Sorkatonaság, de nem úgy – mutatjuk, min ügyködnek a németek az ukrán háború árnyékában

Több, hatékonynak gondolt féket is építettek a rendszerbe, így „csökkentve” a kötelező elemek súlyát.

Boris Pistorius szerint aki nem oroszfóbiás, nem retteg Putyintól és egy jövőbeli háborútól, az nem demokratikus felfogású.

Németország gyorsabban, határozottabban kell reagáljon az orosz fenyegetésre, miközben a hadsereg modernizációja évtizedes lemaradást próbál ledolgozni – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung Boris Pistorius német védelmi miniszterrel készített nagyinterjúban. A beszélgetés során a lap a Bundeswehr állapotáról, a hadsereg átalakításáról és az európai biztonsági krízisről is kérdezte a politikust.

Pistorius már a beszélgetés elején visszautasította a haderő rossz állapotáról szóló kritikákat:
A Bundeswehr sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt gyakran bemutatják.”
Szerinte
Ezt is ajánljuk a témában

Több, hatékonynak gondolt féket is építettek a rendszerbe, így „csökkentve” a kötelező elemek súlyát.

A mainstream német politika egy irányba masírozik
A miniszter hangsúlyozta, hogy a „demokratikus pártok” többsége felismerte az orosz fenyegetés súlyát, és egyértelműen Vlagyimir Putyint tekinti fő veszélyforrásnak:
Putyin nem csinál titkot a birodalmi fantáziáiból, amelyekben a mi szabadságunknak, a mi rendünknek, amilyennek mi is merjük, semmiféle jelentősége nincs.”
Szerinte a Kreml céljai világosak, ezért a reakciónak is annak kell lennie:
Annak kapcsán, hogy a német kormány miért nem egyszerűen a régi sorkatonasági rendszert állította vissza, Pistorius úgy fogalmazott:
Hol helyeznénk el egy évfolyam 350 ezer fiatal férfiját? Ki képezné ki őket?”
Kiemelte, hogy ezért a Bundeswehr új szolgálati rendje továbbra is elsősorban önkéntességre épít, de ha kevés a jelentkező, a Bundestag dönthet kötelező sorozásról. Pistorius szerint ezzel a hibrid módszerrel egy
rugalmas, valós helyzetre reagáló” modellt alakíthatnak ki.
A miniszter szerint a szakértők eltérően látják, mikortól lehet Oroszország ismét képes katonailag NATO-tagállamokat fenyegetni:
Mindig azt mondtuk, hogy ez 2029-től válhat valósággá. Most azonban vannak mások, akik szerint akár már 2028-tól elképzelhető, és egyes hadtörténészek még azt is állítják, hogy talán már a tavalyi volt az utolsó békés nyarunk.”
Ugyanakkor, némi önellentmondással hozzátette:
Nem szabad azt a benyomást kelteni, hogy a NATO ne lenne képes megvédeni magát. Képes rá.”
Sőt, a katonai szövetség szerinte
jelentős elrettentőképességgel rendelkezik”.
Pistorius úgy látja, hogy a drónok fontossága megkerülhetetlenné vált, de nem helyettesítik a hagyományos fegyvernemeket:
A jövő háborúja az összhaderőnemi hadviselés háborúja lesz: tarackokkal, harckocsikkal és repülőgépekkel, a kibertérben és pilóta nélküli rendszerekkel.”
A dróntechnológia rohamos fejlődése miatt szerinte nincs értelme milliárdos raktárkészleteket gyártani, mert azok néhány hónap alatt elavulnának. Ehelyett új, gyorsan beszerezhető, olcsó rendszereket vezetnek be.
A védelmi miniszter komoly átalakítást ígért a Bundeswehrben:
A politikus szerint sokszor épp a hibázástól való túlzott félelem bénítja meg a rendszert.
A FAZ felkérdezte a minisztert hogy miért működik sok német fegyvergyár még mindig csak egy műszakban, mire Pistorius a következőképp válaszolt:
Nem tudjuk erőltetni a dolgokat.”
A kormány hosszú távú, kiszámítható megrendelésekkel próbálja növelni a kapacitásokat. A cél egy rugalmas, válsághelyzetben gyorsan felskálázható hadiipar létrehozása.
Ezt is ajánljuk a témában

Gigahosszú listájuk van, hogyan csinálnák meg Európa legerősebb hadseregét.

***
Fotó: Boris Pistorius / John MACDOUGALL / AFP