A BP Index szerint különösen elégedetlenek a tanulók és a fiatalabb korosztályok, vagyis éppen azok, akik önálló életet kezdenének, albérletet keresnek, vagy első lakásuk megszerzésén dolgoznak.
A BP Műhely kutatása világosan megmutatta azt, amit ma Budapesten egyre többen a saját bőrükön is megtapasztalnak: a fővárosiak szerint ma a lakhatás Budapest legsúlyosabb problémája, még az egészségügynél és a közbiztonságnál is kedvezőtlenebb megítéléssel. A BP Index szerint különösen elégedetlenek a tanulók és a fiatalabb korosztályok, vagyis éppen azok, akik önálló életet kezdenének, albérletet keresnek, vagy első lakásuk megszerzésén dolgoznak.
Ezt is ajánljuk a témában
A BP Index célja nem csupán az, hogy pillanatfelvételt adjon a főváros állapotáról, hanem az is, hogy számszerűsíthető formában mutassa meg, mennyire elégedettek a budapestiek a város működésének különböző területeivel.
És ez nem véletlen. Budapesten ma sok fiatal számára már egy kisebb albérlet is aránytalanul nagy havi terhet jelent, saját lakáshoz jutni pedig egyre inkább csak családi segítséggel vagy jelentős induló tőkével lehet. A lakhatási válság mögött a kislakások iránti erős kereslet, az elégtelen kollégiumi kapacitások, a befektetési célú vásárlások és a turisztikai hasznosítás felerősödése egyszerre áll.
A helyzetet különösen súlyosbítja az elmúlt években szabadjára engedett rövid távú lakáskiadás, az Airbnb térnyerése. 2020 és 2024 között Budapesten az Airbnb-célú magán- és egyéb szálláshelyek száma 80 százalékkal emelkedett, és ma már közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a fővárosi magánszálláshelyek. Ez már nem egyszerű turisztikai mellékszál, hanem a lakáspiacot torzító tényező: éppen azok a kisebb lakások kerülnek ki a hosszú távú piacról, amelyekre a diákoknak, pályakezdőknek és fiatal családoknak lenne a legnagyobb szükségük.
A probléma másik oldala, hogy a kínálat bővítése sem halad elég gyorsan. A fővárosban 421 rozsdaövezeti terület található, összesen mintegy 2300 hektáron, vagyis jelentős fejlesztési tartalék állna rendelkezésre. Ezek nagy része mégis kihasználatlan marad a magas előkészítési költségek és a széttagolt tulajdonosi viszonyok miatt.
Ebben a helyzetben a vita már nem arról szól, hogy kell-e beavatkozni, hanem arról, hogy ki képes valódi megoldásokat adni. A kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedést indított el, amely közvetlenül csökkentheti a lakhatási terheket. A 35 év alatti munkavállalók esetében a munkáltató havi 150 ezer forintig, vagyis évi 1,8 millió forintig adhat lakhatási támogatást. Az Otthon Start Hitelprogram fix 3 százalékos kamattal, legfeljebb 50 millió forintos hitellel és akár 10 százalékos önerővel segítheti az első lakáshoz jutást. A CSOK Plusz 15, 30 vagy 50 millió forintos kedvezményes hitelt jelenthet, a Babaváró pedig legfeljebb 11 millió forint kamatmentes kölcsönt adhat a jogosult házaspároknak.
A kínálat bővítését szolgálja a lakhatási tőkeprogram is, amelyben 19 alapkezelő részesül összesen 300 milliárd forintos támogatásban. Ez önrésszel és további hitelekkel együtt 800–1000 milliárd forintos fejlesztést indíthat meg, és mintegy 30 ezer lakás építését alapozhatja meg, nagyrészt Budapesten. Közben a rövid távú lakáskiadásnál is szigorítás történt: Budapesten a magánszálláshelyek éves átalányadója lakószobánként 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedett.
A budapestiek üzenete egyértelmű: a lakhatás ma a főváros legsúlyosabb problémája. Budapestnek olyan fordulatra van szüksége, amely egyszerre fékezi a piacot torzító jelenségeket, bővíti a kínálatot, és a helyiek számára teszi újra élhetőbbé a várost. Mert a főváros nem lehet pusztán befektetési terep vagy turistadíszlet: mindenekelőtt otthonnak kell maradnia azok számára, akik itt élnek, dolgoznak és családot alapítanának.
Ezt is ajánljuk a témában
Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
A BP Műhely legújabb projektje, a BP Index nagymintás kutatása szerint a közlekedési struktúrával Ferencvárosban a legelégedetlenebbek.
Élesen reagált Ukrajna Magyarországi Nagykövetsége a magyar Országgyűlés keddi határozataira.
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
A BP Index célja nem csupán az, hogy pillanatfelvételt adjon a főváros állapotáról, hanem az is, hogy számszerűsíthető formában mutassa meg, mennyire elégedettek a budapestiek a város működésének különböző területeivel.
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a győri Mandiner Klubest vendége volt.
Most már mindenki láthatja, mit művel az ukrán elnök.
