Előttük az olyan a fegyver nélküli feladatok terepe nyílhatna meg a cikk szerint, mint
- a logisztika,
- az egészségügyi szolgálat vagy
- a katonai adminisztráció.
A vita egyik kérdése, hogy miért csak férfiakat kötelez a törvény katonai szolgálattételre.
Svédország példája szerint – amelyet sokan a német modell alapjául emlegetnek – válság esetén a 16 és 70 év közötti férfiak és nők egyaránt szolgálatra kötelezhetők.
Németországban ehhez alkotmánymódosítás kellene, amihez a kormánynak nincs meg a szükséges kétharmados többsége.
Felvetődött ugyanakkor, hogy a hadkötelezettséget legalább a férfiak esetében a nyugdíjkorhatárig kellene kiterjeszteni.
Ha a munkát 67 éves korig bírni kell, mert az idősebbek állítólag teljesítőképességük csúcsán vannak, miért ne vonatkozhatna ugyanez a honvédelemre is?”
– teszi fel a kérdést Herrmann, aki ugyanakkor hozzáteszi, hogy katonailag egy ilyen lépés valószínűleg kevés tényleges eredményt hozna.
Azonban szerinte az intézkedés azt üzenné, hogy a honvédelem minden nemzedék felelőssége, és a fiatalok nincsenek egyedül, ha valóban komoly helyzet áll elő.