Németország minden korábbinál nagyobb haderőt épít – itt vannak a számok

Nyolcvan évvel a második világháború után Németország ismét Európa egyik legerősebb haderejét építi fel. Ezúttal azonban az ukrajnai háború és a németek által érzékelt orosz fenyegetés indokolja a fegyverkezés gyors ütemét – írta meg az Army Recognition. A kormány a hét elején nyújtotta be a parlamentnek azt a javaslatot, amely alapjaiban alakítaná át az ország haderejét. A tervek szerint a védelmi tárca 

A cél az, hogy 2029-re a honvédelemre fordított összeg a GDP 3,5 százalékára nőjön, ami összhangban van a NATO legfrissebb elvárásaival. Friedrich Merz kancellár kormánya bejelentette, hogy 2026-ban tízezer új katonával, kétezer polgári alkalmazottal és húszezer tartalékossal kívánják bővíteni a Bundeswehr állományát. A hosszú távú tervek szerint 2027 és 2040 között a hadi kiadások 325 milliárd euróra emelkednének, a 2025–26-os ráfordításokkal együtt pedig összesen 355 milliárdot tennének ki. 

A részletes költségvetés 70,3 milliárdot szán lőszerre, 52,5 milliárdot páncélozott járművekre, 36,6 milliárdot a haditengerészetre, 34,2 milliárdot repülőgépekre és rakétákra. További 20,9 milliárd jutna egyéb járművekre, 15,9 milliárd kommunikációs eszközökre, valamint 13,3 milliárd az űrhadviselés fejlesztésére. Sajtóértesülések szerint a kormány máris tárgyal a Rheinmetall céggel hat- és hétezer páncélozott jármű beszerzéséről. Ezek az új páncélos és gépesített lövész dandárokat erősítenék, a következő 12 hónapban mintegy 70 milliárd eurós keretből.

A légierő megerősítése ugyancsak kiemelt cél. Berlin már megrendelt húsz új Eurofighter Typhoon vadászbombázót a legmodernebb szériából, és egy új rakétaprogram, valamint légvédelmi rendszer indítása is napirenden van. A 2026-ra tervezett 108,2 milliárd eurós védelmi büdzsé jóval meghaladja a francia hadsereg 57,2 milliárdos költségvetését, bár ebben nincs benne a francia atomfegyver-arzenál fenntartása. A német számok ugyanakkor már közelítik a lengyel fegyverkezési kiadások szintjét.

A társadalmi fogadtatás azonban vegyes. A Redaktionsnetzwerk Deutschland felmérése szerint a németek 59 százaléka nem lenne hajlandó fegyvert fogni hazája védelmében, noha 27 százalék szerint öt éven belül katonai támadás érheti Németországot. A Védelmi Minisztérium adatai viszont pozitívabb képet mutatnak, ugyanis idén január és július között 28 százalékkal többen jelentkeztek önkéntes szolgálatra, mint tavaly. 

A mostani program éles szakítás a hidegháború utáni visszafogott német védelmi politikával. A GDP 5 százalékához közelítő kiadásokkal, több ezer új páncélos beszerzésével és egy modernizált légierővel a Bundeswehr látványos erősödés előtt áll. Az orosz fenyegetés, valamint az amerikai biztonsági garanciák bizonytalansága miatt Berlin számára a gyorsított ütemű fegyverkezés elengedhetetlen lépésnek tűnik, ha Európa saját erejéből akarja biztosítani biztonságát.

Nyitókép forrása: X / Bundeswehr 

***