Két út áll az Európai Unió előtt: az egyik a történet végét jelentené

Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.

Leminősítette Budapestet a Moody's.

Súlyos pénzügyi vészhelyzetre világított rá a világ egyik legnagyobb hitelminősítője: a Moody’s visszavágta Budapest besorolását, és további leminősítést helyezett kilátásba. Az indoklás sokkoló: a fővárosnak gyakorlatilag elfogyott a pénze, és kétséges, hogy képes lesz-e visszafizetni az adósságait év végéig – Karácsony Gergelyék „nagyon gyenge” likviditással és bizonytalan ígéretekkel próbálják túlélni a válságot.
Hidegzuhanyként érte a fővárosi vezetést a Moody’s Ratings friss döntése: a hitelminősítő Baa3-ról Ba1-re rontotta Budapest hosszú távú kibocsátói besorolását, ami

a befektetők nyelvén azt jelenti, hogy a város adóssága már a „bóvli” kategóriába csúszott.
De ami ennél is aggasztóbb: a várost azonnali felülvizsgálat alá helyezték egy esetleges további leminősítés miatt. Az üzenet egyértelmű: a Karácsony Gergely vezette önkormányzat pénzügyi helyzete kritikussá vált.
A Moody’s indoklása nem hagy kétséget afelől, hogy mi a baj. A jelentés szerint „fennáll a fizetésképtelenség megnövekedett kockázata”, mivel a főváros likviditási helyzete rendkívül gyenge. Magyarul:
a kassza majdnem üres, és nincs elég tartalék arra, hogy kezeljék a váratlan kiadásokat.
A hitelminősítő külön kiemelte, hogy aggódnak a város képessége miatt, hogy 2025. december 31-ig visszafizesse minden kötelezettségét, beleértve a folyószámlahitelét is.
A dokumentum rámutat: Budapest vezetése az elmúlt években (2021–2025) hagyta leromlani a likviditást, és a működést egyre inkább hitelekből próbálta fedezni. A likviditási ráta 2024 végén már csak a működési bevételek 2,9 százaléka volt, 2025 végére pedig siralmas 1,5 százalékot jósolnak. Ez azt jelenti, hogy a városnak gyakorlatilag nincs mozgástere.
A Moody’s nem rejti véka alá, hogy a politikai csatározások is hozzájárultak a kialakult helyzethez. A főváros és a kormány közötti feszült viszony, a szolidaritási adó körüli jogi viták és a költségvetési támogatások bizonytalansága mind-mind rontják a kiszámíthatóságot. A hitelminősítő megjegyzi: bár Karácsonyék azt ígérték, hogy „egyéb forrásokból” teremtik elő a pénzt, ha a kormány nem utal, részleteket erről nem árultak el.
Ez a fajta homályos kommunikáció pedig nem nyugtatja meg a piacokat.
A helyzetet súlyosbítja a 40 milliárd forintos folyószámlahitel-keret, amelynek visszafizetése most veszélybe került. Ha a város nem tud fizetni december 31-ig, az dominóhatást indíthat el: a többi hitelező is azonnal követelheti a pénzét, ami totális pénzügyi összeomláshoz vezethetne. A Moody’s figyelmeztet: ha ez megtörténik, akkor „több fokozattal” ronthatják tovább a besorolást.
Bár a jelentés elismeri, hogy Budapest adósságszintje (a GDP-hez mérten) csökkent, és az iparűzési adóból származó bevételek nőttek, ez önmagában kevés a bizalomhoz. A „gyenge pénzgazdálkodás” és a kormányzattal folytatott állandó harc miatt a város működése bizonytalanná vált.
A Moody’s döntése vészcsengő minden budapesti számára: a főváros a szakadék szélén táncol. A kérdés most már nem az, hogy ki a hibás, hanem az, hogy miből fognak fizetni – és kitől várhatnak mentőövet, ha beüt a krach. A hitelminősítő szerint ugyanis végső soron a kormány rendkívüli támogatása lehet az egyetlen esély a csőd elkerülésére.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán