Félelemkeltés mesterfokon: így próbálják beadni az embereknek, hogy Európának muszáj háborúba vonulnia

Franciaországban háborús vészhelyzeti prospektusokkal kezdték riogatni az embereket

A 2024-es év végén, majd 2025 elején még elszigetelt túlkapásnak tűnt, hogy Svédországban és Franciaországban a háborús időkre felkészítő brossurákat osztogatnak a lakosságnak. Ahogy a Mandiner is megírta márciusban, a francia kormány minden háztartáshoz eljuttatott egy útmutatót, amelyben azt írták le, 

A húszoldalas dokumentumban azokat az eshetőségeket vázolták fel, amelyeket a legvalószínűbbnek tartottak, hogy bekövetkezhet: ilyen például, hogy Oroszország megtámadja Franciaországot. A kormány egyik tagja be is ismerte, hogy a brossurában azért írnak természeti és egyéb jellegű katasztrófákról is a fegyveres konfliktus mellett, hogy ne ijesszenek rá túlzottan az emberekre.

„A dokumentum célja, hogy növelje a lakosság ellenálló képességét a természeti, technológiai, vagy bármilyen nemű válsággal szemben” – hangsúlyozta François Bayrou akkori miniszterelnök.

Az útmutatóban azt is összegyűjtötték, mire van szüksége egy átlagos háztartásnak vészhelyzet esetén, amit érdemes minél előbb beszerezni:

A francia vezetés háborús kommunikációja betalált: a Valeurs Actuelles konzervatív lap elemzése szerint az ukrajnai konfliktus miatt a francia lakosság reális fenyegetésnek tartja a harmadik világháború kitörését. A lakosság 86 százaléka egy márciusi felmérés szerint támogatta a sorkatonaság visszaállítását.

Brüsszel 72 órás túlélőcsomag összekészítését kérte a lakosságtól

A francia háborús pánikkeltést követően nem kellett sokáig várni, Brüsszel is bejelentkezett, és egy 72 órás túlélőcsomag összeállítására kérte az uniós polgárokat. Az Európai Unió bejelentette: a cél, hogy minden tagállam kidolgozzon egy tervet, amely egy 72 órás túlélőkészletet biztosít az uniós polgárok számára. Emellett hangsúlyozták az alapvető készletek fokozott felhalmozásának szükségességét, valamint a polgári-katonai együttműködés erősítését. A Bizottság egy új stratégia keretében 30 konkrét intézkedésre szólította fel a tagállamokat, amelyeket végre kell hajtaniuk annak érdekében, hogy javítsák felkészültségüket a jövőbeni válsághelyzetekkel szemben.

Igaz, Usula von der Leyen már korábban, az európai védelemről szóló márciusi plenáris ülésen a háborúról beszélt, és arról, hogy Európának minél hamarabb meg kell oldania saját védelmét.

A túlélőcsomag csak a kezdeti lépés volt, azóta már a legtöbb európai országban a kötelező sorkatonaság bevezetése, az Oroszország elleni háború van terítéken. 

Franciaországban és az Egyesült Királyságban már a háború emberáldozataira készítik az embereket

Keir Starmer brit miniszterelnök júniusban egy új katonai stratégiai tervet mutatott be, és egy glasgow-i szárazdokkban tartott fellépésén arról beszélt a brit hadseregnek „háborút vívó készültségbe” kell lépnie a következő években hiszen az Egyesült Királyságot „komolyabb és közvetlenebb” fenyegetés éri most, mint a hidegháború óta bármikor. A költségvetési átcsoportosítások, és a hadiipari kiadások növelése mellett arról is beszélt, hogy  „minden polgárnak ki kell vennie a maga részét” a háborús készültségből.

A „minden polgárnak ki kell vennie a maga részét” elképzelést novemberben a francia vezérkari főnök már úgy tolmácsolta: Franciaországnak „el kell fogadnia, hogy elveszítheti fiait”. Fabien Mandon kijelentései nagy felháborodást keltettek, miután polgármesterek előtt azt ecsetelte, hogy a romló nemzetközi helyzet miatt Franciaországnak néhány éven belül készen kell állnia egy esetleges nagyhatalmi konfliktusra, akár Oroszországgal is, ami emberáldozatokkal járhat. Azt mondta,

Mandon arról beszélt, hogy Franciaország technikailag erős, de hiányzik a társadalmi elszántság, ezért a lakosságnak fel kell készülnie az áldozatokra, akár gazdasági nehézségekre vagy emberveszteségre is. A polgármestereket arra kérte, hogy közvetítsék ezt a lakosság felé, segítsék a hadsereg műveleteit, a tartalékosok toborzását, és támogassák a katonacsaládok helyi beilleszkedését.

Alig telt el egy hónap, a brit vezérkari főnök hasonló háborús őrjöngésbe kezdett. Sir Richard Knighton arról beszélt: „fiainknak és lányainknak készen kell állniuk a harcra”. A brit fegyveres erők vezérkari főnöke szerint „távoli, de nem zéró” annak a valószínűsége, hogy Oroszország megtámadja Nagy-Britanniát.

Knighton nem beszélt közvetlenül arról, hogy Nagy-Britannia a hat évtizede megszűnt sorkatonai szolgálat újbóli bevezetésére készülne, de úgy fogalmazott: a nemzetbiztonság garantálását nem lehet egyedül a fegyveres erőkhöz „kiszervezni”, mivel ez a jelenlegi helyzetben az 

szolgálniuk, szükség esetén harcolniuk kell”.

Németországban szükségalapú sorkatonaságot vezetnek be

Ezzel szemben a német parlament már jóváhagyta az új, „szükségalapú” sorkatonasági modellt, nem titkoltan azzal a céllal, hogy Berlin adja Európa legerősebb hadseregét.

A döntés értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező katonai orvosi vizsgálaton megjelenni, és 

Az új törvény 2026. január 1-jén lép hatályba. Ettől kezdve minden 18 éves fiatalnak – férfiaknak és nőknek egyaránt – kérdőívet küldenek katonai szolgálatra való hajlandóságukról és alkalmasságukról. A férfiak számára kötelező lesz a kérdőív kitöltése, a nők önkéntesen válaszolhatnak.

2027. január 1-jétől a megfelelőnek tartott férfiakat kötelező orvosi vizsgálatra hívják be, bár ez még nem jelent automatikus katonai szolgálatot. A cél, hogy a kormány és a hadsereg átfogó képet kapjon a potenciálisan alkalmas katonákról – írta a Deutsche Welle.

A finn miniszterelnök meg van győződve arról, hogy Putyin már nem Ukrajna, hanem a NATO megtámadását fontolgatja

Finnország már jó ideje készül egy esetleges orosz támadásra, azóta, hogy hírek érkeztek Moszkva katonai bázisainak fejlesztéséről a NATO-val közös határ közelében. 

Sami Nurmi vezérőrnagy, a finn védelmi erők stratégiai vezetője tavasszal arról beszélt, Finnország felkészült a legrosszabb forgatókönyvre is.

 ezért gyakorlatilag kétségbeesetten küzd azért, hogy Európa minél tovább pénzelje Kijev háborúját. Petteri Orpo miniszterelnök a decemberi EU-csúcs előtt újságírói kérdésekre válaszolva arról beszélt, bele sem akar gondolni, mi lesz, ha nem sikerül legyőzni Belgium ellenállását, és a befagyasztott orosz vagyonból nem tudják tovább finanszírozni Ukrajna háborúját. Szerinte ugyanis Finnország talpon maradása szempontjából létszükség kérdése, hogy Ukrajna minél tovább kitartson, mert Kijev után a balti államok következnek.

Hangsúlyozta, az ukrajnai háborút követő 3-5 évben számít az Oroszországgal szembeni konfliktusra, amihez már most pénzügyi támogatást követel Brüsszeltől, mivel az Oroszországgal határos országok lesznek a leginkább kitéve a támadás veszélyeinek.

Mindeközben Magyarországon töretlenül zajlanak a háborúellenes gyűlések

A magyar kormány már a háború kitörése óta a béke oldalán áll, és a kormány – más európai országok vezetőivel ellentétben – továbbra is kategorikusan elutasítja, hogy Magyarország belesodródjon a fegyveres konfliktusba.

Az év utolsó harmadában országjáró körútra indultak az úgynevezett háborúellenes gyűlések, ahol Orbán Viktor és a Fidesz politikusai közéleti szereplőkkel közösen vitatják meg a háború elkerülésének fontosságát, és azt, hogy ezt Magyarország hogyan valósíthatja meg a gyakorlatban.

A miniszterelnök az elmúlt hónapok gyűlésein többször is elmondta, amit a cikkben összegyűjtött hírek is alátámasztanak,  hogy Európában már a háborúra készülnek Oroszország ellen, és ebből nem is csinálnak titkot. Figyelmeztetett, olyan gazdasági és hatalmi érdekek működnek a háttérben, amelyek érdekében áll Európa összecsapása Oroszországgal, elég csak például a fegyverkereskedelemre gondolni. A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy 

megkerülve azokat a tagállamokat, amelyek nem támogatják egy újabb fegyveres konfliktus kirobbanását, sem az ukrajnai háború folytatását.

Nyitókép: Genya SAVILOV / AFP