Hatalmas fejlesztést vitt végbe a Mol Horvátországban – ezzel új szintre lépett a régió energiabiztonsága

A Mol és az INA 2026. március 10-én befejezte a Rijekai Finomító nagyszabású korszerűsítési projektjét. A több, mint 700 millió eurós beruházás nemcsak a horvát olajipar történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, hanem a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari befektetése is. A projekt lezárásával a rijekai létesítmény a régió egyik legfejlettebb technológiájú finomítójává vált, amely jelentős mértékben hozzájárulhat a közép-európai energiaellátás stabilitásához.

A modernizáció kulcseleme az új késleltetett kokszoló egység (Delayed Coker Unit – DCU) megépítése volt, amely alapvetően alakítja át a finomító működését. Az új technológia lehetővé teszi, hogy a létesítmény az eddigieknél hatékonyabban hasznosítsa a feldolgozott kőolajat, miközben szélesebb nyersolaj-paletta feldolgozására is képessé válik.

Nő a feldolgozási kapacitás és a dízeltermelés

A fejlesztésnek köszönhetően a Rijekai Finomító telepített feldolgozási kapacitása elérheti az évi négymillió tonna kőolajat. A modernizáció egyik legfontosabb eredménye, hogy a finomító mostantól többféle kőolajtípus – köztük nehezebb fajták – feldolgozására is alkalmas.

A termelési szerkezet is jelentősen módosul: a teljes termelésen belül a dízel aránya várhatóan mintegy 30 százalékkal nő. Ez a régió piacai számára különösen fontos, mivel a dízel továbbra is kulcsszerepet játszik a közúti áruszállításban, a mezőgazdaságban és számos ipari folyamatban.

A stabil dízeltermelés a horvát gazdaság számára is kiemelt jelentőségű, különösen a turisztikai főszezon idején, amikor a közlekedési és logisztikai igények jelentősen megnövekednek.

A fejlesztés révén a finomító összességében 

• a régió egyik legfejlettebb technológiai létesítményévé vált,
• az energiát az eddiginél hatékonyabban használja,
• rugalmasabban képes feldolgozni a kőolajat,
• nagyobb arányban állíthat elő magas hozzáadott értékű termékeket.
• 2027-től pedig évi 4 millió tonna kőolaj feldolgozására lesz képes.
• A felújított finomító a térségünkön áthaladó észak–déli ellátási folyosónak is kulcsfontosságú elemévé vált, egyben Európa versenyképes adriai finomítási központja lett, amely megfelel a rá vonatkozó összes uniós előírásnak.

Csökken az importfüggőség

A korszerűsítés egyik legfontosabb következménye, hogy a finomító működéséhez a jövőben nem lesz szükség vákuum gázolaj (VGO) importjára. Ez a félkész alapanyag az európai piacon jellemzően orosz eredetű volt, így a változás érdemben csökkenti a külső függőséget.

Az új technológia tehát nemcsak hatékonyabb termelést tesz lehetővé, hanem hozzájárul Horvátország energiabiztonságának erősítéséhez is. A többféle nyersolaj feldolgozásának képessége növeli a finomító rugalmasságát, ami különösen fontos a jelenlegi, geopolitikai feszültségekkel terhelt energiapiaci környezetben.

Az elmúlt években Európa energiarendszere jelentős átalakuláson ment keresztül. Az ellátási láncok újraszervezése, az importforrások diverzifikációja és a geopolitikai kockázatok mind arra ösztönözték az országokat, hogy erősítsék saját infrastruktúrájukat.

Regionális jelentőségű beruházás

A projekt lezárását Rijeka városában ünnepelték, ahol a horvát és magyar kormány képviselői, diplomaták, valamint a régió gazdasági szereplői is részt vettek. Magyar Levente külügyminiszter-helyettes beszédében a regionális energiabiztonság fontosságát hangsúlyozta.

A politikus szerint a beruházás egyértelműen a közös energiabiztonság erősítését szolgálja. „Ez a történelmi léptékű beruházás a közös energiabiztonságunk garanciája lesz – különösen ezekben a nehéz időkben.”

