Itt a beismerés: Brüsszel megtalálta a módját, hogy Magyarország feje fölött berántsák Ukrajnát az EU-ba

Az Európai Unió decemberben, a Lvivben tartott informális tanácskozáson olyan megoldást vezetett be, amely gyakorlatilag hatástalanítja Magyarország vétóját Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának kulcslépéseinél. A lépés jelentőségét nem Brüsszel kommunikációja, hanem Tarasz Kacska nyílt szavai teszik egyértelművé.

A European Pravda nagyinterjújában az ukrán miniszterelnök-helyettes részletesen beszélt arról, miként sikerült elérni, hogy a magyar kormány ellenállása ellenére a folyamat mégis továbbhaladjon. Szavai alapján az Európai Unió tudatosan alakított ki egy olyan eljárási megoldást, amelyben a vétó nem blokkolja az egész folyamatot.

Ukrajna és a vétót megkerülő lviv-i konstrukció

Kacska elmondása szerint a lviv-i uniós csúcstalálkozó idejére Ukrajna már befejezte a szükséges szűréseket, elfogadta saját tárgyalási pozícióit, és az Európai Bizottság is elkészítette a maga álláspontját. A folyamat ott akadt el, hogy az uniós szabályok szerint a következő lépéshez hivatalosan át kellett volna adni az EU úgynevezett közös tárgyalási pozícióját, amelyhez mind a 27 tagállam egyetértése szükséges.

Kacska szerint hónapokig keresték a megoldást, de a legtöbb elképzelés jogilag és politikailag is kérdéses lett volna. Végül az Európai Unió Tanácsa arra jutott, hogy hivatalos formában valóban nem adhatja át a dokumentumot, ám létezik egy másik út.

Az ukrán politikus egyértelművé tette: a fő cél nem az volt, hogy megkerüljék a vétót, hanem hogy olyan eljárást alakítsanak ki, amelyben a vétó nem blokkolja az egész folyamatot. A gyakorlatban azonban a különbség minimális: Ukrajna megkapta azokat az információkat, amelyek birtokában elindulhat a munka.

Ukrajna számára ugyanaz az eredmény, mint a hivatalos nyitásnál

Az interjú alapján Kacska elismerte, hogy a szóbeli tájékoztatás következményei száz százalékban megegyeznek azzal, mintha a tárgyalási klasztereket hivatalosan megnyitották volna. Ukrajna megkezdheti a feladatok végrehajtását, az Európai Bizottság pedig figyelemmel kíséri az előrehaladást, miközben rendszeres jelentések készülnek a tagállamok számára.

Kacska szerint a 2026 elején induló soros elnökség is jelezte, hogy folytatni kívánja ezt a gyakorlatot. 

Magyar vétó csak később válna ismét döntővé

Kacska a beszélgetésben arra is kitért, hogy a jelenlegi szakaszban nincs szükség egyhangúságra, ezért Magyarország nem tudja megállítani a folyamatot. A magyar kormány részt vesz ugyan az egyeztetésekben, jelezheti fenntartásait, de ez nem akadályozza a bürokratikus előrehaladást.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy Magyarország álláspontja ma elsősorban a háború kérdéséhez kötődik, és szerinte ez a vétó geopolitikai alku tárgya lehet. Megjegyezte azt is, hogy a magyar kisebbséget érintő, korábban ismertetett 11 pont továbbra is tárgyalási keret marad.

Marta Kos bővítési biztos és Tarasz Kacska közös nyilatkozatban rögzítette, hogy Ukrajnának 2026-ban átfogó jogszabályi változtatásokat kell végrehajtania a korrupcióellenes és jogállamisági követelmények teljesítése érdekében. A Mandiner idézte Marie Bjerre dán EU-minisztert is, aki kijelentette: 

Ez a mondat világosan mutatja, miért volt szükség a lviv-i „B tervre”: a politikai akarat megvan, és ehhez igazították az eljárási szabályokat is.

A European Pravda-interjú legfontosabb tanulsága, hogy Ukrajna uniós útja immár nem egyhangú döntéseken múlik a mindennapi működés szintjén. Kacska szavai alapján az EU tudatosan választotta azt az utat, amelyben Magyarország vétójoga formálisan megmarad, de a gyakorlatban nem tudja megbénítani a csatlakozási folyamatot.

Nyitókép: AFPANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP