Lejtőn a főváros: már a budapestiek is érzik a rossz irányt

Az elmúlt időszakban egymásnak sokszor ellentmondó felmérések, közvélemény-kutatások láttak napvilágot arról, mit gondolnak a fővárosban élők Budapestről, a kerületekről, az életminőségről, illetve a Fővárosi Önkormányzat működéséről. Hogy pontosabb képet kapjunk, a BP Műhely kidolgozta a BP Indexet, amely az eddigieknél nagyobb mintával, több témát dolgoz fel. Az eredmény aggasztó: szinte minden területen romlik a közhangulat: sem a közbiztonsággal, sem a lakhatási lehetőségeikkel, sem a közlekedéssel vagy magával a városüzemeltetéssel nem elégedettek a megkérdezett budapestiek. Ezekből jól kiolvasható: van még min javítania a városvezetésnek. 

Budapest fejlődése mindannyiunk közös ügye, legyen szó döntéshozókról, civil szervezetekről vagy a közügyek iránt érdeklődő városlakókról. Éppen ezért jött létre 2024 végén a BP Műhely, amelynek célja, hogy olyan szakmai párbeszédnek adjon teret, amely a legfontosabb várospolitikai kérdések megmutatásával képes hozzájárulni a fővárosi döntéshozatal és általa a város mindennapi működésének javításához. A podcastek, elemzések, különböző háttéranyagok mellett ma már új projektünkkel segítjük szeretett fővárosunk fejlődését. 

Egy nagymintás kutatás Budapest állapotáról 

A BP Index alapját egy nagyszabású lakossági felmérés adta. A kutatás során 8000 budapesti felnőttet kérdeztek meg személyes adatfelvétellel, kerületenként legalább 300 fő bevonásával. Az adatfelvétel 2025 októbere és novembere között zajlott, a kutatás hibahatára pedig mindössze 1,1 százalék volt, ami városi szintű kutatásoknál kifejezetten alacsonynak számít. 

A kutatás két alapvető kérdésre kereste a választ: 

• Mennyire elégedettek a budapestiek a város jelenlegi állapotával?
• Hogyan érzékelik az elmúlt évek változásait? 

Ennek megfelelően az index két fő mutatóra épül: 

• Elégedettségi index, amely a jelenlegi állapot megítélését méri 
• Változásindex, amely azt mutatja, hogy a lakosok szerint az elmúlt három évben javult vagy romlott-e a helyzet az adott területen 

A mérés egy –100 és +100 közötti skálán történik: a negatív értékek elégedetlenséget vagy romló tendenciát jeleznek, a pozitív értékek pedig elégedettséget vagy javulást. Milyen területeket vizsgált a BP Index? 

Az index több fontos városi dimenzió mentén értékeli Budapest működését. Ezek közé tartozik: 

• a városvezetés megítélése 
• a közlekedési infrastruktúra állapota 
• a közterületek minősége 
• a közbiztonság 
• a lakhatási helyzet 
• az egészségügyi ellátás 
• a kulturális és szabadidős lehetőségek  

Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a kutatás ne csupán általános hangulatot mérjen, hanem konkrét szakpolitikai területek mentén mutassa meg a főváros problémáit és erősségeit. Emellett az index segítségével összehasonlíthatók az egyes kerületek, nyomon követhetők a lakossági vélemények változásai, valamint mérhetővé válik a városi intézkedések hatása is. 

Mit mutatnak az első eredmények? 

Az első mérés összképe inkább kritikus hangulatot jelez. Az átlagos elégedettségi index –17, ami azt jelenti, hogy a budapestiek összességében inkább elégedetlenek a város jelenlegi állapotával.  

A különböző területek közül a lakhatás kapta a legnegatívabb értékelést (–25), ezt követi az egészségügyi ellátás (–23) és a közbiztonság (–21). Szintén negatív tartományban szerepel a közterületek minősége (–18) és a közlekedési infrastruktúra (–16), míg a városvezetés megítélése –13-as értéket kapott. A vizsgált területek közül egyedül a kultúra és szabadidő mutatója semleges (0) értéket ért el. 

Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz 

A BP Index célja nem pusztán az aktuális elégedettség mérése. A projekt hosszabb távon egy olyan adatbázist hozhat létre, amelyből kirajzolódnak Budapest fejlődési trendjei, valamint az egyes intézkedések társadalmi hatásai. A most publikált első eredmények inkább kritikus hangulatot jeleznek, ugyanakkor éppen ez adhatja az index A kutatás következő részei már részletesebben is bemutatják majd, hogy a fővárosiak mit gondolnak a városvezetésről, a közlekedésről vagy éppen a közbiztonságról. 

Nyitókép: Isza Ferenc/AFP