Havi 250 ezer forint 30 négyzetméterért? Még mit nem!

2026. március 11. 19:18

A BP Index szerint különösen elégedetlenek a tanulók és a fiatalabb korosztályok, vagyis éppen azok, akik önálló életet kezdenének, albérletet keresnek, vagy első lakásuk megszerzésén dolgoznak.

2026. március 11. 19:18
null

A BP Műhely kutatása világosan megmutatta azt, amit ma Budapesten egyre többen a saját bőrükön is megtapasztalnak: a fővárosiak szerint ma a lakhatás Budapest legsúlyosabb problémája, még az egészségügynél és a közbiztonságnál is kedvezőtlenebb megítéléssel. A BP Index szerint különösen elégedetlenek a tanulók és a fiatalabb korosztályok, vagyis éppen azok, akik önálló életet kezdenének, albérletet keresnek, vagy első lakásuk megszerzésén dolgoznak. 

Ezt is ajánljuk a témában

 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább

Alakul Von der Leyen B-terve: annyiszor elbukott már Magyarországgal szemben, hogy nem folytatja tovább
Tovább a cikkhezchevron
 

És ez nem véletlen. Budapesten ma sok fiatal számára már egy kisebb albérlet is aránytalanul nagy havi terhet jelent, saját lakáshoz jutni pedig egyre inkább csak családi segítséggel vagy jelentős induló tőkével lehet. A lakhatási válság mögött a kislakások iránti erős kereslet, az elégtelen kollégiumi kapacitások, a befektetési célú vásárlások és a turisztikai hasznosítás felerősödése egyszerre áll. 

 

 

A helyzetet különösen súlyosbítja az elmúlt években szabadjára engedett rövid távú lakáskiadás, az Airbnb térnyerése. 2020 és 2024 között Budapesten az Airbnb-célú magán- és egyéb szálláshelyek száma 80 százalékkal emelkedett, és ma már közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a fővárosi magánszálláshelyek. Ez már nem egyszerű turisztikai mellékszál, hanem a lakáspiacot torzító tényező: éppen azok a kisebb lakások kerülnek ki a hosszú távú piacról, amelyekre a diákoknak, pályakezdőknek és fiatal családoknak lenne a legnagyobb szükségük. 

A probléma másik oldala, hogy a kínálat bővítése sem halad elég gyorsan. A fővárosban 421 rozsdaövezeti terület található, összesen mintegy 2300 hektáron, vagyis jelentős fejlesztési tartalék állna rendelkezésre. Ezek nagy része mégis kihasználatlan marad a magas előkészítési költségek és a széttagolt tulajdonosi viszonyok miatt. 

Ebben a helyzetben a vita már nem arról szól, hogy kell-e beavatkozni, hanem arról, hogy ki képes valódi megoldásokat adni. A kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedést indított el, amely közvetlenül csökkentheti a lakhatási terheket. A 35 év alatti munkavállalók esetében a munkáltató havi 150 ezer forintig, vagyis évi 1,8 millió forintig adhat lakhatási támogatást. Az Otthon Start Hitelprogram fix 3 százalékos kamattal, legfeljebb 50 millió forintos hitellel és akár 10 százalékos önerővel segítheti az első lakáshoz jutást. A CSOK Plusz 15, 30 vagy 50 millió forintos kedvezményes hitelt jelenthet, a Babaváró pedig legfeljebb 11 millió forint kamatmentes kölcsönt adhat a jogosult házaspároknak. 

A kínálat bővítését szolgálja a lakhatási tőkeprogram is, amelyben 19 alapkezelő részesül összesen 300 milliárd forintos támogatásban. Ez önrésszel és további hitelekkel együtt 800–1000 milliárd forintos fejlesztést indíthat meg, és mintegy 30 ezer lakás építését alapozhatja meg, nagyrészt Budapesten. Közben a rövid távú lakáskiadásnál is szigorítás történt: Budapesten a magánszálláshelyek éves átalányadója lakószobánként 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedett. 

