Jelentős mértékben javul idén a háztartások, a családok anyagi helyzete. Számos országban adóemeléssel indult az év, Magyarországon viszont több társadalmi rétegnél is adócsökkentés lépett életbe. Emelkednek a bérek és a nyugdíjak is, ami lökést ad a gazdaságnak.
Ferentzi András és Nagy Kristóf írása a Mandiner-hetilapban
Január elsején életbe lépett több kormányzati intézkedés, amelynek köszönhetően meghatározó összeggel gyarapodnak a családosok. Az egyik legfontosabb, hogy az egy évvel ezelőttihez képest megduplázódott a családi adókedvezmény mértéke.
Az ellenzék részéről rendszeresen kritika éri a családi adókedvezmény intézményét és az édesanyák szja-mentességét is, mondván, inkább a családi pótlék emelésére lenne szükség. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter azt mondja, hogy kormányra kerülve a duplájára emelnék az utóbbi összegét. Ha ezt esetleg úgy lépnék meg, hogy egyúttal elvennék a többi kedvezményt, akkor a példában szereplő család havi jövedelme 818 ezer forintra csökkenne, azaz havonta 139 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhatna, ami évente 1,7 millió forintos jövedelemkiesést jelent.
Egy mediánkeresetű, két gyermeket nevelő családot veszünk példának, ahol az édesanya 40 év alatt van. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az októberi bruttó mediánkereset 575 000 forint volt, mindkét szülőnél ezzel számolunk. A családi adókedvezményt – amely július óta a másfélszeresére, azaz két gyermek esetén 60 000 forintra nőtt – az édesapa érvényesíti, az ő nettója tehát 442 375 forint volt decemberben, a feleségéé 382 375 forint. A kétgyermekes családi pótlék 26 600 forint, vagyis a család kasszába a karácsony előtti utolsó utaláskor összesen 851 350 forint érkezett.
Februárban már jóval nagyobb összeg várható: a családi adókedvezmény két gyermek esetén a duplájára, 80 000 forintra emelkedik, az édesanya pedig élete végéig mentességet élvezhet az szja-fizetés alól, tehát neki havonta 86 250 forinttal több marad a fizetéséből. Január elejével ugyanis a három- és többgyermekes édesanyák mentességét kiterjesztették előbb a 40 év alatti kétgyermekes, illetve a 30 év alatti egygyermekes édesanyákra, a következő években pedig az idősebb korosztályokra is. Februárban tehát a példánkban szereplő család havi jövedelme 957 600 forintra nő, ami azt jelenti, hogy 106 250 forinttal több kerül a családi kasszába. Ez 2026-ban éves szinten 1,2 millió forintnyi pluszbevételt jelent.
Ennél sokkal több érkezik a három vagy több gyermeket nevelők zsebébe a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően: gyermekenként 66 000 forintra nőtt a havi adókedvezmény mértéke,
tehát háromnál 198 000, négynél 264 000 forintra és így tovább. A kedvezmény maximális kihasználásá-
hoz az apa mediánbérénél valamivel magasabb bruttó juttatás szükséges, de így is jócskán, több százezer forinttal megugrik a család bevétele.
A kormány gazdaságpolitikáját kritizálók között elterjedt nézet, hogy az idei reálbér-emelkedés a választási osztogatásnak köszönhető, s a következő években nagy ára lesz. Csakhogy a kormány gazdaságpolitikáját alapvetően a fogyasztás élénkítése határozza meg, vagyis az a cél, hogy az embereknek minél több elkölthető jövedelmük legyen, és a pénzüket valóban elköltsék, ne pedig megtakarításokban tartsák. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban világossá tette: a kelet-európai háború és a globális bizonytalanság időszakában a beruházások visszaestek, de ez évtől már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez. Ám amíg a trend nem fordul meg, addig továbbra is a fogyasztás teszi ki a magyar GDP-növekedés legnagyobb részét. A családoknak adott többletjövedelem tehát a gazdasági növekedés egyik motorja, ráadásul a várakozásoknál alacsonyabb infláció mellett.
Az áprilisi választás jelentősen átírhatja a családok pénzügyi helyzetét. A Tisza Párt politikusai már jelezték, hogy többkulcsos adórendszert vezetnének be, és eltörölnének egyes vállalati különadókat. Egyes feltételezések szerint utóbbi lépés a lakossági juttatások csökkenésével járna. A legnagyobb ellenzéki párt környezetében feltűntek már baloldali közgazdászok, mint Bokros Lajos és Petschnig Mária Zita, továbbá a volt MDF-es Bod Péter Ákos. Egy a sajtóban novemberben megjelentetett, számos lakossági kedvezmény megszüntetéséről – és így nagyarányú bevételkiesésről – szóló, 600 oldalas dokumentum egyes állítások szerint a Tisza gazdasági programja, noha a párt ezt tagadja. Mindenesetre a legnagyobb ellenzéki erő mindeddig nem mutatott fel értékelhető gazdaságpolitikai programot. Tarr Zoltán alelnök hírhedtté vált elszólásában azt fejtegette, hogy először a választást kell megnyerniük, és ezért áprilisig nem beszélnek érdemben a valódi terveikről.
Az idősek is jobban járnak. Az már a múlt év végén eldőlt, hogy a nyugdíjak az inflációt követő mértékben, 3,6 százalékkal lesznek magasabbak idén. Ha ennél nagyobb lesz a fogyasztóiár-emelkedés, akkor év közben kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre. Az éves nyugdíjemelkedés mértéke viszont ennél jóval nagyobb lesz, köszönhetően a tizenharmadik havi nyugdíjnak és a tizennegyedik havi nyugdíj egyheti összegének.
