Sorkatonaság, de nem úgy – mutatjuk, min ügyködnek a németek az ukrán háború árnyékában
Több, hatékonynak gondolt féket is építettek a rendszerbe, így „csökkentve” a kötelező elemek súlyát.

Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a Mandiner tartalomszolgáltatása megszűnt, azon kizárólag korábban közzétett archív tartalmak érhetők el.
Boris Pistorius szerint aki nem oroszfóbiás, nem retteg Putyintól és egy jövőbeli háborútól, az nem demokratikus felfogású.

Németország gyorsabban, határozottabban kell reagáljon az orosz fenyegetésre, miközben a hadsereg modernizációja évtizedes lemaradást próbál ledolgozni – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung Boris Pistorius német védelmi miniszterrel készített nagyinterjúban. A beszélgetés során a lap a Bundeswehr állapotáról, a hadsereg átalakításáról és az európai biztonsági krízisről is kérdezte a politikust.

Pistorius már a beszélgetés elején visszautasította a haderő rossz állapotáról szóló kritikákat:

A Bundeswehr sokkal jobb állapotban van, mint ahogy azt gyakran bemutatják.”
Szerinte
Ezt is ajánljuk a témában
Több, hatékonynak gondolt féket is építettek a rendszerbe, így „csökkentve” a kötelező elemek súlyát.

A mainstream német politika egy irányba masírozik
A miniszter hangsúlyozta, hogy a „demokratikus pártok” többsége felismerte az orosz fenyegetés súlyát, és egyértelműen Vlagyimir Putyint tekinti fő veszélyforrásnak:
Putyin nem csinál titkot a birodalmi fantáziáiból, amelyekben a mi szabadságunknak, a mi rendünknek, amilyennek mi is merjük, semmiféle jelentősége nincs.”
Szerinte a Kreml céljai világosak, ezért a reakciónak is annak kell lennie:
Annak kapcsán, hogy a német kormány miért nem egyszerűen a régi sorkatonasági rendszert állította vissza, Pistorius úgy fogalmazott:
Hol helyeznénk el egy évfolyam 350 ezer fiatal férfiját? Ki képezné ki őket?”
Kiemelte, hogy ezért a Bundeswehr új szolgálati rendje továbbra is elsősorban önkéntességre épít, de ha kevés a jelentkező, a Bundestag dönthet kötelező sorozásról. Pistorius szerint ezzel a hibrid módszerrel egy
rugalmas, valós helyzetre reagáló” modellt alakíthatnak ki.
A miniszter szerint a szakértők eltérően látják, mikortól lehet Oroszország ismét képes katonailag NATO-tagállamokat fenyegetni:
Mindig azt mondtuk, hogy ez 2029-től válhat valósággá. Most azonban vannak mások, akik szerint akár már 2028-tól elképzelhető, és egyes hadtörténészek még azt is állítják, hogy talán már a tavalyi volt az utolsó békés nyarunk.”
Ugyanakkor, némi önellentmondással hozzátette:
Nem szabad azt a benyomást kelteni, hogy a NATO ne lenne képes megvédeni magát. Képes rá.”
Sőt, a katonai szövetség szerinte
jelentős elrettentőképességgel rendelkezik”.
Pistorius úgy látja, hogy a drónok fontossága megkerülhetetlenné vált, de nem helyettesítik a hagyományos fegyvernemeket:
A jövő háborúja az összhaderőnemi hadviselés háborúja lesz: tarackokkal, harckocsikkal és repülőgépekkel, a kibertérben és pilóta nélküli rendszerekkel.”
A dróntechnológia rohamos fejlődése miatt szerinte nincs értelme milliárdos raktárkészleteket gyártani, mert azok néhány hónap alatt elavulnának. Ehelyett új, gyorsan beszerezhető, olcsó rendszereket vezetnek be.
A védelmi miniszter komoly átalakítást ígért a Bundeswehrben:
A politikus szerint sokszor épp a hibázástól való túlzott félelem bénítja meg a rendszert.
A FAZ felkérdezte a minisztert hogy miért működik sok német fegyvergyár még mindig csak egy műszakban, mire Pistorius a következőképp válaszolt:
Nem tudjuk erőltetni a dolgokat.”
A kormány hosszú távú, kiszámítható megrendelésekkel próbálja növelni a kapacitásokat. A cél egy rugalmas, válsághelyzetben gyorsan felskálázható hadiipar létrehozása.
Ezt is ajánljuk a témában
Gigahosszú listájuk van, hogyan csinálnák meg Európa legerősebb hadseregét.

***
Fotó: Boris Pistorius / John MACDOUGALL / AFP