Hivatalosan legalábbis 2025. december 1-jén kezdte meg az állandó műsorsugárzást. Nem előzmények nélkül: Puskás Tivadar Telefonhírmondójának egyre bővülő kínálatú napi műsorát már korábban is élvezhették a kiváltságos előfizetők. Most egy új dokumentumfilm idézi fel az első húsz év aranykorát.
Címben jegyzett sor az LGT slágerére utal, amelyben Presserék nemcsak ennek a bizonyos segédtisztnek állítottak örök emléket, hanem a gyáli úti első „stúdiónak” és az 1924-ben az Állatkertből sugárzott első magyar rádiókoncertnek is. Fontos előzményként feljegyezhető még a Puskás Tivadar-féle Telefonhírmondó, amely 1893-tól közvetített nagyrészt híreket, majd lassanként kulturális-zenés műsorokkal is bővítette a kínálatát.
Számos kísérlet után végül 1925. december 1-jén indult a Magyar Rádió állandó műsorszolgáltatása,
ám a kezdeti lelkesedést viszonylagos érdektelenség követte. Annál is inkább, mert a technikai feltételek korlátossága miatt rádiózni eleinte csak a tehetősebb budapestiek számára volt elérhető élvezet, és ők is jobbára a zenés blokkokért voltak oda.
A változást a második világháború időszak hozta el e téren is. A korábbi apolitikusságot lassanként felváltotta a propagandisztikus jelleg – és persze mindennek ellensúlyozásaként az illegális vagy külföldi adók becserkészése. Ezzel párhuzamosan a rádiókészülékek is egyre olcsóbbá váltak, így téve lehetővé a kívánt üzenetek minél szélesebb tömeghez való eljutását.
Hogy a Magyar Rádiónak milyen szerepe volt a 20. századi történelmünkben, jól mutatja néhány szemléletes példa. Így a Honvéd Haditudósító Századé, amelynek a sugárzásra alkalmas autói sokszor szó szerint a frontvonalban, lélegzetvételnyi szünetekben vették fel a katonák haza intézett üzeneteit, kívánságait.
1944. október 15-e ugyancsak egy újabb mérföldkő volt – a rádiózás történetében is.
Aznap délután ugyanis a Magyar Rádióban felolvasták Horthy Miklós kiáltványát a nemzethez, amelyben a kormányzó kijelentette: „Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette.” Saját feladatát pedig így jelölte ki: „Történelmi felelősségem tudatában meg kell, hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük. Olyan nép, amely egy már elveszett háborúban szolgalelkűséggel idegen érdekek védelmében utóvédharcok színterévé engedi tenni apáitól örökölt földjét, elvesztené a világ közvéleménye előtt megbecsülését.”
Az eredmény ismert, és nagyon nem a fegyverszüneti proklamáció kijelölte biztató forgatókönyv szerint alakult: este már Szálasi Ferenc kontrázott rá a Horthy-beszédre,
aki szintén a rádióban jelentette be a hatalom átvételét és a háború folytatását a németek oldalán.
Mindez abból a szempontból is vízválasztó volt, hogy a visszavonuló német csapatok a magyar rádió-műsorszórás szimbólumává vált lakihegyi szivarantenna nyolc feszítőköteléből 1944. november 30-án hatot felrobbantottak, a torony kettétört és földbe állt, jó pár hónap volt, mire a károkat helyreállítva újra elindulhatott a sugárzás. A lakihegyi országos rádióadót egyébként napra pontosan 91 éve, 1933. december 2-án avatták fel a Csepel-szigeten, Gömbös Gyula miniszterelnök ünnepi beszédével az ily módon startolt Budapest I. műsorán.
A Magyar Rádió mozgalmas első húsz évéről most egy közel ötvenperces dokumentumfilmet tett közzé a Nemzeti Filmintézet. Az egy éve indított történelmi videósorozatuk, a Ma 100 éve első különkiadásában – A Magyar Rádió első aranykora címmel – nemcsak filmhíradós felvételek láthatók, hanem olyan forrásértékű archív képsorok is, amelyeket most láthat először a közönség, illetve a korabeli játékfilmek rádiós jeleneteiből, dokumentumfilmek és reklámok rádióval kapcsolatos részleteiből is válogatnak.
„A filmipar fejlesztése, értékteremtő alkotások létrejöttének támogatása mellett küldetésünk az audiovizuális kincs feldolgozása, közzététele és továbbadása is. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum kiváló kutatóinak köszönhetően átfogó képet kaphatunk a magyar rádiózás első nagy korszakáról –
arról a húsz évről, amikor a semmiből felépült Európa egyik legerősebb hatósugarú és a legszínvonalasabb műsort készítő és közvetítő rádióállomása Magyarországon”
– nyilatkozta Káel Csaba kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke.
A Magyar Rádió száz évvel ezelőtti sikersztorijával párhuzamosan jelent meg a Ma 100 éve – Régi idők híradói decemberi száma is, amely 1925. utolsó hónapjának legfontosabb mozgófilmen fennmaradt eseményeit mutatja be: a Budapestre lehullott rekordmennyiségű havat, Kossuth Lajos akkor még élő, egyik legutolsó katonáját, a székesfehérvári huszárok ezredünnepélyét és a Békés vármegyei árvízkatasztrófát, amely százak és ezrek karácsonyát tette tönkre száz évvel ezelőtt.
Nyitókép: 1923 (Fortepan/Ladinek Viktor)
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még csak júniusban múlt húszéves, de már megtöltötte az MVM Dome-ot: az HBO Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című, négyrészes dokumentumfilmje azonban inkább maratoni imázsvideó, mint a fiatal énekes mélyre menő portréja.
Az már az idén októberben lezárult jogi eljárás során kiderült, hogy a hiphop egyik legnagyobb sztárja igazi szörnyeteg volt, a Netflix dokumentumfilm-sorozata azonban még rémesebb képet fest Puff Diddyről. A Sean Combs: A számvetés idejében az áldozatok szemszögéből ismerhetjük meg a rapper valódi arcát.
Az MVM Future Talks, Magyarország egyik legmeghatározóbb online tudományos eseménye 2020 óta minden évben a tudomány valamely izgalmas területével foglalkozik: az elmúlt években szó esett az egészségmegőrzésről, a mesterséges intelligenciáról, és a Föld jövőjéről is. Az idei évben az űr került középpontba.
Az ellenzéki műsorvezető valószínűleg már bánja, hogy ebbe beleállt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
Magyarország friss Nobel-díjas írója a svéd közszolgálati televíziónak adott interjút.
Kíméletlenül őszinte volt az építési és közlekedési miniszter.