Regionális Mol-kooperáció

A beruházás régiós jelentősége kapcsán Pulay Krisztián, a Mol csoport finomításért (downstream), termelésért és fejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója felvázolta azokat az előnyöket, amelyek a Mol finomítóinak együttműködéséből fakadnak. A társaságnak a rijekai mellett Százhalombattán és Pozsonyban van hasonló létesítménye, és folyamatban van a szerbiai NIS társaság pancsovai feldolgozója többségének a megvásárlása. Ilyen előny a közös, összehangolt és rugalmas beszerzés lehetősége, a kooperáció a termékek tárolásában és készletezésében, illetve annak kihasználása, hogy az érintett finomítók eltérő konfigurációkban dolgozhatnak. Orosz eredetű olajra a rijekai finomítónak nem lesz szüksége az igazgató egyik válasza szerint.

 Jelenleg is érkeznek alternatív szállítmányok a horvátországi Omisalj kikötőjébe, ahogy folyamatban van tengeri szállítású orosz olaj beszerzése is. A Mol arra vár, hogy a vezetéküzemeltető Janaf, eleget téve a nemzetközi előírásoknak és szerződéses kötelezettségének, továbbítsa az orosz olajat Százhalombatta és Pozsony felé az Adria-vezetéken.

Az INA szerepe is erősödik

Ortutay Zsuzsanna, az INA Igazgatótanácsának elnöke szerint a modernizáció stratégiai mérföldkő a vállalat számára. 

Hangsúlyozta, hogy a projekt hatása túlmutat a finomító működésén. „Horvátország és a régió számára ez nagyobb energiabiztonságot, az ügyfeleink számára stabilabb ellátást, az INA számára pedig erősebb regionális beszállítói pozíciót jelent.” A beruházás a gazdasági növekedéshez és a helyi közösségek fejlődéséhez is hozzájárul.

Több mint egymilliárd eurós fejlesztési ciklus része

A rijekai modernizáció egy hosszabb beruházási program része. Az INA és a Mol-csoport az elmúlt évtizedben több mint egymilliárd eurót fordított finomítói és logisztikai infrastruktúra fejlesztésére. Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója szerint a projekt lezárása új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében.

A vezérigazgató arra is figyelmeztetett, hogy a globális energiapiac továbbra is bizonytalan. „A globális energiapiac továbbra is törékeny, ezért mindent meg kell tennünk a magas termelékenység biztosítása érdekében, és azért, hogy Rijeka Európa egyik leghatékonyabb finomítója legyen.”

A jövő technológiái: zöldhidrogén Rijeka mellett

A finomító fejlesztése mellett az INA a jövő energiaiparára is készül. A vállalat és a horvát Gazdasági Minisztérium megállapodást írt alá egy zöldhidrogén-termelő üzem létrehozásáról a finomító területén.

A több mint 60 millió eurós projekt keretében egy 10 megawatt teljesítményű elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A megtermelt zöld hidrogént elsősorban a közlekedési szektorban kívánják értékesíteni, ugyanakkor a finomító saját folyamataiban is felhasználható lesz.

A beruházás a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv támogatásával valósul meg, amely legfeljebb 15 millió euróval járul hozzá a fejlesztéshez. A tervek szerint az üzem kivitelezése 2026 végére fejeződik be, míg az első zöldhidrogén-molekulák előállítása 2027-ben kezdődhet meg.

Stabil alap a régió energiabiztonságához

A rijekai beruházás egyszerre erősíti a jelenlegi energiaellátás stabilitását és a jövő technológiáinak kiépítését. A modern finomítói infrastruktúra rövid távon biztosabb üzemanyag-ellátást nyújt a régió számára, miközben a hidrogénprojektek az energiaátmenet következő szakaszára készítik fel az iparágat.

A korszerűsítés lezárásával a Rijekai Finomító a közép-európai energiarendszer egyik kulcsfontosságú létesítményévé válhat. A megnövelt termelési hatékonyság, a diverzifikált nyersanyag-ellátás és az új technológiák együtt olyan stabil alapot teremtenek, amely a következő években is meghatározó szerepet játszhat a régió energiabiztonságának fenntartásában.

Nyitókép: Mol