Most dőlhet el Budapest sorsa – de előtte még Karácsony Gergelynek is felelnie kell

A közelgő (és a főpolgármester-helyettes hiánya miatt törvénytelenül működő) Fővárosi Közgyűlés előtt is nehéz elmenni amellett, hogy miközben a Fővárosi Önkormányzatnak és a baloldali városvezetésnek valóban meg kellett küzdenie az elmúlt évek válságaival, a hat évvel ezelőtt felhalmozott tartalékokból és az évről évre növekvő iparűzési adóbevételekből 2025 végére nem maradt semmi, de még annál is kevesebb: mínusz harminchárom milliárd forint. (Bár, ha a főváros likviditási kimutatásokat alaposabban megvizsgáljuk, szinte senki nem tudja megmondani, hogy mennyi pénze van valójában Budapestnek.) A források elapadásához egyébként  hozzájárult Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnöki ambíciókkal átszőtt politikája, a balliberális holdudvarral kötött szerződések rendszere, valamint a sorozatos közbeszerzési hibák és az ezek nyomán kiszabott büntetések is.

Fővárosi Közgyűlés: decemberben dupláznak a képviselők

Az év utolsó rendes Fővárosi Közgyűlésén Budapest költségvetése kerül napirendre, ám ezt megelőzően azonban Karácsony Gergely rendkívüli ülést hívott össze december 1. délutánra a kelenföldi autóbuszgarázsba. December 17-én, szerdán lesz a második kör.

Az akkori előterjesztés is a főváros pénzügyi helyzetét tárgyalta, azt követően, hogy a főpolgármester levelet vitt a Karmelita kolostorba Orbán Viktor miniszterelnöknek, kormányzati segítséget kérve a fizetésképtelenség elkerülése érdekében.

Karácsony azt kezdeményezte, hogy az állam fizesse meg fennálló tartozásait, valamint az év hátralévő részében ne inkasszálja a szolidaritási hozzájárulás részleteit. A kabinet részéről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter reagált: a kormány csődsegély formájában hajlandó segítséget nyújtani, és a támogatás feltételeként Gulyás azt szabta meg, hogy a Fővárosi Közgyűlés mondja ki Budapest fizetésképtelenségét.

A december első napján tárgyalt előterjesztés határozati javaslatai között szerepelt annak megerősítése, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint Budapest az elmúlt öt évben romló pénzügyi helyzete miatt csak kormányzati segítséggel tudta teljesíteni fizetési kötelezettségeit, ami a közfeladatok ellátását is veszélyezteti. A dokumentum rögzítette azt is, hogy a főváros szerint a kormány halogatja az érdemi tárgyalásokat, valamint, hogy a közszolgáltatások és a tömegközlekedés zavartalan működése csak a jogsértő központi elvonások visszaadása esetén biztosítható.

A Tisza Párt fővárosi képviselői ezen az ülésen nem jelentek meg. Indoklásuk szerint a főpolgármester egy olyan javaslatot kívánt újra elfogadtatni, amelyről két hónappal korábban már ellenszavazat nélkül döntött a testület. Álláspontjuk szerint az ügy tudatos politikai zsarolás, amelyben Budapest és az önkormányzati dolgozók díszletként jelennek meg.

A kormánypártok viszont képviseltették magukat. A Fidesz fővárosi frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra felszólalásában azt mondta: a főpolgármester politikai színpadként használja a város nehéz helyzetét, miközben a kialakult válságot a városvezetés elhibázott gazdálkodása okozta. Felidézte a Rákosrendező 51 milliárd forintos megvásárlását, az egymilliárd forintot meghaladó közbeszerzési bírságokat, valamint a jutalmakra és béren kívüli juttatásokra kifizetett összegeket.

A 2026-os költségvetés vitája

• A 2026-os költségvetési tervezet jelen formájában a Fidesz–KDNP szerint elfogadhatatlan.
• A dokumentum csaknem 70 milliárd forintos hiánnyal, fiktív bevételi sorokkal és 403 forintos euróárfolyammal számol.
• Maga a főpolgármester is elismeri az előszóban, hogy a tervezés során elszakadtak a valóságtól.

Szentkirályi Alexandra minap a Magyar Nemzetnek azt mondta, a büdzséterv átláthatatlan, és a városvezetés trükkök sorával igyekszik elfedni Budapest valós pénzügyi helyzetét. Kiemelte: érthetetlen, hogy a főváros miért nem hajt be több mint húszmilliárd forintnyi befizetetlen adót, és miért nem kéri ehhez a NAV segítségét.

A tervezet egy olyan, a valóságban nem létező, 63,9 milliárd forintos állami támogatással is számol, amely a szolidaritási hozzájárulás elkerülését szolgálná. Emellett több mint harmincmilliárd forintnyi bevételt terveznek korábbi évek szolidaritási hozzájárulásának „kártérítéseként”, noha a bíróság erről nem hozott ilyen döntést.

Mindazonáltal ez azért is baj, mert jelen esetben a főváros nem tudja teljesíteni a 2025. évi pénzügyi évet, a mínusz 33 milliárd forint miatt. Ez szembemegy a vonatkozó törvényekkel (amelyek alapján december 31-én nem lehet adóssága az önkormányzatoknak), hanem mert az OTP sem nyitna nekik új hitelkeretet, amely ugyancsak ott lesz a Fővárosi Közgyűlés napirendi pontjai között.

Kiss Ambrus főigazgató ennek fényében a múlt héten arról beszélt: jelen állás szerint a főváros mínusz 33 milliárd forinttal zárná a 2025-ös évet, ami jogszabályellenes lenne, és ellehetetlenítené az új hitelkeret megnyitását is.

A pénzügyi záráshoz több feltétel teljesülésére lenne szükség, köztük az inkasszó felfüggesztésére, a trolivásárláshoz kapcsolódó 8,8 milliárd forint, valamint a közösségi közlekedéshez járó 12 milliárd forintos normatíva kifizetésére.

Kiss szerint abszurd lenne, ha a kormány nem teljesítené vállalásait, ugyanakkor elismerte: még ezek teljesülése esetén is fennmaradhatna többmilliárdos hiány. A kormány által felvetett segélyhitel legfeljebb 2026-ban jelentene megoldást.

A főigazgató kitért arra is, hogy a tévesen feltöltött likviditási adatok egy technikai hiba eredményei voltak, amiért elnézést kért, de mint azt kedden a Mandiner megírta,

A költségvetés részeként Karácsony Gergely bejelentette: 2026-ban átlagosan bruttó 8,6 százalékos béremelést terveznek a Budapest-család munkavállalóinál. A szakszervezetek szerint ugyanakkor ez önmagában nem jelent tartós megoldást a fővárosi cégek bérfeszültségeire.

Képek forrása: Facebook