Az európai bérek vásárlóereje a magas inflációs időszak után fokozatosan helyreáll, és több országban is érezhető javulás várható. A friss nemzetközi előrejelzések szerint Magyarország Európában a második legnagyobb reálbérnövekedést érheti el a következő időszakban, amivel az élmezőnybe kerül.
Európában 2025 után 2026-ban is tovább emelkedhetnek a reálbérek, vagyis a fizetések vásárlóereje, miközben Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol a növekedés kiemelkedő lehet. Az Euronews összefoglalója szerint az euróövezetben a reálbérek nagyrészt már ledolgozták a 2022-es, magas inflációs időszak során elszenvedett visszaesést, és 2025 elejére közel kerültek a 2021 végén mért szinthez.
A folyamat hátterében az áll, hogy a bérek az elmúlt időszakban gyorsabban emelkedtek, mint a fogyasztói árak, így a dolgozók fizetése egyre többet ér. Bár az olyan nemzetközi szervezetek, mint az OECD, még nem tették közzé a 2025-re vonatkozó összehasonlító bérjelentéseiket, a felmérések már most jól kirajzolják a várható trendeket.
Az Employment Conditions Abroad 2025–26-os Salary Trends jelentése szerint 2025-ben Európa szinte valamennyi vizsgált országában emelkedtek a reálbérek, és ez a tendencia 2026-ban is folytatódhat. A jelentés 25 európai ország adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy 2025 végére 23 országban nőnek a reálbérek.
Kivételt mindössze Románia és Ukrajna jelent, ahol visszaesést vetítenek előre.
A pozitív tartományon belül ugyanakkor jelentős eltérések láthatók. A várható növekedés mértéke Ausztriában mindössze 0,2 százalék, míg Törökországban eléri az 5,1 százalékot. Utóbbi esetében a 40 százalékos nominális béremelés és a Nemzetközi Valutaalap közel 35 százalékos inflációs előrejelzése együtt eredményezi a kiugró reálnövekedést.
A rangsor élén Törökország áll, a második és harmadik helyen pedig Magyarország és Bulgária következik, vagyis hazánk Európában a második legnagyobb reálbérnövekedést érheti el.
A kontinens nagy gazdaságai közül Franciaország teljesít a legjobban, őt Németország, Olaszország, majd az Egyesült Királyság követi.
A jelentés szerint Törökország 2026-ban is megőrizheti vezető pozícióját, ahol a reálbérek növekedése elérheti a 8,1 százalékot. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a török munkavállalók vásárlóereje továbbra is elmarad a korábbi szintektől, mivel az elmúlt években az infláció hosszú időn át gyorsabban nőtt, mint a bérek. Az ECA előrejelzése szerint a vizsgált 25 országban a medián reálbérnövekedés 2025-ben 1,4 százalék, 2026-ban pedig 1,7 százalék lehet. Románia esetében 2026-ban is csökkenés várható, míg minden más országban pozitív tartományban marad a növekedés.
A legjobban teljesítő országok közé sorolják Magyarország mellett Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát is.
A jelentés szerint a kelet-európai gazdaságok ismét felülteljesíthetik nyugat-európai társaikat, amit gyorsabb gazdasági növekedéssel és magasabb termelékenységgel indokolnak. Ezzel szemben több nagy nyugat-európai gazdaság, köztük Spanyolország és Hollandia, az európai átlag alatt maradhat a lassú termelékenységnövekedés, a szigorú költségvetési feltételek és a munkaadók óvatossága miatt.
Az Egyesült Királyság továbbra is a leggyengébben teljesítő nagy gazdaságok közé tartozik, bár 2026-ban ott is javulás várható a 2025-ös évhez képest.
A különbségeket nemcsak a béremelések mértéke, hanem az inflációs kilátások is erősen befolyásolják. A kutatás 200 multinacionális vállalat válaszain alapult, amelyek 2025-re vonatkozó tényleges béremeléseikről, valamint a 2026-ra tervezett lépéseikről számoltak be. A reálbérszámítás az IMF 2025 októberében közzétett inflációs előrejelzésein alapult.
A nemzetközi előrejelzésekhez a magyar adatok is illeszkednek, amiről a Mandiner korábban beszámolt. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2025 októberében a reálkereset 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, miközben a nettó átlagkereset növekedése meghaladta a bruttó bérek emelkedését.
Ebben szerepet játszottak a családi adókedvezmények és a többgyermekes anyák számára bevezetett kedvezmények is.
Ezt is ajánljuk a témában
A számok nem hazudnak: a reálbérek is kilőttek, köszönhetően a családi adókedvezményeknek és az anyák támogatásának – mutatjuk, pontosan mennyivel visznek haza többet a magyar dolgozók, mint egy évvel ezelőtt.
A nemzetközi előrejelzések mellett a hazai bérfolyamatokat alakító döntések is befolyásolhatják a következő évek kilátásait. A kormány döntése alapján 11 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum, ami a következő időszakban is meghatározó hatással lehet a magyar bérek alakulására. A béremelések mellett a családi adókedvezmények és az adómentességek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország megőrizze kedvező pozícióját az európai reálbérnövekedési rangsorban.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Még az is kiderült, mi lehet a „nem túl reális Fidesz-Tisza versenyállások” mögött.
Az ország olyan helyzetbe került, amelyre az 1979-es forradalom óta nem volt példa.
Letette a garast a miniszterelnök a békegazdaság mellett.
Ezzel újabb baloldali toposz dőlt meg.
A Mandiner olvasói pénteken is markáns témákra kattintottak. A figyelem középpontjába Magyarország gazdasági teljesítménye, a baloldali megszorítások visszatérő árnya, valamint egy megrázó hollywoodi haláleset került. Ezek voltak a péntek legolvasottabb hírei.
Hirtelen elcsendesedtek a baloldali lapok.
A tüntetések elsősorban az infláció miatt robbanttak ki, de egyre több a rezsim ellenes szólam.
Tomio Okamura továbbra sem finomkodik, ha Ukrajnáról van szó.
Antonio Costa a nemzetközi jogot emlegette, de ez még nem a közös európai válasz.
