A probléma másik oldala, hogy a kínálat bővítése sem halad elég gyorsan. A fővárosban 421 rozsdaövezeti terület található, összesen mintegy 2300 hektáron, vagyis jelentős fejlesztési tartalék állna rendelkezésre. Ezek nagy része mégis kihasználatlan marad a magas előkészítési költségek és a széttagolt tulajdonosi viszonyok miatt.
Ebben a helyzetben a vita már nem arról szól, hogy kell-e beavatkozni, hanem arról, hogy ki képes valódi megoldásokat adni. A kormány az elmúlt időszakban több olyan intézkedést indított el, amely közvetlenül csökkentheti a lakhatási terheket. A 35 év alatti munkavállalók esetében a munkáltató havi 150 ezer forintig, vagyis évi 1,8 millió forintig adhat lakhatási támogatást. Az Otthon Start Hitelprogram fix 3 százalékos kamattal, legfeljebb 50 millió forintos hitellel és akár 10 százalékos önerővel segítheti az első lakáshoz jutást. A CSOK Plusz 15, 30 vagy 50 millió forintos kedvezményes hitelt jelenthet, a Babaváró pedig legfeljebb 11 millió forint kamatmentes kölcsönt adhat a jogosult házaspároknak.
A kínálat bővítését szolgálja a lakhatási tőkeprogram is, amelyben 19 alapkezelő részesül összesen 300 milliárd forintos támogatásban. Ez önrésszel és további hitelekkel együtt 800–1000 milliárd forintos fejlesztést indíthat meg, és mintegy 30 ezer lakás építését alapozhatja meg, nagyrészt Budapesten. Közben a rövid távú lakáskiadásnál is szigorítás történt: Budapesten a magánszálláshelyek éves átalányadója lakószobánként 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedett.