Világszerte milliók látták azt a felvételt, amelyen az úgynevezett saría rendőrség tagjai kergetnek ajatollah-ellenes tüntetőket Manchester utcáin, miközben a rendőrség tétlenül nézi az esetet.
Komoly felháborodást váltott ki az a videó, amelyen két arab férfi lóháton üldözi az iráni rezsim ellen tüntetőket Manchester belvárosában. A Hungarian Conservative beszámolója kiemelte, hogy a hatóságok hagyták szabadon garázdálkodni a vallási erőszakszervezet tagjait.
Az incidens március 5-én történt, amikor egymással szemben tüntettek a Khamenei-párti és az iráni rezsim ellen tiltakozó csoportok. A lovas férfiak állítólag a február végén meghalt Ali Khamenei egykori iráni legfelsőbb vezető hívei voltak.
A két férfi lóháton rohant rá a sahot támogató demonstrálókra,
akik az 1979-es iráni iszlám forradalom előtti zászlót, az úgynevezett Oroszlán és Nap jelképes lobogóját lengették.
Ezt is ajánljuk a témában
Van, aki bujkál, van, akit már elvittek, van, akit haza is hoztak – koporsóban. A Mandiner dokumentumfilmjében járt utána annak, mi folyik most Kárpátalján. Megrázó tartalom!
A jelenet már önmagában is sokkolta a közvéleményt, ám a legnagyobb felháborodást a brit rendőrség reakciója váltotta ki.
A közösségi médiában terjedő egyik videón az látható, hogy a rendőrök ugyan megállítják a lovasokat, majd röviden elbeszélnek velük, ám ezt követően hagyják őket továbbhaladni. Amikor újra feltartóztatják őket az egyenruhások, a lovasok már kikérik maguknak a dolgot, és zavartalanul megindulnak a védtelen civilek irányába.
Ezt is ajánljuk a témában
A politikai iszlám annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk – mondta Susanne Schröter professzor a Mandinernek adott interjúban, amelyben a németországi helyzetről is beszámolt.
A felvételt készítő járókelő fel is kérdezi a rendőrt, hogy miért nem tartóztatják le őket. A válasz sokak szerint mindent elárult a helyzetről:
A legmélyebb tisztelettel kérdem, mit szeretne, mit tegyek? Rángassam le a lóról?”
– mondta szarkasztikusan az egyik rendőr. A videót készítő férfi erre felháborodva, a rendszer kettős mércéjére világosan rámutatva, vágja rá a következőket:
„Igen! Ha brit zászló lenne náluk, már nem ülnének a lovon.”
Majd az egyenruhás válaszol:
Haver, én senkit sem fogok lecibálni egy lóról.”
Amire meg is kapja a választ:
Ha a Union Jack lenne náluk, akkor megtennéd.”
A jelenet után az interneten tömegek bírálták a brit hatóságokat. Többen „gyávának” és „árulónak” nevezték a rendőrséget, és kettős mércével vádolták meg a hatóságokat.
A botrány különösen érzékeny politikai pillanatban robbant ki. Néhány nappal korábban az amúgy is egyre népszerűtlenebb Keir Starmer brit miniszterelnök ramadáni iftárvacsorát rendezett a Westminster Hallban, ahol
a muszlim közösséget a „modern Nagy-Britannia arcának” nevezte.
Ezt is ajánljuk a témában
Keir Starmer most már sajnálja, hogy a pedofilbotrányba keveredett Peter Mandelsont nevezte ki washingtoni nagykövetnek.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy megdöbbentette a brit muszlimok elleni „gyűlölethullám”, amelyet szerinte szélsőjobboldali retorika és félretájékoztatás táplál.
A kijelentések sok kritikát váltottak ki, különösen azért, mert az iráni válaszcsapások egyik első célpontja egy ciprusi brit katonai bázis volt. Starmer ugyanakkor hangsúlyozta: London nem vett részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni katonai műveleteiben, és nem is kíván támadó hadműveletekben részt venni.
A manchesteri incidens és a kormányfő nyilatkozatai együtt újabb szintre emelték a bevándorlásról, a közbiztonságról és a hatóságok fellépéséről szóló vitát Nagy-Britanniában. Több politikai véleményvezér szerint a történtek jól mutatják, hogy a brit vezetés túlságosan engedékeny a szélsőséges iszlamista csoportokkal szemben.
Ezt is ajánljuk a témában
Úgy tűnik, a helyzet rosszabb, mint bárki gondolta volna. Sikeresen lecsaptak az irániak a brit támaszpontra.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
***
Fotó: X
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
Az elkövetők ISIS-videókból merítettek ihletet a merénylethez.
Újabb kormányzati segítség, itt vannak a védett árak. Az üzemanyagárak részben ennek köszönhetően a szomszédos országok átlaga alatt maradhattak.
Venezuelától Iránig felforgatta a világot.
A FIFA elnöke idézte Trumpot.
Tragikus vonalat lépett át a háborús eszkaláció.
Orbán Viktor és családja mellett a magyar lakosságot is halállal fenyegette meg az ukrán ex-politikus.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Az ukrán politikus szerint csak a Tisza győzelme esetén szabadna Ukrajnának újraindítania Barátság kőolajvezetéket.