Ismeretes: a kormány 2021-ben vezette vissza a tizenharmadik havi nyugdíjat, amelyet a Bajnai-kabinet 2009-ben a megszorítások részeként megszüntetett. A juttatást fokozatosan érvényesítették, az első évben egyheti értéket kaptak a nyugdíjasok, 2024-ben már a teljes havi összeg járt. Orbán Viktor miniszterelnök október közepén pedig a tizennegyedik havi nyugdíj szükségességéről beszélt, a vonatkozó törvényt december közepén szavazta meg az Országgyűlés. 2026-ban tehát először negyedhavi részletet kapnak majd a jogosultak, a következő években pedig teljessé válhat a tizennegyedik havi nyugdíj.
A KSH adatai szerint októberben 246 187 forint volt az átlagos nyugdíj. Ez az összeg novemberben 250 125 forintra emelkedett a magasabb infláció miatti 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésnek köszönhetően, annak első részletét kapták meg az érintettek. A januári 3,6 százalékos emeléssel 260 000 forintra nő az átlagnyugdíj, és ez alapján kapják majd februárban a pluszjuttatásokat is az idősek. A tizenharmadik és a részben bevezetett tizennegyedik havi nyugdíjjal egy átlagnyugdíjas februárban 325 000 forintos pluszjuttatást kap.
Optimizmusra ad okot, hogy a tavalyinál erőteljesebb gazdasági növekedésről és a biztató inflációs folyamatokról szóló előrejelzések gyorsuló bérdinamikát vetítenek előre. A keresetek lendületes emelkedését közvetlenül befolyásolja
a minimálbér, amely januárban 11 százalékkal bruttó 322 800 forintra nőtt, valamint a garantált bérminimum, amely 7 százalékkal emelkedett, bruttó 373 200 forintra.
A Magyar Nemzeti Bank december közepén megjelent inflációs jelentésében rámutat, hogy a bérek vásárlóereje érdemben nő, a reálkereset-emelkedés a tavalyi 4,1 százalék körüli értékről 2026-ban 5,7 százalékra gyorsulhat a versenyszférában. A közszféra béremeléseivel együtt nemzetgazdasági szinten ennél is nagyobb lehet a reálkereset-emelkedés.
A magyar bérfelzárkózás így 2025 után 2026-ban is régióelső lehet. A nemzetközi adatokból kiderül, hogy tavaly szeptemberben éves összevetésben mind nominálisan, mind reálértéken Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a fizetések. A bruttó kereset 9,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a második Lengyelország 7,5 százalékos növekedéssel, majd Csehország következik valamivel 7 százalék feletti értékével. Reálértéken 5 százalékkal ért többet a magyarok és a csehek fizetése, mint 2024 szeptemberében, a lengyeleké 4,5 százalékkal. A munkavállalók keresetének vásárlóereje Szlovákiában alig több mint 1 százalékkal javult, Romániában pedig 2,3 százalékos reálbér-csökkenéshez vezettek a megszorítások.
Fontos, hogy a keresetek dinamikus emelkedése nem mindenkit egyformán érint, ám a bérfelzárkóztatás újabb élénkülését vetíti előre, hogy a versenyszférában a jegybank 9 százalék körüli bruttó bérnövekedéssel számol. Idén a közszférában nőhetnek nagyobb mértékben a bérek, mivel februárban érkezik a fegyveres testületekhez a fegyverpénz, azaz a hathavi illetmény összegének megfelelő kiegészítő juttatás. Januártól szintén jelentősen emelték a pedagógusok fizetését. Jövőre a pedagógusi bruttó átlagbér 940 000 forintra emelkedik.
Megkezdődik a közigazgatási, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók 15 százalékos béremelése, és folytatódik az igazságügyi alkalmazottak háromlépcsős béremelése is. 2025 és 2027 között a bírák esetében ez 48 százalékos, a fogalmazóknak 89 százalékos, a bírósági alkalmazottaknál pedig 100 százalékos bérnövekedést jelent. Az állami vállalatoknál, valamint az önkormányzati cégek többségénél is nőnek a keresetek a nagyobb településeken és a fővárosban. Nemzetgazdasági szinten összességében 10 százalékkal is több lehet a bruttó átlagkereset.
Nyitókép: Évente százezrekkel kerülhet több a családi kasszába
Forrás: MTI/Bruzák Noémi
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Megszellőztették a hírt.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
Itt az eredménye a román Tisza-csomagnak: az infláció ismét rekordot dönt, a béreket befagyasztották, a cégek pedig elbocsátási hullámba kezdtek.
„Vigyázzon mindenki magára, vigyázzunk egymásra” – mondta a kormányfő.
A pótdíjazási esetek száma ismét emelkedett az előző évekhez képest.
Minden másnál veszélyesebb, ha a magyar baloldal kerül kormányra – fogalmazott a miniszter a közmédia podcast műsorában.
A magyar férfi kézilabda-válogatott 33–23-ra legyőzte Romániát a péntek este Győrben rendezett Európa-bajnoki felkészülési mérkőzésen.
A Csatt távozó műsorvezetője nem mindig tudott elfogulatlan maradni, pedig egy vitaműsorban ez elengedhetetlen.
