Átírt múlt, bizonytalan jelen: botrányos ellentmondások Budapest pénzügyi adataiban

Budapest legutóbbi pénzügyi likviditási kimutatásai alapján jelenleg senki sem, vagy talán csak vajmi kevesen tudják egyértelműen megmondani, valójában mennyi pénzzel rendelkezik a Karácsony Gergely balliberális főpolgármester által vezetett Fővárosi Önkormányzat.

Áttekintve, összehasonlítva az elmúlt hónapok táblázatait, metaadatait, komoly problémák bukkantak fel. Elő is fordulhat, hogy a fővárosi költségvetés kapcsán nyilvánosságra hozott számok manipulálva – ha tetszik: kozmetikázva – lettek. A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.

A cikkből kiderül:

1. december 15-ig bezárólag karácsonyék nem tették közzé az októberi likviditási adatokat, holott ez kötelező
2. több anomáliából is arra lehet következtetni, visszamenőlegesen kozmetikázták az adatokat
3. fennáll annak is a gyanúja, hogy a jogilag már lezárt zárszámadási adatokat utólag módosították

Egy napra rá jött ki a „javított” verzió

Még a kormánykritikus sajtó is megírta, egymásnak ellentmondó likviditási adatokat tett közzé az őszi időszakra vonatkozóan a Kiss Ambrus főigazgató nevével fémjelzett Főpolgármesteri Hivatal, amire a politikus úgy felelt: a tévesen feltöltött likviditási adatok egy technikai-adminisztrációs hiba eredményei voltak, és elnézést kért.

Csakhogy az egyes adatsorok között akár egyetlen nap leforgása alatt – december nyolcadikán tették közzé a november 10-re vonatkozó számsorokat, majd törölték őket, egy napra rá pedig kijött a „javított” verzió – több milliárd forintos eltérések jelentek meg, érdemi magyarázatok nélkül. Íme:

Az októberi likviditási adat „kimaradt”

Viszont látható, hogy a szeptemberben még heti bontásban közzétett számok nem vezetnek át a novemberben publikált adatsorokba, még a későbbi „javításokat” követően sem. Amiből arra is lehet következtetni, hogy nem egy-egy hibás adat került helyesbítésre, hanem megszakadt az adatok logikai láncolata, ami pénzügyileg több mint kétséges.

Lentebb pedig pár példa a számok és a dátumok összehasonlítására (a szeptember elsejei állapotot vettük bázisnak, ehhez képest „alakultak ki” eltérések) – és az szintén látható a táblázatból, hogy az októberi likviditási kimutatásokat Kiss Ambrusék egyáltalán nem tették közzé, annak ellenére, hogy ezt közgyűlési határozat írja elő.

(Megjegyzés: novemberben közöltek októberi tényadatokat, de ezek is „módosultak”.)

Fővárosi Közgyűlés elébe: hova tűntek az aláírások?

Hogy a fővárosi költségvetés adataihoz hozzányúlhattak, akár jelezheti az is, hogy a Főpolgármesteri Hivatal visszamenőlegesen is átírta a korábban lezárt likviditási adatokat, beleértve azokat a számokat is, amelyeket „tényként” közölt. Sem a fentebb említett és a táblázatokban hivatkozott december 8-án közzétett dokumentumon, sem a november tizedikét megelőző likviditási terveken nincsenek aláírások.

További súlyos megállapítás, hogy az előző évi pénzmaradvány igénybevétele mint finanszírozási bevétel olyan adat, amely jellegéből adódóan a 2024 decemberében elfogadott, 2025. évre vonatkozó költségvetési rendeletben rögzítésre kerül, majd a 2024. december 31-re vonatkozó zárszámadás alapján fix összegként véglegessé válik, és az adott év során nem változhat.

A jelenlegi likviditási tervekben ez a „kozmetikázás” mégis megtörtént.

Igaz, hogy egy decemberben elfogadott költségvetés januárban még technikailag korrigálható, mivel az előző pénzügyi év december 31-én zárul, miközben a közgyűlés a költségvetési rendeletet még a pénzügyi év lezárása előtt fogadja el. Ebben az időszakban a zárszámadási adatok alapján technikailag lehetséges az adatok pontosítása.

Ez a lehetőség azonban ezután megszűnik.

Így a 2025 őszi időszakban végrehajtott pénzmaradvány- és tényadat-módosítások már semmilyen módon nem magyarázhatók az előző év „nyitottságával”.

• Ráadásul ezek a 2025-ös évre vonatkozó tényszámok, amelyek nem értelmezhetők rugalmasan, és nem számolhatók újra utólag.
• Tényszámokban tehát módosítás nem történhet, kizárólag előirányzatokban, valamint a kifizetési és befizetési tételekre vonatkozó várható előrejelzésekben.

Ennek megfelelően a likviditási terv készítését megelőző időszak adatai tényadatok, míg a tervezést követő időszak számai előrejelzések. Ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy miként jelenhettek meg már a tényidőszakban is az első bekezdésben említett, egyetlen nap alatt bekövetkező, több milliárd forintos eltérések.

Mint látható, nem egyetlen adat hibás, hanem a teljes számítási módszer, nem beszélve arról, hogy az adatok közötti összefüggések változtak meg utólag. Ezek nem lehetnek csak adminisztratív hibák, hiszen megváltozott a pénzügyi kép, amely sajnálatos mód alkalmas a döntéshozók és a nyilvánosság félrevezetésére.

Megszólalt a kormánypárti képviselő

Fővárosi közgyűlési képviselőként ma nem lehet felelősen dönteni Budapest pénzügyeiről, különösen nem a 2026-os költségvetésről – írta a probléma okán Gulyás Gergely Kristóf, jelezve: nem tudni, mi az igazság a főváros jelenlegi pénzügyi helyzetéről.

A fideszes képviselő kitért rá, azokból az adatokból kellene dolgozniuk, amelyeket Karácsony Gergely hivatala a nyilvánosság elé tár. Ezek az adatok azonban egymásnak ellentmondanak, ráadásul milliárdos nagyságrendben változnak.

Gulyás Gergely Kristóf kiemelte, nem elírásról van szó, hiszen korábban lezárt, tényként kezelt adatok változnak meg utólag. „Olyan számok, amelyeknek már nem lenne szabad elmozdulniuk. A város fizetőképességét bemutató kimutatásokban ezek a tényadatok nem logikus rendben, hanem ellentmondásosan jelennek meg.”

Úgy vélte, ez a működés kísértetiesen emlékeztet arra, „amit már láttunk Magyarországon. 2006-ban pontosan így derült ki, hogy trükkök százai segítségével hamisították a költségvetési valóságot”.

Majd felvetette: kezdeményezni fogják a szerdai Fővárosi Közgyűlésen, hogy teljes körűen tisztázzák az ügyet.

Képek forrása: Facebook