Vannak, akik gyűlőlik azt az országot, amely befogadja őket – iszlámtudós a tömeges migrációról és a politikai iszlámról

Dr. Susanne Schröter német etnológus és iszlámtudós, a Frankfurti Johann Wolfgang Goethe Egyetem Globális Iszlám Kutatóközpontjának vezetője, aki többek között a politikai iszlám térnyerésével és a migráció következményeivel is foglalkozik. A professzor a Mathias Corvinus Collegium meghívására érkezett Budapesten, ahol az MCC Scrutonban készítettünk vele interjút.

A politikai iszlám és Európa

Az iszlamizmus kísértete járja be Nyugat-Európát. A kontinensen a tömeges migráció következtében néhány évtized leforgása alatt jelentősen megnőtt a muszlim bevándorlók száma, akiknek egy jelentős része nem asszimilálódott az európai társadalmakba. A nyugati városok látképe véglegesen megváltozott: templomok helyén mecseteket húztak fel és a harangszó helyett a müezzin hangjára ébrednek a helyiek, és egész kerületek váltak muszlim többségűvé. Már olyan polgármesterek és képviselők vannak a nyugati városházákon és parlamentekben, akik elsősorban Gázával vagy Pakisztánnal kampányoltak. Susanne Schröter elmondta: a politikai iszlám térnyerése zajlik Európában. 

Annak a modernitásnak az ellensége, amelyben mindannyian élünk. Egy kísérlet arra, hogy normatív módon visszatérjünk a 7. századba, hogy olyan normákat hozzunk létre, amelyek a 7., 8. és 9. században érvényesek voltak az iszlám világában” – magyarázta a szakértő. 

A professzor elmondta: az iszlám nem olyan, mint a kereszténység, nincs benne szétválasztva az állam és az egyház, vagyis a politika összefolyik a vallással. „A 7. században, amikor az iszlám megjelent, nem volt különbség a politika és a vallás között. Mohamed politikai vezető volt, spirituális vezető volt, és katonai vezető is volt” – magyarázta a tudós. 

Az iszlám más kultúrákkal találkozva átment egy fejlődésen és szinkretizálódott a nem muszlim vallásokkal, a kereszténységgel, a buddhizmussal, a hinduizmussal. Azonban mivel az eredet a Korán, ezért időről-időre a szigorú imámok dominánssá váltak, és így a társadalmak visszatértek a korai normatív rendhez. S a professzor szerint ma is ugyanez a helyzet. Az iszlám világban is kialakult világi jogrendszer, mert alkalmazkodtak a helyi kultúrákhoz, de állandóan jelen van a feszültség. 

„Németországban és sok nyugat-európai országban nagy többségben vannak azok a muszlimok, akik soha nem integrálódtak.  A menekültek gyakran érkeznek olyan országokból, mint Afganisztán, Irán, Irak, Szudán, akik közül sokan meggyőződéses iszlamisták” – mondta Susanne Schröter.

„Ha a statisztikákra koncentrálunk Németország számos részén, ha megnézzük a migránsok számát a népességben, akkor láthatjuk, hogy minél fiatalabbakat vizsgáljuk, annál többen vannak. Frankfurtban, Berlinben, Münchenben a gyerekek 70%-a migráns, többségük muszlim. És sokan közülük nagyon támogatják a politikai iszlámot. Ezt tanulmányok is alátámasztják” – jelentette ki. 

Három évtizede készülnek tanulmányok a muszlim hozzáállásról. „Kérdezhetsz gyerekeket, diákokat, törököket, afgánokat, mindegy, sokan közülük azt mondják, hogy szeretnék, ha a sáriát bevezetnék Németországban. Azt szeretnénk, hogy az iszlám újra birodalommá váljon, mint régen. Az iszlámért ölni is hajlandóak lennének. 

Ha a bűnözésre tekintünk, akkor hatalmas növekedést látunk a szexuális erőszak terén. Naponta két tömeges nemi erőszak történik. A késes támadások száma is folyamatosan nő” – sorolta az iszlámtudós. 

Nincs megoldás 

Azonban Európának nincs már visszaút, nem állították meg az áradatot így együtt kell élniük az iszlám jelentette kihívásokkal. A professzor szerint már az is hatalmas politikai előrelépés lenne, ha megállítanák a migrációt. Elmondta: a legtöbben gazdasági okokból érkeznek, és aztán csalódás éri őket: Európa nem a tejjel és mézzel folyó Kánaán. Ekkor fedezik fel sokan a muszlim identitást. „Párhuzamos társadalmakba vándorolnak, szegregált területekre, ahol megtalálják a saját vidékükről származó embereket, akár a saját falujukból, akik beszélik a nyelvüket. 

A professzor elmondta: óriási válságon megy át a német oktatási rendszer. „Az iskoláink pedig főként azért omlanak össze, mert az oktatás már nem lehetséges. Ha a tanulók 90%-a teljesen más kulturális háttérrel rendelkező migráns, és 30% vagy 40% nem beszél egy szót sem németül tanárként nem tehetsz semmit. Ez több, mint kihívás, ez katasztrófa.”

Ami a német politikai vezetést illeti, a profeszzor elmondta: a CDU már részben felismerte, hogy a migrációt legalább korlátozni kellen, de egy koalíciót alkotnak a szociáldemokratákkal, akik nyitott határokat akarnak. Ennek szerinte az az oka, hogy a baloldali párt mindenkit elvesztett, és már csak a migránsok szavazatait tudja megnyerni,

És az ő kívánságuk az, hogy növeljék a migránsok számát, és ezzel a szavazók számát is. Ez működhetne, de valószínűleg nem működik, mert a migránsok egyre nagyobb része is az AFD-t támogatja, mert azt mondják, hogy nem akarnak új jövevényeket Afganisztánból. Így az SPD a migránsok egy részét is elveszíti.”

 A másik, ami akadályt jelent a politikai fellépésben, hogy a baloldaliak és a centristák is attól félnek, hogy ha elismerik, hogy a gyerekházasság, a nőkkel szembeni erőszak problémát jelent a muszlim közösségekben, akkor ezzel a „jobboldalt erősítik.” 

Elmondta: a baloldali pártok annyira félnek attól, hogy a jobboldaliak nyerik a választásokat, hogy a „demokrácia megmentése” érdekében anti-demokratikus eszközökhöz nyúlnak. A baloldali pártok, de nem csak a baloldaliak, hanem a kereszténydemokraták is, a jobboldali pártokat tartják a legveszélyesebbnek a választási sikerükre. És hogy ezeket a jobboldali csoportokat visszaszorítsák, egyre antidemokratikusabbak lesznek. Antidemokratikus eszközöket alkalmaznak, mint például az eltörlés kultúrája vagy a közösségi média cenzúrázása, hogy a jobboldali csoportokat kiszorítsák mindenhonnan, mert ezt fontosabbnak tartják, mint az iszlám elleni fellépést.

Nyitókép: Iszlamofóbia ellenes tüntetés Párizsban/GEOFFROY VAN DER HASSELT / AFP