szintén érvényben van az erre vonatkozó tiltás.

Meglepő módon nem csak Nyugat-Európában jelentkezett ez a probléma, ahol az iszlám vallásúak – egyelőre – kisebbségben vannak. Olyan országokban is, ahol jelentős muszlim többség uralkodik, mint például Koszovóban, Törökországban, Kazahsztánban, Türkmenisztánban, Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, vannak intézmények, ahol tilos a kendő viselése.

Ha Portugáliában vagy, viselkedj úgy, mint a portugálok

Amióta a parlament elfogadta a törvényjavaslatot, a portugál sajtóban elszaporodtak az iszlám vallási viselet elemeit bemutató cikkek, mivel a nagyrészt keresztény lakosság nem ismeri a muszlim női fejkendők fajtáit, és nem feltétlenül tudja azonosítani őket.

Leegyszerűsítve a hidzsáb és a csador, amelyek nem takarják el az arcot, csak a fejet, nem esnek a tiltás alá, a nikáb, amiből csak az ember szeme látszik ki, és a burka, ami az egész arcot elfedi, viszont igen – magyarázzák az embereknek.

A törvénytervezetet tárgyaló parlamenti vitában a Chega elnöke, André Ventura hangsúlyozta, a párt célja, hogy ne járkáljanak többé burkás nők Portugália utcáin. Nem titkolta, hogy ez a törvényjavaslat elsősorban a muszlim bevándorlók ellen szól, akik közül sokan veszélyesek lehetnek.

„Aki Portugáliába jön – érkezzen a világ bármely tájáról, bármilyen szokásokkal, és legyen bármilyen vallású – mindenekelőtt tartsa tiszteletben, és fogadja el a mi országunk szokásait és értékrendjét” – érvelt parlamenti felszólalásában. Hozzátette, az a nő, akit burka viselésére kényszerítenek, „már koránt sem szabad és független, hanem valaki tulajdona”. Kritizálta 

Ventura hivatkozott arra is, hogy több európai országban is hoztak már szabályozást a burka közterületen való viselésére vonatkozóan, és emlékeztetett, hogy az Európai Emberi Jogok Bizottsága már jóváhagyott egy hasonló tartalmú törvényt Franciaország esetében.

A parlament végül elfogadta a törvényjavaslatot, amelyet még több bizottságnak is meg kell vizsgálnia, mielőtt véglegesen jóváhagyják és érvénybe léptetik. Amennyiben hatályba lép a törvény, több száz eurós pénzbírság várhat azokra, akik megszegik, sőt, a Chega határozottan kiáll amellett az álláspont mellett, hogy aki többszöri felszólításra sem hajlandó felfedni az arcát, akár több éves börtönbüntetést is kaphasson.

A törvény nem vonatkozna az egészségügyi, illetve színházi maszkokra, valamint nem lesz hatályban a repülőgépeken, diplomáciai intézményekben és konzulátusokon. Az arra kijelölt vallási épületekben is lehetőség lesz továbbra is a kendő viselésére. 

A franciák belebonyolódtak a saját liberalizmusukba

Franciaországban – ahol az egyik legnagyobb muszlim kisebbség él az Európai Unión belül – évek óta komoly társadalmi viták alapja az iszlám vallási kendő viselésének betiltása. Mivel az országban kiemelt figyelmet fordítanak az egyházi és állam intézményének különválasztására, igyekeznek az összes közintézményt a lehető leginkább semlegesíteni mindenfajta vallási szimbólum megjelenítésétől. Csakhogy a muszlim lakosság gyarapodásával egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel mostanra már teljesen lehetetlen mindkét igényt kielégíteni: a vallási intézményeket – ami kezdetben a keresztény egyházakat jelentette – százszázalékosan kiszorítani a közterületekről, ugyanakkor kiszolgálni a muzulmánok növekvő igényeit.

A francia ideológiai huzavona az 1989-es híres „fejkendős-üggyel” kezdődött, amikor több észak-afrikai diáklánynak is megtiltották a tanáraik az iskolában a fejkendő viselését, mert az szerintük szembement az állam „vallástól független” elveivel. Az incidens komoly társadalmi vitát vont maga után, aminek következtében végül 2004-ben mindenfajta vallási jelkép viselését betiltották a francia állami iskolákban (ebbe beletartozik a muszlim kendő mellett a kipa, de akár egy keresztes nyaklánc is, amennyiben azt látható módon viselik).

