Egymillió török rajongót szerzett A Pál utcai fiúknak Tarık Demirkan, a régóta Magyarországon élő török író, újságíró, műfordító. Nemrég „Ne szégyellje, Fenség!” címmel jelent meg könyve az egykor Budapest fenegyerekének tartott száműzött herceg, Abdülkadir efendi kalandos életéről.
„Az ember mindig visszatér azokra a helyekre, ahol szerette az életet” – szól a Keserű karácsony egyik kulcsmondata. Pedro Almodóvar új mozija nem ünnepi film, de képes a kiábrándultságot bírható melankóliává szelídíteni.
A Műcsarnokban néhány hónapig a magyar fényképészeté a főszerep: a III. Fotóművészeti nemzeti szalon mellett megnyílt a Hemző Károlyt és mai örököseit időhídként összekötő tárlat is.
Tanúvallomások bizonyítják, hogy a kilencvenes évek első felében, a szarajevói ostrom idején jómódú nyugatiak ártatlan civilekre lődöztek a várost körülvevő dombkaréjról.
Zarándoklat lóháton, múlt és jelen között, a lélek legmélyebb rétegein át – június 27-én, pontban délben kerül sor a székelyföldi templomokat is bejáró film bemutatójára. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel.
Aki csak egyszer is kóstolta az Artizán helyben készült péksüteményeit, köztük a védjeggyé vált kardamomos tekercset, az pontosan érti, mi a különbség divat és állandóság között.
A Magyar Nemzeti Galéria Dolce vita című kiállítása jóval több, mint egyszerű katalógusa az utóbbi két évszázad „italomán” magyar képzőművészeinek és az ő legkülönbözőbb stílusú, a téma miatt mégis rokon alkotásaiknak. Itália rajongóinak műveit nézhetjük végig a Budavári Palotában.
A Múzeumok Éjszakáján nem csak erről tudhat meg mindent, az is kiderül, hogyan győzhető le a modern világ káosza tíz egyszerű pásztortrükkel. De jönnek még Picasso magyar barátai és Walter Rózsi asztala is. Programajánlónk június 20-ára.
Sophy Romvari első mozija érzékeny időutazás a kilencvenes évekbe, a középpontjában egy magyar emigránscsalád mindennapos küzdelmeivel.
Szemerey Samu országos főépítész és Sári Zsolt államtitkár az Üllői úti Lechner-palota rekonstrukciójának elindulását ígérik, és hogy minisztériumaik „házmesterség” helyett támogatóként állnak majd az önálló és független Iparművészeti mögött. Mindez a nulla forintból összehozott épülettörténeti tárlat megnyitóján hangzott el.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
Június 14-éig látogatható a 97. alkalommal megrendezett magyar könyves ünnep: a Vörösmarty és a Vigadó téren, valamint a Duna-korzón dedikálásokkal, könyvbemutatókkal, kapcsolódó programokkal, koncertekkel, beszélgetésekkel tarkított vásárral várják a közönséget.
Little Hungary helyett Little America a borsodi tanyavilágban: Nemesbikk közelében majd fél évszázadon át virágzott az az erős közösség, amit hazatelepült amerikás magyarok hoztak létre az 1920-as évek elején.
Csáky Pál Szakadék című drámája az 1919-es pozsonyi sortűznek állít emléket egy magyar család és az ország sorsfordulójának párhuzamain keresztül. A darab az Udvari Kamaraszínház legújabb bemutatóján debütált.
Az elvándorlók leszármazottai most közös munkába kezdtek, és szinte mozgalommá szerveződtek. Bakos Rékával, az Óhazából az Újvilágba közösségi örökségprogram igazgatójával beszélgettünk.
Újrafazonírozták Budapest egyik legismertebb fine dining éttermét, a cél, hogy a MÁK a korábbinál még közvetlenebb hangulata újabb rétegeket is becsábítson.
A szlovák–cseh–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Forrás című dráma a július 3-án kezdődő 60. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is meghívást kapott.
Sok száz esztendeje kérdezi a dán királyfi magától és tőlünk. Gábor Miklós is ezt tette háromszáz estén át; legendás szerepéhez fűzött, meglepően érvényes jegyzeteit most bővített kiadásban olvashatjuk a Hamlet naplója zsebkönyvben.
Dupla örökségvédelem Fejér megyében: a pusztulástól megmentett Meszleny-kastélyban lelt otthonra a Fischer Emil Múzeum, amely a múlt századforduló legjelentősebb magyar kerámiagyárosának és -gyárának állít emléket.
A múlt századfordulós nagy kivándorlási hullámban csak Homoródalmásról kétszázan kerekedtek fel, hogy szerencsét próbáljanak a tengerentúlon.
