Háborús pszichózis Németországban: már a kórházak is gyakorlatoznak

Egy „esetleges védelmi esetre” készül a Bundeswehr.

Egy „esetleges védelmi esetre” készül a Bundeswehr.
Megijedtek az AfD-től és a Linkétől a német főáramú pártok, ezért felvetették, hogy gyorsan módosítani kéne az alkotmányt, hogy kiszoríthassák őket a legfőbb döntésekből.
A szakértők azt is elvárják, hogy Friedrich Merz szíveskedjék majd az ukránpártibb Zöldekkel koalícióra lépni a szociáldemokraták helyett.
Németország hadserege messze van a kitűzött céloktól: a katonai létszám csökken, miközben Európa egyre instabilabbá válik.
Németországnak nagyjából 100 évbe telne, hogy katonai kapacitását a húsz évvel ezelőtti szintre emelje.
A Rheinmetall történelmének legnagyobb tüzérségilőszer-megrendelését kapta.
„Készen kell állnunk a háborúra 2029-re” – mondta a hét elején a német védelmi miniszter.
Az is kiderült, hogy 2027-ig 5000 német katona fog érkezni az országba.
A dokumentum arra is kitér, miként kellene meggyőzni a lakosságot, hogy kivegye a részét a feladatokból.
Olaf Scholz a hírek szerint a választásokig nem kötné terveit a németek orrára.
A tervet kidolgozó német miniszter Hitlerhez hasonlította Putyint, nem sokkal később Németország legnépszerűbb politikusává lépett elő. A pénzcsapok pedig már meg is nyíltak a német haderőfejlesztés előtt.
Politikai szemléletváltás történt a sorkatonasággal kapcsolatban, a kérdés az: mikor kerül bevezetésre?
Az az elképesztő ötlet is felmerült, hogy a hadseregnek képesnek kéne lennie háborút vívni!
Mint közölték: a hibát a tudomásukra jutástól számított 24 órán belül kijavították.
Az alig 19 ezer újoncból mintegy 2 ezer még kiskorú volt a toborzáskor.
Negyven évvel ezelőtti rádiótechnika, faxon továbbított minősített információk, fizetős wi-fi a penészes laktanyákban, lerohadó rendszerek. Kijött a legújabb jelentés a Bundeswehr állapotáról, nincs benne sok köszönet.
Scholzék elkötelezettek, a zöldeken és a liberálisokon még át kell vinni a nagy tervet.
Az orosz politikus „főellenségnek” nevezte a németeket.
Az ukrajnai háború meggyőzte a berlini kormányt, hogy erősítse haderejét. Németország az idén teljesíti azt a NATO-elvárást, hogy a védelmi kiadásai elérjék a nemzeti jövedelem két százalékát. Ez azonban csak a két éve elfogadott 100 milliárd eurós haderő-korszerűsítési csomagnak köszönhető. Sokan felteszik a kérdést: ez csak egyszeri fellángolás, csupán az elmúlt évek technológiai elmaradásainak behozásáról szól vagy a védelmi beruházásra hosszú távon is számítani lehet?
Miközben Berlin már Oroszország elleni háborúra készül kérdés, mivel fognak lőni a német katonák?