Németországban szintet lépett a háborús pszichózis: bevezetik a „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot

A német parlament jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely 

A szolgálat önkéntes marad, de ha nem érik el a szükséges létszámot, „szükségalapú” sorkatonai szolgálatot vezethetnek be – akár sorsolással kiválasztva a kötelezetteket. 

A Bundestag 323:272 arányban szavazta meg a tervet, amely Friedrich Merz kancellár azon céljához kapcsolódik. Az pedig nem más, mint létrehozni Európa legerősebb hadseregét – írta a Deutsche Welle.

Mint írták, az új törvény 2026. január 1-jén lép hatályba. Ettől kezdve minden 18 éves fiatalnak – férfiaknak és nőknek egyaránt – kérdőívet küldenek katonai szolgálatra való hajlandóságukról és alkalmasságukról. A férfiak számára kötelező lesz a kérdőív kitöltése, a nők önkéntesen válaszolhatnak.

2027. január 1-jétől a megfelelőnek tartott férfiakat kötelező orvosi vizsgálatra hívják be, bár ez még nem jelent automatikus katonai szolgálatot. A cél, hogy a kormány és a hadsereg átfogó képet kapjon a potenciálisan alkalmas katonákról – ismertették az összeállításban.

Cél, hogy vonzóvá tegyék a katonai szolgálatot

Boris Pistorius védelmi miniszter szerint a prioritás az, hogy a katonai szolgálatot vonzóvá tegyék. A kezdő havi fizetés 2600 euróra emelkedik – ez 450 euróval több, mint korábban.

A cikkben hangsúlyozták, hogy a törvény ugyanakkor nyitva hagyja az ajtót a kötelező szolgálat bevezetése előtt, ha az önkéntes toborzás nem éri el a célokat.

 – olvasható a vonatkozó szabályban.

A lap több konzervatív politikust is idézett, akik szerint a sorkatonai szolgálat végül elkerülhetetlen lesz. A Bundeswehr Szövetség elnöke, André Wüstner például kijelentette:

Az orosz-ukrán háború hozta el a „korszakváltást”

A Deutsche Welle felidézte, hogy Németország 2011-ben, Angela Merkel kancellársága alatt szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, és teljes egészében önkéntes hadseregre váltott. A döntés következményeként a Bundeswehr létszáma drasztikusan csökkent, és 2023-ra már csak 181 500 katonát számlált.

Az orosz-ukrán háború 2022-es kezdete azonban gyökeres változást hozott a németek gondolkodásában. Olaf Scholz korábbi kancellár „korszakváltásról” beszélt, és 100 milliárd eurós különalap létrehozását jelentette be a Bundeswehr modernizálására.

Friedrich Merz kancellár hivatalba lépése után pedig tovább emelte a tétet, és megfogadta, hogy Németország adja majd „Európa legerősebb hagyományos hadseregét”, e kijelentéséhez hozzátette,

– szögezte le korábban a német kancellár.

Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke