Billen a társadalmi egyensúly, ezért nem kedvelik a budapesti városvezetést

A budapestiek többsége kritikus a főváros jelenlegi működésével és vezetésével. Ez rajzolódik ki a BP Műhely közvélemény-kutatása alapján készített BP Indexből.  A vizsgálat több mint nyolcezer fő megkérdezésével készült, ami városi szinten rendkívül nagy mintának számít, így az eredmények részletes képet adnak arról, hogyan látják a Budapest helyzetét lakosai. A BP Index célja nem csupán az, hogy pillanatfelvételt adjon a főváros állapotáról, hanem az is, hogy számszerűsíthető formában mutassa meg, mennyire elégedettek a budapestiek a város működésének különböző területeivel.  

Mérsékelt, de egyértelmű elégedetlenség a városvezetéssel 

A kutatás egyik fontos mutatója a városvezetés elégedettségi indexe. Ez az érték –13 ponton áll egy –100 és +100 közötti skálán, azaz tizenhárom fővel többen gondolják úgy, hogy inkább elégedetlenek, mint ahányan derűsen nézik a városvezetés ténykedését. A megkérdezettek nemre, életkorra, végzettségre, lakóhelyre (kerületre) tekintet nélkül is háborogtak, amikor Karácsony Gergely vezette fővárosról kérdeztük őket, tehát a negatív értékek az elégedetlenséget jelzik. 

A helyzet akkor válik igazán érdekessé, ha nemcsak az aktuális állapotot, hanem a változás irányát is vizsgáljuk. A kutatás szerint a városvezetés teljesítményének változását mérő index –10 pontot mutat, ami arra utal, hogy a megkérdezettek inkább romlást érzékelnek az elmúlt három évben. Az egyes részterületek megítélésének változása is hasonló képet mutat. Az elégedettség változásánál azt vizsgáltuk, hogy a válaszadók szerint az elmúlt 3 évben milyen irányban változtak az egyes területek. 

A válaszadók szerint: 

• a főváros jelenlegi helyzetének megítélése –15 pont. 
• a fővárosi beruházások értékelése –9 pont, 
• a külső kerületek fejlesztésének megítélése –6 pont, 
• a belső kerületek fejlesztése pedig –3 pont körül alakul.  

 A számok azt mutatják, hogy bár a pillanatnyi elégedetlenség és az elmúlt három évben bekövetkezett változás érzete nem extrém mértékű, következetesen negatív irányú. 

A döntések és a lakossági igények között rés tátong 

A kutatás egyik külön kérdésben vizsgálta, hogy a fővárosi döntések mennyire tükrözik a budapestiek valós igényeit. Az erre adott válaszok átlagos indexe –10 pont lett. Ha a válaszok arányát nézzük, a kép árnyaltabb: a megkérdezettek 14 százaléka szerint a döntések egyáltalán nem tükrözik a lakosság igényeit, 21 százalék inkább nem ért egyet azzal, hogy ezek megfelelnének a valós szükségleteknek, 38 százalék szerint részben igen, részben nem, míg 26 százalék inkább vagy teljes mértékben úgy látja, hogy a döntések tükrözik a budapestiek igényeit. Azaz a megkérdezettek csaknem háromnegyede szerint legfeljebb is csak részben a budapestiek érdekében hozza meg döntéseit a város vezetése. Még lehangolóbb az eredmény, ha megfordítjuk, és azt vizsgáljuk, hogy milyen arányban elégedett a lakosság, mert akkor azt kapjuk, hogy százból négy fő érzi azt, hogy teljes mértékben érte dolgozik a főpolgármester. Igaz, további 22 százaléka a válaszadóknak inkább érzi magáénak a figyelmet, mint sem.  

Az átláthatóság megítélése sem kedvező 

A fővárosi működés átláthatóságát is értékelték a válaszadók. Az erre vonatkozó index –12 pont lett, ami ismételten enyhe, de egyértelmű elégedetlenséget jelez. A részletes arányok szerint: 15 százalék egyáltalán nem tartja átláthatónak a működést, 23 százalék inkább nem, 37 százalék szerint vegyes a kép, 24 százalék pedig inkább vagy teljes mértékben átláthatónak látja. Ez az eredmény arra utal, hogy a budapestiek jelentős része bizonytalannak érzi, mennyire világos és követhető a fővárosi döntéshozatal. Itt is jól látható, hogy tízből négy fő kifejezetten kritikusan látja a kérdést. 

Egyértelműen látszanak az ún. kritikus pontok is. Azok a területek, amelyeket a legtöbben neveztek meg a városvezetés számára kezelendő feladatként, úgy, mint köztisztaság, dugók, tömegközlekedés, közbiztonság, hajléktalanság vagy a bicikliutak. 

 Nyitókép: Völgyi Attila/AFP