Bemutatták a városi életminőség átfogó barométerét, a BP Indexet, amely 8000 fővárosi véleménye alapján rajzol új képet Budapest állapotáról. A budapesti közvélemény-kutatásból kiderül, a fővárosiak elégedetlenek a lakhatással, a közbiztonsággal, az egészségüggyel, a közterületek minőségével, a városvezetéssel és a közlekedési infrastruktúrával is.
A minap nyilvánosságra hozott BP Indexből kiderült, hogy a budapestiek többsége elégedetlen a város működésével. A fővárosiak nagy többsége az elmúlt években romlást tapasztalt. A BP Műhely 2025 őszén végzett, 8 000 fős, reprezentatív felmérése szerint a Budapest Index összértéke -17 pont – amely azt mutatja, hogy a fővárosi lakosság inkább negatívan ítéli meg Budapest működését és életminőségét. Különösen súlyos problémaként jelenik meg a lakhatás, az egészségügy, közbiztonság és az egyre romló közlekedési infrastruktúra. Górcső alá vettük ezt a budapesti közvélemény-kutatást.
Ezt is ajánljuk a témában
A Budapest Műhellyel egy olyan szakmai tudásközpont jön létre, amely a főváros fejlesztésére koncentrál.
A BP Műhely 2025 október-novemberében készített nagymintás felmérése azt vizsgálta, hogyan értékelik a fővárosi lakosok saját életkörülményeiket és a város működését. Az összesen 8000 fős minta kerületenként legalább 300 főt tartalmazott, így nemcsak fővárosi, hanem kerületi szinten is megbízható következtetések vonhatók le.
A kutatás részletesen feltárta, hogy az elégedettség mértéke jelentősen eltér a különböző társadalmi csoportok között. Általánosságban elmondható, hogy az idősebbek, a nyugdíjasok, és az alacsonyabb iskolai végzettségűek kritikusabban látják a főváros helyzetét. Mint lentebb majd olvashatják, különösen alacsony indexértékek jellemzik a lakhatás megítélését a fiatalabb korosztályok, illetve bizonyos külsőbb kerületek lakói körében.
Kerületi bontásban is jelentős eltérések figyelhetők meg: míg egyes belső kerületekben az átlagosnál kedvezőbb, addig más városrészekben kifejezetten negatív az elégedettségi szint, ami a fővároson belüli életminőségbeli különbségekre utal.
A BP Index egységes módszertan alapján számított mutatók segítségével számszerűsíti az elégedettséget és a tapasztalt változásokat; az indexek -100 és +100 között mozognak, vagyis a negatív értékek elégedetlenséget és romlás-érzetet jeleznek, a pozitív értékek az elégedettséget és javulást jelzik.
Az összesített index mínusz 17 pont lett, tehát a budapestiek összességében inkább negatívan ítélik meg a város jelenlegi működését, a három évvel korábbi állapothoz viszonyított változásindex pedig negatív tartományban maradt (-13), vagyis a budapestiek többsége romlást érzékel a város helyzetében.
A legproblémásabb alindexek a következőképpen alakultak:
A Metropol beszámolója alapján nem véletlenül fogalmazott Losonci Gergely, a BP Műhely stratégiai igazgatója a BP Index bemutatóján: „A budapestiek kiállították a bizonyítványt a városvezetésnek – és ez jóindulattal is csak egy hármas.”
Az eseményen a felszólalók, kutatók – Kőrösi Koppány (a BP Műhely alapítója, kutatás is elemzési igazgatója), Almássy Kornél, Wintermantel Zsolt, Heil Kristóf Mihály – között konszenzus volt annak tekintetében, hogy a főváros baloldali vezetése nem kerülheti el a szembenézést az elmúlt évek „teljesítményével”.
A közvélemény-kutatás válaszadóinak jelentős része úgy érzi, hogy a főváros döntései csak korlátozott mértékben tükrözik a budapestiek valós igényeit, és a város működésének átláthatóságát is inkább kedvezőtlenül ítélik meg. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy a fővárosi gazdálkodás felülvizsgálata, esetleges átalakítása szükséges lehet.
A BP Műhely szerint ez utóbbi arra utal, hogy az elégedetlenség nem közönyből, hanem kifejezett változásigényből fakad.
Mint jeleztük, a lakhatás a legnegatívabban megítélt terület: hiányoznak a megfizethető bérlakások, nőnek az albérletárak, és sok budapesti elköltözésen gondolkodik. A közvélemény-kutatás alapján a lakhatási problémák mindennapi életre gyakorolt hatása erős, különösen a fiatalabb korosztályok és a külsőbb kerületek lakói körében.
Az egészségügyi index szintén jelentősen negatív; a válaszadók romlást éreznek az elmúlt években: elégedetlenség és szolgáltatási problémák érzékelhetők.
A közterületek állapota és a közbiztonság megítélése egyaránt rossz: gyakori vandalizmus, rongálás, szemetelés és aluljárók leromlott állapota jellemzi a tapasztalatokat. A budapestiek hiányolják a rendőrség és a közterület-felügyelet láthatóbb jelenlétét; a hajléktalanság kezelését is hiányosnak ítélik.
Az eredmények alapján közel kétharmados támogatottsága van a szigorúbb fellépésnek a közterületi életvitelszerű lakhatással szemben.
A közlekedés összességében negatív értékelést kapott, de a téma megosztja a fővárosiakat: parkolás, P+R hiány, utak állapota és állandó dugók jelentik a legerősebb panaszokat. A tömegközlekedés megítélése viszont jelenleg elfogadhatónak számít.
A BP Index alapján a legtöbb autótulajdonos nem támogatja a gépkocsi-használatról való lemondást még akkor sem, ha lokálisan minden szolgáltatás 15 perces sétatávolságra lenne. A budapestiek többsége nem fogadja el a városi közutakon a sebesség csökkentését 50-ről 30 kilométer per órára, és nem támogatja a Nagykörútihoz hasonló kerékpársávok létesítését.
A felmérés egyértelmű üzenete: a budapestiek javulást szeretnének látni a mindennapi életminőség terén. A legkritikusabb területek – lakhatás, egészségügy, közbiztonság, valamint a fővárosi közterek állapota – összehangolt, rövid- és középtávú beavatkozásokat igényelnek.
Képek forrása: Facebook
Magyar Péteréktől már majdnem minden hétre jut egy olyan kijelentés, ami sokaknál kiveri a biztosítékot.
A zongoraművész-zeneszerzővel Szent Filoména vértanúságáról, a tökéletes isteni tervről és az eddigi legnagyobb csatáját vívó emberiségről is beszélgettünk.
Lassan nincs a nyugati világban olyan város – Budapestet kivéve.
Horváth Tamás szerint Krasznahorkai Emma albérletkeresése rávilágít arra, hogy a woke értékek és a valós élet tapasztalatai között gyakran feszültség van.
Vasárnap hajnalban jelentkezett a külgazdasági és külügyminiszter.
Bár Magyarország mutatói még nem álltak vissza a koronavírus-járvány előtti szintre, Budapest így is az elmúlt évek legmagasabb számait produkálta.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
„Méltatlanná vált arra, hogy a Magyar Honvédség katonája legyen” – indokolt a honvédelmi miniszter.
A per jelentős lépés az Oroszországi Központi Bank részéről, amely igyekszik jogi úton megvédeni zárolt eszközeit a nemzetközi szankciók és kisajátítási tervek ellen.