Míg a burka és a nikáb tilalmára vonatkozó törvény ellen az Emberi Jogok Nemzetközi Bírósága sem emelt kifogást, a nemzetközi igazságszolgáltatás azt már kevésbé nézi jó szemmel, hogy Franciaországban – a vallási semlegességre hivatkozva – a csupán fejet eltakaró hidzsábot is tiltják bizonyos körülmények között. Egy friss szabályozás értelmében például bizonyos sportágaknál már nem viselhetnek semmilyen iszlám fejkendőt a sportolónők a nagyobb országos vagy nemzetközi eseményeken. Egészen egyszerűen azzal az indokkal, hogy az szembe megy Franciaország vallási semlegességével.

Tehát az 1905-ben a Katolikus Egyház háttérbe szorítását célzó rendelkezések mostanra komoly konfliktus forrássá váltak baloldali körökön belül is, ahol érdekellentét alakult ki a migránsok jogainak védelme és a vallássemlegesség megőrzése közötti ellentmondás miatt. 

Az olaszok hasonlóval próbálkoztak, mint a portugálok, de nem csak ők

Pár nappal a portugál törvényjavaslat elfogadása előtt az olasz parlament elé is benyújtottak egy hasonló kezdeményezést, kibővítve néhány további – szintén az iszlám vallásban jelenlévő, de az európai kultúrával és jogokkal ellentétes – szokás betiltásával. A törvényjavaslatot a miniszterelnök Giorgia Meloni pártja, az Olaszország testvérei kezdeményezte, de korábban a Matteo Salvini-féle Liga volt ennek az ügynek a fő szószólója. Az olasz parlament nem szavazta meg a törvényjavaslatot, amely az arcot eltakaró kendő mellett a kényszerházasságot és a fiatal lányok szüzességét ellenőrző – nem egészségügyi okokból elvégzett – vizsgálatát is tiltaná. Utóbbit akár öt év börtönbüntetéssel.

Belgiumban, a flamand területeken 2009 óta minden állami iskolában tilos a kendőviselés. A törvényt éveken át vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bírósága, mígnem 2024-ben jóváhagyták.

Németországban nincs alkotmányosan szabályozva az iszlám kendő viselése, de bizonyos tartományokban megtiltották a tanároknak, csakúgy, mint a köztisztviselőknek.

A holland parlament 2018-ban tiltotta meg a burka és a nikáb viselését közterületen, Ausztriában pedig január óta nem viselhetnek az országban semmilyen vallási kendőt a tizennégy évesnél fiatalabb lányok, mivel azt a kormány „diszkriminatívnak és elnyomónak” minősítette.

Bár nem az Európai Unió tagja, de szintén a nyugati országok közé sorolható Kanada, ahol 2019 óta a rendőrök, a tanárok és a köztisztviselők sem viselhetnek semmiféle vallási jelképet a munkájuk végzése során.

Meglepő módon sok muszlim többségű országban is van, ahol tilos a burka

Miközben Európában konfliktust és felháborodást az iszlám vallási kendők betiltásának lehetősége az azokat viselő nők jogainak tiszteletben tartása miatt, több muszlim országban már régebb óta tilos bizonyos intézményekben az arcot eltakaró kendő viselése.

ahol a „nemzeti kultúra” védelme, és a „szélsőségek elleni küzdelem” értelmében 2024. május 8-a óta tilos „minden külföldi viselet”, így az iszlám kendő viselése is az ország közterein. Aki megszegi ezt a szabályt, az 270 ezertől kétmillió forintig terjedő pénzbírságot köteles fizetni. Kazahsztánban 2016 óta tilos az állami iskolákban és a közintézményekben a kendő viselése. Azerbajdzsánban pedig csak az iskolákra vonatkozik ez a tiltás.

Bár Türkmenisztánban és Üzbegisztánban (mindkét országban 90 százalék fölötti a muszlim vallásúak aránya), nincs erre vonatkozó törvény, a mindennapokban és a munka világában hátrányos megkülönböztetés éri azokat a nőket, akik iszlám kendőt viselnek.

Végül, európai, de muzulmán többségű országként érdemes még megemlíteni Koszovót, ahol 2014 óta a középiskolákban a diákok nem viselhetnek kendőt.

Nyitókép: Sanaullah SEIAM / AFP