Számok, várakozások, narratívák: így értelmezte a sajtó a Publicus felmérését

„A Telex beszámolójának címe egyszerre jelzi a kutatás két kulcsállítását: »Publicus: A budapestiek szerint lesz kormányváltás, az ország nagy része szerint Orbán Viktor marad hatalmon«. A cikk részletes kibontása azonban egyértelműen a Tisza Párt előnyét alátámasztó adatokra koncentrál: mind a teljes népességben mért 33–28-as arány, mind a biztos szavazók körében mért 48-40-es különbség hangsúlyos szerepet kap. A »kormányváltási várakozás« alacsony aránya inkább háttérinformációként jelenik meg. Sajátos elem ugyanakkor a portál által készített, több intézet méréseit összevető átfogó grafikon, amely tágabb kontextusba helyezi a Publicus-adatokat, és implicit módon relativizálja az egyetlen mérésből levont következtetéseket.

A Magyar Nemzet már a címében értelmezést ad olvasóinak: »Újabb közvélemény-kutatás miatt főhet Magyar Péter feje«. A cikk a felmérés adatait nem önálló elemzésként, hanem Deák Dániel politikai reakcióján keresztül mutatja be. A hangsúly nem a számokon, hanem a Tisza támogatottságának feltételezett csökkenésén van, még akkor is, ha ezt maga a Publicus csak marginálisan jelzi. A kutatás itt elsősorban politikai kommentár apropója, nem pedig önmagában értelmezendő adatforrás, a számok szerepe alárendelt az értelmező narratívához képest

A HVG beszámolójának címe a kormány maradására helyezi a hangsúlyt: »A magyarok többsége arra számít, hogy marad az Orbán-kormány«. A portál utána a »kormányváltási várakozásokat« bontja ki részletesen, külön figyelmet szentelve a területi különbségeknek Budapest, városok és falvak között. A Tisza-Fidesz arányok megjelennek, de nem ezek adják a szöveg szervezőelvét. A beszámoló a Publicus-felmérést társadalmi szerkezeteket feltáró eszközként használja, nem pedig pillanatnyi politikai erőmérésként.

A Mandiner beszámolója Czeglédi Zoltán reflexiójára épül. A portál kevéssé a konkrét adatokkal foglalkozik, ehelyett a Publicus Intézet prognosztikai múltját és hitelességét értékeli. A Mandiner  jelzi, hogy a kutatás mindkét oldal számára tartalmaz kedvező elemeket, miközben a hangsúlyt arra helyezi, hogy a Publicus nem szolgálja ki egyoldalúan az ellenzéki várakozásokat.

A Népszava – mint a kutatás megrendelője – a legrészletesebb beszámolót közli: »Árad a Tisza, de apad a hit, a magyarok többsége szerint Orbán Viktor marad hatalmon a parlamenti választás után«. A cikk egyedülálló módon kiemeli, hogy a két nagy párt népszerűsége hibahatáron belül is mozoghat, és hosszabban idézi Pulai Andrást, aki a választói mozgásokat strukturális okokkal magyarázza.

Az Origo a legélesebb értelmezési keretet alkalmazza: »Újabb pofon Magyar Péternek – már a baloldali Publicus sem hisz benne«. Bár a lead már árnyaltabb, a cikk egészét gúnyos és támadó tónus hatja át, különösen a Tisza-szavazók várakozásainak bemutatásakor. Az Origo a kutatás egyik belső feszültségére épít: miközben sokan kormányváltást szeretnének, kevesen számítanak rá.

A Publicus-kutatás sajtóvisszhangja jól mutatja, hogy nem az adatok önmagukban, hanem azok kiválasztása és keretezése határozza mega politikai olvasatot. A Telex és a Népszava elsősorban a pártverseny számszerű állását bontotta ki, míg a HVG a választói várakozások társadalmi mintázataira koncentrált. A Mandiner és a Magyar Nemzet a kutatást inkább politikai vagy elemzői reakciók prizmáján keresztül értelmezte, az Origo pedig konfrontatív narratívába illesztette az adatokat. Ugyanaz a felmérés így egyszerre szolgált reményforrásként, óvatosságra intő jelzésként és politikai fegyverként – attól függően, melyik kérdésből indult ki az adott portál, és melyiket hagyta a háttérben.”

Nyitókép forrása: Transzparens Újságírásért

***