A főváros pénzügyei körül súlyos kérdések merülnek fel: megszakadtak a kötelezően közzéteendő kimutatások, visszamenőleges adatmódosítások történhettek, valamint jogilag lezárt zárszámadási adatok utólagos átírásának gyanúja kerül elő. A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Budapest legutóbbi pénzügyi likviditási kimutatásai alapján jelenleg senki sem, vagy talán csak vajmi kevesen tudják egyértelműen megmondani, valójában mennyi pénzzel rendelkezik a Karácsony Gergely balliberális főpolgármester által vezetett Fővárosi Önkormányzat.
Áttekintve, összehasonlítva az elmúlt hónapok táblázatait, metaadatait, komoly problémák bukkantak fel. Elő is fordulhat, hogy a fővárosi költségvetés kapcsán nyilvánosságra hozott számok manipulálva – ha tetszik: kozmetikázva – lettek. A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
A cikkből kiderül:
Ezek az utólagos „okoskodások” nemcsak a főváros valós pénzügyi helyzetét teszi átláthatatlanná, hanem a jogszerű működés alapelveit is megkérdőjelezik.
Még a kormánykritikus sajtó is megírta, egymásnak ellentmondó likviditási adatokat tett közzé az őszi időszakra vonatkozóan a Kiss Ambrus főigazgató nevével fémjelzett Főpolgármesteri Hivatal, amire a politikus úgy felelt: a tévesen feltöltött likviditási adatok egy technikai-adminisztrációs hiba eredményei voltak, és elnézést kért.
Csakhogy az egyes adatsorok között akár egyetlen nap leforgása alatt – december nyolcadikán tették közzé a november 10-re vonatkozó számsorokat, majd törölték őket, egy napra rá pedig kijött a „javított” verzió – több milliárd forintos eltérések jelentek meg, érdemi magyarázatok nélkül. Íme:
| December várható (forint) | November 10-i állapot (December 8-án közzétett adatsor szerint) | November 10-i állapot (December 9-én közzétett adatsor szerint) | Változás a két adatsor között | |
| VII. | Bevételek mindösszesen (I. + IV. + 8.) | 30 264 120 345 | 26 363 860 422 | - 3 900 259 923 |
| VIII. | Kiadások mindösszesen (II. + V. + 9.) | 76 657 292 780 | 54 330 029 762 | - 22 327 263 018 |
| IX. | Összevont eredmény (VII. - VIII.) | - 46 393 172 435 | - 27 966 169 340 | 18 427 003 095 |
Amennyiben valóban csak technikai hibáról lenne és javításról lenne szó, úgy a korábbi hónapokban közölt és az utólag módosított likviditási adatok között folytonosságnak – együttmozgásnak – kellene fennállnia.
Viszont látható, hogy a szeptemberben még heti bontásban közzétett számok nem vezetnek át a novemberben publikált adatsorokba, még a későbbi „javításokat” követően sem. Amiből arra is lehet következtetni, hogy nem egy-egy hibás adat került helyesbítésre, hanem megszakadt az adatok logikai láncolata, ami pénzügyileg több mint kétséges.
Lentebb pedig pár példa a számok és a dátumok összehasonlítására (a szeptember elsejei állapotot vettük bázisnak, ehhez képest „alakultak ki” eltérések) – és az szintén látható a táblázatból, hogy az októberi likviditási kimutatásokat Kiss Ambrusék egyáltalán nem tették közzé, annak ellenére, hogy ezt közgyűlési határozat írja elő.
(Megjegyzés: novemberben közöltek októberi tényadatokat, de ezek is „módosultak”.)
| 2025. évi előirányzat (forint) | Szeptember 1. (Szeptember 2-án publikált adatok) | November 10. (December 8-án közzétett adatok) | November 10. (December 9-én közzétett adatok) | December 8. (December 9-én közzétett adatok) |
| Működési bevételek összesen | 406 247 297 914 | 407 000 746 501 | 459 403 640 900 | 459 403 640 900 |
| Működési kiadások összesen | 331 659 907 608 | 383 898 249 694 | 388 189 165 610 | 388 189 165 610 |
| Működési eredmény összesen | 74 587 390 306 | 23 102 496 807 | 71 214 475 290 | 71 214 475 290 |
| Felhalmozási bevételek összesen | 13 656 394 168 | 13 864 903 176 | 13 866 125 849 | 13 866 125 849 |
| Felhalmozási kiadások összesen | 42 323 082 867 | 42 525 179 240 | 38 379 356 702 | 38 379 356 702 |
| Felhalmozási eredmény | - 28 666 688 699 | - 28 660 276 064 | - 24 513 230 853 | -24 513 230 853 |
| Bevételek mindösszesen | 580 807 214 350 | 651 727 626 395 | 761 998 987 787 | 761 998 987 787 |
| Kiadások mindösszesen | 580 807 214 350 | 703 394 844 565 | 761 998 987 787 | 761 998 987 787 |
| Összevont eredmény | 0 | 0 | 0 | 0 |
Tulajdonképpen olyan táblázatok kerültek nyilvánosságra, amelyekben a pénz matematikailag lehetetlen módon változik.
Hogy a fővárosi költségvetés adataihoz hozzányúlhattak, akár jelezheti az is, hogy a Főpolgármesteri Hivatal visszamenőlegesen is átírta a korábban lezárt likviditási adatokat, beleértve azokat a számokat is, amelyeket „tényként” közölt. Sem a fentebb említett és a táblázatokban hivatkozott december 8-án közzétett dokumentumon, sem a november tizedikét megelőző likviditási terveken nincsenek aláírások.
A dokumentumok metaadatai alapján ezek a fájlok rendre december 9-én kerültek szkennelésre, utolsó módosításra.
További súlyos megállapítás, hogy az előző évi pénzmaradvány igénybevétele mint finanszírozási bevétel olyan adat, amely jellegéből adódóan a 2024 decemberében elfogadott, 2025. évre vonatkozó költségvetési rendeletben rögzítésre kerül, majd a 2024. december 31-re vonatkozó zárszámadás alapján fix összegként véglegessé válik, és az adott év során nem változhat.
A jelenlegi likviditási tervekben ez a „kozmetikázás” mégis megtörtént.
Igaz, hogy egy decemberben elfogadott költségvetés januárban még technikailag korrigálható, mivel az előző pénzügyi év december 31-én zárul, miközben a közgyűlés a költségvetési rendeletet még a pénzügyi év lezárása előtt fogadja el. Ebben az időszakban a zárszámadási adatok alapján technikailag lehetséges az adatok pontosítása.
Ez a lehetőség azonban ezután megszűnik.
Így a 2025 őszi időszakban végrehajtott pénzmaradvány- és tényadat-módosítások már semmilyen módon nem magyarázhatók az előző év „nyitottságával”.
Ezek nem kisebb javítások és nem adminisztratív korrekciók, hanem erős a gyanú, hogy utólagos tartalmi átírásokról van szó, amelyek alapvetően változtatják meg a korábban elfogadott pénzügyi képet.
Ennek megfelelően a likviditási terv készítését megelőző időszak adatai tényadatok, míg a tervezést követő időszak számai előrejelzések. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy miként jelenhettek meg már a tényidőszakban is az első bekezdésben említett, egyetlen nap alatt bekövetkező, több milliárd forintos eltérések.
Kiss Ambrusék védekezése, amely szerint a likviditási terv esetében „csak egy számot tévedtek”, első látásra egyszerű magyarázatnak tűnhet, de több gond is akad ezzel.
Mint látható, nem egyetlen adat hibás, hanem a teljes számítási módszer, nem beszélve arról, hogy az adatok közötti összefüggések változtak meg utólag. Ezek nem lehetnek csak adminisztratív hibák, hiszen megváltozott a pénzügyi kép, amely sajnálatos mód alkalmas a döntéshozók és a nyilvánosság félrevezetésére.
Fővárosi közgyűlési képviselőként ma nem lehet felelősen dönteni Budapest pénzügyeiről, különösen nem a 2026-os költségvetésről – írta a probléma okán Gulyás Gergely Kristóf, jelezve: nem tudni, mi az igazság a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről.
A fideszes képviselő kitért rá, azokból az adatokból kellene dolgozniuk, amelyeket Karácsony Gergely hivatala a nyilvánosság elé tár. Ezek az adatok azonban egymásnak ellentmondanak, ráadásul milliárdos nagyságrendben változnak.
Egyik héten még mínusz harminc milliárdról beszélnek, majd megjelenik egy táblázat, ahol hirtelen plusz harminc milliárd szerepel. Amikor ez kiderül, a magyarázat mindössze annyi: »adminisztratív hiba«” – fogalmazott.
Gulyás Gergely Kristóf kiemelte, nem elírásról van szó, hiszen korábban lezárt, tényként kezelt adatok változnak meg utólag. „Olyan számok, amelyeknek már nem lenne szabad elmozdulniuk. A város fizetőképességét bemutató kimutatásokban ezek a tényadatok nem logikus rendben, hanem ellentmondásosan jelennek meg.”
Úgy vélte, ez a működés kísértetiesen emlékeztet arra, „amit már láttunk Magyarországon. 2006-ban pontosan így derült ki, hogy trükkök százai segítségével hamisították a költségvetési valóságot”.
Nem véletlen az áthallás. Karácsony Gergely mögött ma is Gyurcsány Ferenc korábbi emberei állnak, akiknek ebben már van gyakorlatuk. Ugyanezekkel az emberekkel dolgozik együtt a Tisza Párt vezetése is. Közösen rakták össze a 2025-ös csődköltségvetést, és most közösen próbálják elkenni annak következményeit” – írta a kormánypárti képviselő.
Majd felvetette: kezdeményezni fogják a szerdai Fővárosi Közgyűlésen, hogy teljes körűen tisztázzák az ügyet.
A kötelezően közzéteendő kimutatások megszakítása, a visszamenőleges adatmódosítások – beleértve az aláírások és pecsétek érintettségét —, valamint a jogilag már lezárt zárszámadási adatok utólagos átírása olyan gyakorlatot körvonalaz, amely nemcsak a főváros valós pénzügyi helyzetét teszi átláthatatlanná, hanem a jogszerű működés alapelveit is megkérdőjelezi.
Képek forrása: Facebook
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
A BP Index célja nem csupán az, hogy pillanatfelvételt adjon a főváros állapotáról, hanem az is, hogy számszerűsíthető formában mutassa meg, mennyire elégedettek a budapestiek a város működésének különböző területeivel.
Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz.
A Budapestet ellepő kátyúk nemcsak a közlekedést nehezítik, de jelentős költségeket is okozhatnak az autósoknak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar diplomácia teljes kapacitással segíti a térségben rekedt állampolgárokat.
Minden gyógyszer elgurult az ukránoknál: még ők követelnek magyarázatot Budapesttől a szabadon bocsátott magyar hadifoglyok ügyében
Kijev attól tart, hogy Washington figyelme elterelődik a háborúról.
A NATO beavatkozását javasolják.