A budapestiek üzenete egyértelmű: a lakhatás ma a főváros legsúlyosabb problémája. Budapestnek olyan fordulatra van szüksége, amely egyszerre fékezi a piacot torzító jelenségeket, bővíti a kínálatot, és a helyiek számára teszi újra élhetőbbé a várost. Mert a főváros nem lehet pusztán befektetési terep vagy turistadíszlet: mindenekelőtt otthonnak kell maradnia azok számára, akik itt élnek, dolgoznak és családot alapítanának. 

Ezt is ajánljuk a témában

 Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
a straight cold player
2026. március 12. 06:01
Budapest Európa fővárosaiban egy elég szép helyen szerepel. Lehet azon vitatkozni, hogy az első tízben hol van, de nem hiszem, hogy ebből a szempontból érdekes. Mutassa meg nekem bárki azon fiatal pályakezdő franciák, németek, olaszok, csehek, osztrákok stb. széles tömegeit akik Párizsban, Rómában, Berlinben, Prágában, Bécsben könnyen jut önállóan lakhatáshoz. Vagy valaki azt állítja, hogy ezen országoknál Magyarország gazdagabb lenne? Mert akkor elvárható, hogy egy gazdag ország a felsorolt példáknál bőkezűbb legyen szociális alapon. Amúgy meg pont azok akik telesírják a fél világot, hogy nem tudnak Budapesten lakást venni 25-30 évesen ahhoz a társasághoz tartoznak akik anno az SZDSZ ,,világvárost építünk" szlogenjére szavaztak. Hát bizony egy világváros az drága.
Válasz erre
1
0
paperfellow
2026. március 12. 03:06
A kilencvenes évek közepén egy garzon havi bérleti díja 40-50bezer forint volt . 30 -ért egy lepattant panellakást kaptál. Ezvaz összeg akkor sokaknaknegyhavi fizetése volt. Tehát most semmivel nem roszabb a helyzet mint akár évtizedekkel ezelőtt.
Válasz erre
0
0
nemecsek-3
2026. március 12. 01:49
Hadd kérdezzem már meg mennyinek kellene lennie egy 45milás lakás bérletének? Egy lakásra mint befektetés van megtérülési idő- nem?, Vagy a tulajdonost nézzük teljesen hülyének? 45 mila 15 évre leosztva pont havi 250 és 15 év után visszakap egy lelakott romhalmazt, hogy közben a 250-ből még befizeti az adót. Még mit nem ? Még jó, hogy nem kötelező az albérlőket eltartani. Rengetegen akinek lakása van pontosan úgy kezdte, hogy albérletet fizetett semmivel nem olcsóbbat és úgy építette föl életét. Lakáshiány? Mert nem kap az ifjú generáció azonnal lakást a ülepe alá? A lakások ma is épülnek, a népesség meg évente 50-100 ezerrel csökken. Tulajdonképpen mit akar ez a generáció, mit is akar dolgozni amit a jövő generációnak átad! Valamiért az az érzésem semmit. Csak legyen minden alátolva, mert ifjúság. Ha mi a lehetőségnek a felét kaptuk volna annak ami most van seggünket a földhöz vertük volna örömünkben, most meg mást sem hall az ember mint vértyogást, hogy így meg úgy szar minden.
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. március 11. 22:27 Szerkesztve
Az állam nem épít lakásokat, ellenben erőlteti a hiteleket, azaz a keresletet növeli, a kínálatot nem. Közben az önkormányzati tulajdonú lakások száma is csökken. Ez áremelkedéshez vezet, olcsóbb lakhatáshoz nem. Mivel a kormány sem hülye, ezt ő is tudja. Direkt csinálja így. Valakiknek nyilván jó üzlet ez a politika. A lakhatási problémák megoldására viszont alkalmatlan. Ahhoz olcsó állami bérlakások is kellenének, hogy a kínálatot növelve letörjék az árakat. De éppen ennek az ellenkezője a kormány célja. A több hitelből nem több lakás lesz, hanem drágább lakás.
Válasz erre
1
4
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!