A Svájcban élő Eugene Chaplin a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál zsűrijének tiszteletbeli elnökeként érkezett Budapestre. Január 7–12. közt négy kontinens több mint kétszáz artistája randevúzik egymással és a közönséggel a magyar fővárosban, a monte-carlói után a világ második legnagyobb ilyen jellegű seregszemléjén.
A Svájcban élő Eugene Chaplin a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál zsűrijének tiszteletbeli elnökeként érkezett Budapestre. Január 7–12. közt négy kontinens több mint kétszáz artistája randevúzik egymással és a közönséggel a magyar fővárosban, a monte-carlói után a világ második legnagyobb ilyen jellegű seregszemléjén.
A kétévente megrendezett, idén éppen harmincéves budapesti cirkuszfesztivál a nemzetközi cirkuszvilág egyik legfontosabb találkozóhelyévé vált: a művészek estéről estére öt különböző műsorblokkban mutatkoznak be és persze mérik össze a tudásukat Közép-Európa egyetlen kőcirkuszának porondján, a Fővárosi Nagycirkuszban. A nyári előzetes válogatás eredményeként szinte minden zsánerben csúcsprodukciók érkeztek összesen 21 országból, mások mellett Spanyolországból, Kolumbiából, Oroszországból, Olaszországból, Ukrajnából, Etiópiából, az Egyesült Államokból, Brazíliából, és természetesen magyar tehetségeket is láthatunk.
A fesztivál jelképe idén a lokomotív. Valóságosan is, hiszen a Fővárosi Nagycirkusz előtti téren december közepe óta egy üzemképes, 136 éves gőzmozdonyt látható: a szabadtéri installáció létrejötte a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésében valósult meg. És szimbolikusan, hiszen a cirkusz főigazgatója, Fekete Péter szavai szerint Budapest ma egyértelműen a világ cirkuszművészetének lokomotívja, a társadalom kulturális motorja,
az utolsó olyan művészeti ág, amelyet az AI sem tud helyettesíteni.
„Több oka van a mozdonynak. A nemzeti intézmények összefognak, és közösen hoznak létre dolgokat; ez önmagában jelképes és példaértékű. A mozdony ugyancsak szimbolizálja az erőnket, az ipar vívmányait, a több mint száz évvel ezelőtti sikereinket, azokat a múltbeli emlékeiket, amelyekre most is méltán büszkék lehetünk. Ezenkívül komolyan hiszünk benne, hogy a cirkuszművészet jelenleg az előadó-művészetek mozdonya, az összes műfaj közül ez megy át a legnagyobb megújuláson a 21. században. Nem véletlen, hogy a fiatalok odavannak érte, nekünk egyáltalán nem kell küzdenünk például a 13–19 éves korosztály vagy a huszonévesek megszólításáért. A cirkusz nagyon is trendi a körükben, gondoljunk csak a Szigetre vagy a Strand Fesztiválra; a zene mellett a második ügy, amiért rohannak, hogy nézhessék” – szögezi le a Fővárosi Nagycirkusz vezetője.
Éppen ezért szerinte óriási a szakmai felelősségük is a téren, hogy a minőségi produkciók révén minél többekhez eljusson az üzenet: ez a művészeti ág már régen nem az öncélú trükkmutogatásról szól, minden egyes mutatványban akad valamilyen társadalmi tartalom. Sőt – teszi hozzá Fekete Péter – az sem üres szópufogtatás, hogy a világ cirkuszművészetének jó ideje Budapest a lokomotívja, háttérben a szakmai múzeum, könyvtár és a megerősített utánpótlás-neveléssel szilárd támasztékaival,
„ezért is jönnek annyian hozzánk ellesni a csodát, mi az oka, hogy a Fővárosi Nagycirkusz ajtajára szinte mindennap kitehetjük az összes jegy elkelt táblát”.
Mindennek az ékköve pedig nagyjából három évtized indult budapesti cirkuszfesztivál, amelyet a második legjelentősebb ilyen jellegű globális rendezvényként tartanak számon, presztízsben csupán a jóval régebbi hagyományokkal bíró monte-carlói seregszemle tudja megelőzni. Ilyenkor nem csupán artisták sokaságát láthatjuk esszenciaként Budapesten, menedzserek százai is érkeznek. És ha a világ legjobb szakemberei ideutaznak, akkor nyilván a világ legjobb műsorszámai és cirkuszművészei is itt akarnak bemutatkozni a minél jobb szerződések reményében.
„A lokomotívsághoz és a változáshoz még egy fontos gondolat. Tizen-egynéhány évvel ezelőtt feltettem a kérdést egy fiatal artistának, miért akarja ezt a hivatást? És nem igazán az a válasz jött, hogy azért, mert ezzel megváltoztathatja a világot. Én viszont olyan artistákat szeretnék itt kinevelni, akiknek a lelkében benne van, hogy a tudásukkal, energiájukkal, tehetségükkel, alázatukkal erre is képesek” – mutat a jövőbe Fekete Péter.
Nem hiszi ezt másként a nemzetközi zsűri tiszteletbeli elnöke, a svájci Eugene Chaplin sem, aki nem először jár ebbéli tisztségében Budapesten.
Charlie Chaplin és Oona O’Neill angol színésznő ötödik gyermeke
hangmérnökként kezdte pályáját, amikor is olyan világsztárok felvételein dolgozott, mint a The Rolling Stones, David Bowie vagy a Queen. Később ő rendezte a Charlie Chaplin: A Family Tribute című dokumentumfilmet, és létrehozta a Smile című musicalt, amely édesapja életét meséli el saját zenéjén keresztül. Az International Comedy Festival of Vevey elnökeként szorosan kötődik a cirkusz világához is: több éven át volt a svájci Circus Nock művészeti vezetője, valamint társalapítója és művészeti tanácsadója a kanadai Festival International de Cirque Vaudreuil-Dorionnak.
„Hogy mi a cirkusz titka? Számomra az, hogy túl a szórakoztatáson az embereket álmodozásra készteti. A többnyire tényleg csak az álmainkban megtapasztalt érzelmeket éljük át általa, mindezt ráadásul szavak nélkül képes előidézni. Én legalábbis e miatt a varázslat miatt térek mindig vissza hozzá” –magyarázza Eugene Chaplin.
Nem rejti véka alá, hogy édesapjának is nagy szerepe volt benne, hogy végül – rendezőként – e műfajnál kötött ki. Nemcsak, mert gyerekkorában rendszeresen vitték őt a szülei cirkuszba, hanem mert a zsonglőrködésben maga sem ügyetlen Charlie Chaplin egész életében nagyra értékelte ezt a művészeti ágat. Filmesként is egyik ihlető forrása volt, arról nem beszélve, hogy a némafilmekben kezdetben rengeteg cirkuszos szerepelt, mert a színpadi színészek közül sokan idegenkedtek a kameráktól.
„Ennek a különleges világnak az örökösei, tovább éltetői találkoznak időről időre Magyarországon, ahol valóban az aktuálisan legprofesszionálisabb cirkuszi produkciókat látni. Ahogy mindenki, úgy én is örülök, hogy itt lehetek, már többedszerre,
eleve nagyon szeretem Budapestet, gyönyörű”
– mondja még gyorsan a vörös szőnyeges bevonulást követő szerda esti esti nyitóshow előtt néhány perccel Eugene Chaplin. Ami különösen megtisztelő annak fényében, hogy a szakembernek bőven van viszonyítási alapja: évtizedek óta rengeteget utazik, hogy a legjobb produkciókat felkutassa, majd helyzetbe hozza.
A XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál részeletes programjairól és a fellépőkről itt lehet tájékozódni: 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál - Fővárosi Nagycirkusz
A nyitóképen Eugene Chaplin, a XVI. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál tiszteletbeli elnöke látható a Fővárosi Nagycirkuszban. Nyitókép és fotók: Urbán Ádám/Fővárosi Nagycirkusz
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Nagy Elekék már felkészültek.
Az autópálya kivezető szakaszát teljes szélességében lezárták, a gépjárműforgalmat a környező utcákba terelik.
Kegyetlen gyilkosság Budapesten.
A Tisza Párt képviselői hóembert építettek a Városházán, Karácsony Gergely pedig elégedetten hátradőlt, miközben káoszba torkolt Budapest közlekedése.
Budapesten több kórház megközelítése is lehetetlen küldetéssé vált a havazás miatt.
A magyar férfi kézilabda-válogatott 33–23-ra legyőzte Romániát a péntek este Győrben rendezett Európa-bajnoki felkészülési mérkőzésen.
A Csatt távozó műsorvezetője nem mindig tudott elfogulatlan maradni, pedig egy vitaműsorban ez elengedhetetlen.
A gazdák mintegy ezer traktorral vonultak a főváros felé.
