A főváros költségvetéséről vallott Karácsony Gergely jobbkeze

A Fővárosi Önkormányzat 33 milliárdos veszteséggel zárhatja az évet.

Kérdéses, mi vezetett a főváros rossz pénzügyi helyzetéhez, de egy biztos: a kassza üres.


Az év végéig a fővárosnak vissza kell fizetnie a folyószámlahitelét, erre azonban képtelen. A Karácsony Gergely fő- polgármester vezette kabinet a múlt héten tüntetést tartott a Karmelita kolostornál, követelve a kormány segítségét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondja, várják, hogy a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan megállapítsa a fizetésképtelenséget, és
nyitottak arra, hogy utána csődsegélyt, pénzügyi mentőcsomagot nyújtsanak Budapestnek.
Karácsony Gergely a demonstráció előtt a kelenföldi autóbuszgarázsban tartott rendkívüli közgyűlést, amelynek fő témája a város anyagi helyzete volt. Ha nem változnak a dolgok, akkor az előrejelzések szerint 33 milliárd forint lesz a város év végi tartozása, ez azt jelenti, hogy kérdésessé vált huszonhétezer dolgozó januári bére.

A rendkívüli közgyűlésen a fideszes képviselők tartózkodása mellett elfogadták a főpolgármester javaslatát, hogy felszólítják a kormányt a tárgyalásra. A Fidesznek az volt a javaslata, hogy ki kell mondani a főváros működésképtelenségét, ezt viszont leszavazták.
Érdekes performanszokból sem volt hiány december elején. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester a TEK-es gyűrűt már-már áttörve próbált meg kapcsolatba lépni a zuglói Mazsihisz Szeretetkórház átadójára érkező miniszterelnökkel. „Lenne egy kérésem, miniszterelnök úr: üljön le személyesen tárgyalni Karácsony Gergellyel!” – mondta Baranyi, s azzal érvelt, hogy a világon minden ország büszke a fővárosára. „Ne vicceljen, ez a nemzet fővárosa!” – mondta erre Orbán Viktor. A kerületvezető azt mondta, hogy a kormány háborút folytat Budapest ellen, és megkérdezte a miniszterelnököt, hogy miből kapnak fizetést januárban a fővárosi dolgozók. Orbán úgy reagált, hogy nincs szó háborúról, „ez a mi fővárosunk”, és hozzátette, hogy ha Budapest nem tudja kifizetni a dolgozók bérét, a kormány majd megteszi.

A financiális helyzettel kapcsolatban a pontos adatokat az Állami Számvevőszék mindenre kiterjedő vizsgálata szolgáltatta. A testület szeptember közepén hozta nyilvánosságra teljes jelentését. Ebben arra jutott, hogy a Fővárosi Önkormányzat intézkedései nem voltak elégségesek a költségvetési egyensúly helyreállításához. Az ÁSZ szerint Budapest likviditási nehézségei a 2025. évben oly mértékben súlyosbodtak, hogy
a szükséges intézkedések hiányában az önkormányzat az idei utolsó negyedévben fizetésképtelenné válhat,
aminek következtében a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet.
Rámutattak arra is, hogy Budapest pénzügyi helyzete 2022 után fokozatosan romlott. 2019 végén 214,2 milliárd forintnyi megtakarítása volt a fővárosnak, s ezt 2022 végére szinte teljes mértékben felélte. A 2023. évtől a Fővárosi Önkormányzat a likviditási problémákat egyes kiadások következő évre ütemezésével, más célra elkülönített összegek átcsoportosításával, illetve a gazdasági társaságaitól visszavett összegekkel kezelte – ismertette az ÁSZ.
Bár a számvevőszék szerint a fizetőképességet több külső körülmény is befolyásolta, elmaradtak az olyan indokolt és szükséges intézkedések, amelyek a közfeladatok ellátási rendszerének hatékonyabbá tételét, a költségvetési helyzet hosszabb távú kiegyensúlyozását szolgálták volna. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy az idei büdzsébe nem megalapozott kiadásokat terveztek be, mert nincs mögöttük forrás, tehát nem biztos, hogy a költségvetés egyáltalán végrehajtható.

A városvezetés azzal védekezik, hogy a – tehetős települések által fizetendő – szolidaritási hozzájárulás címén több mint 55 milliárd forintot vett el az állam, a kötelező feladatokra pedig csak 22 milliárdot nyújt. A kormányzati álláspont a szolidaritási hozzájárulás kapcsán egyértelmű: a leggazdagabb települések, illetve kerületek arányosan befizetnek egy egyénileg megszabott összeget, s ebből az állam tudja támogatni a kevesebb helyi iparűzési adót beszedő, azaz szegényebb településeket.
A kelenföldi rendkívüli közgyűlésen Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett, hogy Tarlós István a ciklusa végén 214 milliárd forintnyi megtakarítással adta át a fővárost, most pedig 170 milliárd forintra rúg a teljes adósság. Hozzátette, hogy az előző években Budapest iparűzésiadó-bevétele a duplájára emelkedett. A frakcióvezető szóvá tette, hogy 51 milliárd forintot fordítottak a rákosrendezői terület megvásárlására, s 900 milliót fizettek ki jutalmakra, prémiumokra, béren kívüli juttatásokra, valamint a Budapest Brand Nonprofit Zrt. parkolóbérlésére egy luxusszállodánál. A fideszes politikus szerint Karácsony Gergelynek abban is van morális felelőssége, hogy elhallgatja, mekkora összeget költ a kormány budapesti beruházásokra, például a déli körvasútra, az egyik hévvonal felújítására, új villamosokra és egészséges utcákra.
A főpolgármester mindenesetre kijelentette, hogy nem hajlandó kimondani a főváros fizetésképtelenségét. Arra a kérdésre pedig, hogy mi történik, ha január 1-jéig nem kap pénzt az önkormányzat, úgy felelt, hogy „ez egyszerűen nem fordulhat elő”.
Nyitókép: Buszgarázsban folyt a legutóbbi vita
Fotó: MTI/Bruzák Noémi