Két lencse, pár szegecs és néhány régi lemez – mi sem egyszerűbb, mint ezekből összerakni egy jó szemüveget!

Nem gondolta ezt másként az amerikai–magyar Tipton Zakariás sem, aki Seattle-ből indulva Budapestről épített különleges világmárkát.


Nem gondolta ezt másként az amerikai–magyar Tipton Zakariás sem, aki Seattle-ből indulva Budapestről épített különleges világmárkát.


A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.


Muzsikusok határon innen és túl, a budai Vár és egy különleges Guinness-rekord-kísérlet: május 30-án nem csak a BL-döntő helyszíne lesz Budapest. A népzenészek Oroszlános udvarbeli csúcsrangadójáról Kunos Tamás művészeti vezetőt, Kossuth- és Prima Primissima díjas előadóművészt kérdeztük.


Minderről és a generációs szegénység évtizedek óta sikertelen felszámolásáról is szó esett az Apor Vilmos Katolikus Főiskola által rendezett konferencián. Setényi Jánost, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőjét kérdeztük az elhangzottak kapcsán.


Zhang Ge első nagyjátékfilmje egy Magyarországon élő kínai család konfliktusait mutatja be a Ganz-telep zárt közösségében.


A balladisztikusan sűrű, mégis messze a szavakon túlra áradó szöveg elsőre nem kívánkozik színpadra. Mégis az évad legszebb előadása lett belőle. Farkas Anita írása.


Nemcsak közösség, hit nélkül sem lehet teljes semmi – mondja Kárpáti Zsolt. Panaszkultúra helyett szívvel és alázattal dolgozni a magunk és a köz javára: ebben hisz az alsóörsi Carpaccio étterem tulajdonosa.


A köztestület megtartotta tavaszi közgyűlését, ahol az NKA-támogatások ügye és a tavaly év eredményei mellett szóba került, hogy „az MMA érdeke a méltányos és korrekt együttműködés az új kulturális kormányzattal is”.


A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.


A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.


Alapvető emberi jog, hogy aki akarja, annak lehessen gyereke; és bűn, hogy a káros vegyi anyagok elveszik tőlünk ezt a jogot. A Műanyagdetox című mozi bőven kínál gondolkodnivalót e téren.


Az üzenet világos: minden történeti épület egyformán jelentős, bármi volt is egykor a funkciója, és bárhol van is a Kárpát-medencében.


És miért hisz benne rendületlenül, hogy a tehetség nem lehet emberség nélkül? Erről is beszélgettünk azon kevés magyar művészek egyikével, akik nem csak itthon világhírűek.


A Roma Hősök – Nemzetközi Színházi Fesztiválon immáron nyolcadik alkalommal rúgják fel a hagyományt, hogy szakítva az áldozatszereppel elszabadítsák a cigánypoklot.


Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.


Soha nem gondoltam volna, hogy az elmúlt évek számomra is egyik legnagyobb dilemmáját éppen ez a mozi visszhangozza majd.


Például úgy, hogy április 30-án együtt ünnepeljük a magyar mozgókép 125. születésnapját. Amit idén nagy ívű országos, egyhetes programsorozat kísér, és még a Kincsem Parkban és a Császár–Komjádi Uszodában is lesznek különleges vetítések.


Se tét, se dráma, se különösebb izgalmak: Antoine Fuqua rendezése a koncertjelenetekben erős ugyan, de minden másban csak a felszínt karistolja.


A rák nem büntetés, hanem a véletlenek összjátéka – hangsúlyozza a biokémikus. Hetvenedik születésnapjára könyvet írt a fiával: a Szerencsés realista egyszerre tudományos krónika és inspiráló memoár arról, miért nem szabad feladnunk az álmainkat.


A Z generáció, azaz az első digitális nemzedék tagjait gyakran éri a vád, hogy nem olvasnak eleget. A hazai BookTok-közösség most kilép a virtuális térből, hogy a valóságban is bizonyítsa ennek ellenkezőjét.
