Pénteken ritka hideghullám érkezhet: Zabarban mínusz 21 fokig süllyedhet a hőmérséklet, Budapesten is kemény fagy várható. Ha valaki nincs megfelelően felöltözve, akár már negyedóra is elegendő lehet ahhoz, hogy mínusz tíz fokos hidegben súlyos állapot alakuljon ki – mondja lapunknak Kőnig Róbert doktor.
Régen nem tapasztalt hideg törhet ránk pénteken, azaz ma. Az Időkép előrejelzése szerint az időjárási rekordokról jól ismert nógrádi Zabarban akár mínusz 21 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet pénteken.
Nem példa nélküli ugyan az ilyen fagy, de ritka: a napi hidegrekordot jelenleg Putnok tartja, ahol 1985-ben szintén mínusz 27,5 fokot mutattak a hőmérők. A valaha Magyarországon mért leghidegebb hőmérséklettől még ez is jóval elmarad, Magyarország abszolút hidegrekordja mínusz 35 Celsius fok, amit 1940. február 16-án mértek Miskolc-Görömbölytapolcán.
A dermesztő hideg azonban nem áll meg Nógrád határán. A fővárosban is komoly fagyra kell készülni: az előrejelzések szerint Budapesten akár mínusz tíz fokig is lehűlhet a levegő. Tél van – mondhatnánk –, ez tehát önmagában nem rendkívüli. Csakhogy az elmúlt évek enyhébb telei után sokan elszoktak az ilyen mértékű hidegtől.
Éppen ezért nem árt áttekinteni, mire érdemes odafigyelni, hogyan védekezhetünk a fagy egészségügyi kockázatai ellen, és kik vannak a legnagyobb veszélyben. Erről kérdeztük Kőnig Róbert gyermeksebész-gyermektraumatológust.
A rendkívüli hideg egyik legsúlyosabb egészségügyi kockázata a hipotermia, vagyis a kihűlés
– hívja fel a figyelmet a Mandinernek Kőnig. Mint mondja, erről akkor beszélhetünk, amikor a maghőmérséklet, vagyis a szervezet belső hőmérséklete 35 Celsius-fok alá süllyed.
A kihűlés kezdetben egészen banális tünetekkel jelentkezhet: hidegrázással, reszketéssel. Utóbbi azonban nem véletlen – hangsúlyozza a szakember –, hiszen ez a test természetes védekezőmechanizmusa. Az izmok ritmusos összehúzódásával, vagyis magával a reszketéssel a szervezet igyekszik hőt termelni, hogy ellensúlyozza a külső hideg hatását – magyarázza.
Ha ez az állapot hosszabb ideig fennáll, akkor a kihűlés olyan súlyosabb tünetekkel is jelentkezhet,
mint
A legnagyobb veszélynek az idősek és a gyermekek vannak kitéve, esetükben a kihűlés jóval gyorsabban fordulhat életveszélyes állapotba – hangsúlyozza Kőnig. Ugyanakkor nehéz pontos időtartamot megjelölni: hogy mikor válik kritikussá a helyzet, számos tényezőtől függ. Függ az öltözködéstől, a fizikai aktivitástól és az izomtömegtől is. Egy sportos, izmos test több hőt képes termelni, míg gyermekek és idősek kevésbé tudnak kompenzálni.
Nem is feltétlenül a hidegben eltöltött idő, hanem a testhőmérséklet csökkenése a döntő. Annyi bizonyos, hogy
ha valaki nincs megfelelően felöltözve, akár már negyedóra is elegendő lehet ahhoz, hogy mínusz tíz Celsius-fokos hidegben súlyos állapot alakuljon ki
– figyelmeztet az orvos. Súlyos hipotermiáról 32 Celsius-fok alatti testhőmérsékletnél beszélünk. Ilyenkor a reszketés megszűnik – ami különösen rossz jel –, súlyos tudatzavar, ügyetlenség, kékes-szürkés bőrszín, szívritmuszavar, eszméletvesztés léphet fel. Ez az állapot azonnali orvosi ellátást igényel – hangsúlyozza a szakértő.
A hideg másik súlyos következménye a fagyási sérülés, amely leggyakrabban az ujjakon, a lábujjakon, az orron és a fülön alakul ki. Ezeken a területeken eleve gyengébb a keringés, ráadásul a hidegben a szervezet reflexesen összehúzza a bőr az ereket, csökkentve a hőleadást.
A fagyás kezdetben fájdalommal jár
– sorolja a tüneteket Kőnig – majd az érintett terület elkékülhet. Súlyos esetben visszafordíthatatlan szövetkárosodás, akár elhalás is kialakulhat, amikor a bőr feketévé válik, ez azért elég ritka, szerencsére.
