Karácsonyi „ajándék”: még Bukarest is veri a magyar fővárost – a főpolgármester rögvest megtalálta a bűnbakot

Mint azt megírtuk: a Moody’s visszavágta Budapest besorolását, és további leminősítést helyezett kilátásba. Ez azt jelenti, hogy a hitelminősítő befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar fővárost. A lépés nem csupán a főváros pénzügyi helyzetéről mond ítéletet, hanem arról is, hogyan árazzák a piacok ma a régió nagyvárosainak kockázatait. Miközben Budapest megítélése látványosan romlott, a szomszédos országok fővárosai idén többnyire elkerülték a hasonló mértékű leminősítést – írja a Világgazdaság. 

A Moody’s indoklása szerint a döntés középpontjában nem Budapest gazdasági potenciálja áll, hanem a likviditási helyzet és a finanszírozás kiszámíthatósága. A hitelminősítő aggályosnak tartja, hogy a főváros rövid távú pénzügyi mozgástere szűk, a bevételek időzítése és jogi környezete pedig bizonytalan, 

A Világgazdaság kifejti, hogy a Moody’s értékelése szerint Budapest problémája nem a gazdasági súly hiánya. A főváros erős gazdasági bázissal rendelkezik, ugyanakkor működése nagymértékben függ a központi költségvetési döntésektől, miközben kiadásai rövid távon nehezen igazíthatók. Ez az egyensúlytalanság az, amelyet a piac most már kockázatként áraz.

Ez illeszkedik ahhoz a hitelminősítői gyakorlathoz, amely egyre élesebben választja el az állami és az önkormányzati kockázatokat – világít rá a gazdasági portál.

A térség más fővárosai stabilabb megítélés alá estek

A Világgazdaság arról is ír cikkében, hogy például Bécs esetében a piac a kiszámítható intézményi környezetet és az állam–város közötti konfliktusmentes finanszírozási modellt értékeli. Pozsony és Prága nem kiemelkedően erős, de stabil rendszert működtet, ahol a városi bevételek és az állami források kapcsolata szabályozottabb, így alacsonyabb a rövid távú likviditási kockázat.

Bukarest megítélése árnyaltabb: befektetésre ajánlott szinten maradt, de a hitelminősítők már jelzik a fiskális kockázatokat. A kisebb fővárosok – például Ljubljana vagy Zágráb – esetében a kisebb költségvetés és az alacsonyabb adósságállomány önmagában is csökkenti a rendszerkockázatot.

Mit üzen a piac döntése?

A Moody’s döntése azt jelzi, hogy a hitelminősítők ma elsősorban a rövid távú pénzügyi működőképességet értékelik. Nem a növekedési tervek vagy a beruházási potenciál, hanem a likviditás, a bevételek kiszámíthatósága és az intézményi stabilitás számít. Ebben az összevetésben Budapest nem gazdasági értelemben maradt el, 

Karácsony Gergely reagált

A döntésre azonnal reagált Karácsony Gergely főpolgármester is. Facebook-bejegyzésében így fogalmazott: „Az uzsorakormány bóvliba lökte a nemzet fővárosát. Ezt nem fogják megúszni.”

A főpolgármester szerint a leminősítés a kormány „sarcpolitikájának” következménye, és a Budapest-ellenes politika károkat okoz nemcsak a fővárosnak, hanem az egész országnak. Úgy vélte, a pénzpiacok ésszerű megállapodásra számítottak a kormány és a főváros között,

Karácsony Gergely három okot nevezett meg:

– a szolidaritási hozzájárulás jelentős emelését, miközben Budapest nem kap hitelfelvételi engedélyt;
– azt, hogy a kormány nem fizette meg törvényben rögzített tartozását a fővárosnak;
– valamint azt, hogy Budapest nem jut hozzá a fejlesztésekhez szükséges uniós forrásokhoz.

A Világgazdaság felhívja a figyelmet, hogy ugyanakkor maga a Moody’s is rögzítette: „A minősítések figyelembe veszik Budapest mérsékelt és csökkenő adósságszintjét, valamint stabil működési teljesítményét.”

Kormányzati álláspont: segítség van, de feltételekkel

Nagy Márton gazdasági miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest iparűzési adóbevétele az elmúlt években megduplázódott. Közlése szerint a szolidaritási hozzájárulás 10 milliárdról 89 milliárd forintra nőtt, miközben a működési támogatás 26 milliárdról 43,5 milliárd forintra emelkedett.

 – írta.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott: „valójában tele van pénzzel a főváros”, és szerinte a kormány pénzhiányra vonatkozó kritikája „silány érvelés”. Hangsúlyozta: ha Budapest nem tudja megoldani a helyzetet, a kormány segíteni fog – és ez kölcsön formájában történhet.

Nyitókép: MTI / Mónus Márton