A hideg levegő irritálja a légutakat, súlyosbíthatja az asztmát vagy a krónikus obtruktív tüdőbetegséget (COPD), és gyakoribbá teszi a légúti fertőzéseket is – emeli ki az orvos. Mint rámutat:
nem önmagában a hideg fertőz vagy betegít meg minket,
hanem arról van szó, hogy a hideg miatt a száj- és az orr nyálkahártyájának vérellátása is csökken, ami következtében könnyebben keletkezhetnek ezeken a területeken mikrosérülések, csökken a védekezőképesség, így rajtuk keresztül pedig a kórokozók könnyebben be tudnak jutni az emberi szervezetbe.
Emellett a hidegben az immunrendszer működése is kevésbé hatékony. A kórokozók pedig kifejezetten kedvelik a száraz, hideg környezetet, így könnyebben fertőznek. Jellemzően ilyenkor könnyebben megfázunk, és az influenza is pikkpakk leteríthet bennünket.
És hogy van-e különbség az influenza és a megfázás között? A válasz egyértelműen igen. Mint Kőnig rámutat: orvosi értelemben „megfázás” alatt többféle, hasonló tüneteket okozó fertőzést értünk, míg az influenzát egy konkrét vírus okozza. Az influenza hirtelen kezdődik, magas lázzal (akár 38–40 fok), erős izomfájdalommal, fejfájással és száraz köhögéssel jár.
Míg a megfázás ezzel szemben lassabban alakul ki: orrfolyás, torokkaparás, enyhébb rossz közérzet jellemzi, és általában nem dönt le azonnal a lábunkról.
A hideg kapcsán Kőnig felhívja a figyelmet, hogy
a különösen veszélyeztetettek a szívbetegek.
Náluk a hidegben az erek összehúzódnak, emiatt megemelkedik a vérnyomás, sűrűbb lesz a vér, ami fokozza a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A szívbetegeknek különösen fontos a réteges öltözködés, és az, hogy azonnal meleg helyre menjenek, ha reszketést, zsibbadást, ügyetlenséget, szapora pulzust vagy légzést tapasztalnak – emeli ki az orvos.
Az idősek és a krónikus betegek mellett a gyerekekre kell még a hidegben különösen figyelni. Az ő testfelületük testtömegükhöz viszonyítva arányaiban nagyobb, mint a felnőtteké, ezért gyorsabban hűlnek ki, ráadásul kevésbé érzékelik a hideget, és könnyen belefeledkeznek a játékba, nem jelzik időben, ha fáznak – hívja fel a figyelmet Kőnig.
Náluk különösen fontos a réteges öltözködés, a vízálló ruházat és az aláöltözet.
Ajánlott időről időre megszakítani a kinti játékot: egy meleg helyiség, egy tea, pár perc felmelegedés után újra vissza lehet menni a szabadba. Ha a gyermek keze reszket, ügyetlenné válik, nem tudja rendesen megfogni a tárgyakat, a játékot azonnal abba kell hagyni – ez már a kihűlés előjele lehet.
A szakember szerint a legfontosabb tanulság, hogy a rendkívüli hideget nem szabad félvállról venni. A megfelelő öltözködés, a test jelzéseinek komolyan vétele és a veszélyeztetett csoportokra – az idősekre, a szív- és tüdőbetegekre és a gyermekekre – való fokozott odafigyelés akár életet is menthet. A közelgő hideghullám idején ezért különösen fontos, hogy ne csak magunkra, hanem egymásra is figyeljünk: egy rövid ellenőrző hívás, egy melegebb kabát, egy forró tea vagy egy időben megszakított kinti tartózkodás is döntő lehet.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A időjárási nehézségek miatt lassabban érnek célba a Mol vasúti teherszállítmányai, de Magyarország üzemanyag-ellátása biztosított.
Balatonfenyves térségében kedd éjszaka különösen figyelemre méltó felvételek készültek.
A berlini áramszünet és a rendkívüli hideg együttese súlyos károkat és akár rejtett veszélyeket is okozhat.
Ahogy arról beszámoltunk, a következő napokban kemény mínuszok is várhatók, néhol -19 fok is lehet.
Rekordmennyiségű kivét történt az európai földgáztárolókból.
A magyar férfi kézilabda-válogatott 33–23-ra legyőzte Romániát a péntek este Győrben rendezett Európa-bajnoki felkészülési mérkőzésen.
A Csatt távozó műsorvezetője nem mindig tudott elfogulatlan maradni, pedig egy vitaműsorban ez elengedhetetlen.
A gazdák mintegy ezer traktorral vonultak a főváros felé.
