Egy ország, amelyet talán csak belülről tudnak legyőzni – íme a valóságos Irán
Körképünk Irán népeiről, társadalmáról és arról, vajon mekkora esélye van a rezsimváltásnak.

Közel száz éve nem látott válság sújthatja az országot.

Irán munkaügyi minisztere, Ahmad Meydari hétfőn megerősítette, hogy az országban 60 százalékkal emelik a minimálbért. Ezzel a havi minimálbér 103 millió riálról (26 ezer forint) 166 millió riálra (42 ezer forint) emelkedik – számolt be róla az Euronews.
Az intézkedés célja, hogy enyhítse az égbe szökő megélhetési költségeket. A minimálbér-emelés közvetlenül a szakszervezetek és munkásszervezetek nyomására történt, és azt mutatja, hogy az iráni hatóságok igyekeznek stabilizálni a társadalmi helyzetet.

Jelenleg körülbelül 1,35 millió riál ér 1 amerikai dollárt, ezért sokak számára a legszükségesebb alapvető árucikkek is megfizethetetlenné váltak.
Az béremelés 2026. március 20-án lép hatályba, ami a perzsa újév (Nowruz) napja, egyben a 1405-ös év kezdete a Naptári Hidzsra (Solar Hijri) naptár szerint.
Az emelés bár jelentős, továbbra is elégtelen: messze elmarad a havi 580 millió riál (kb. 147 ezer forint) összegtől, amely egy alapvető családi bevásárlókosárhoz szükséges lenne. A munkásszervezetek legalább 600 millió riált (kb. 152 ezer forint) követeltek.
Az élelmiszer-infláció közelíti a 90 százalékot, míg az általános fogyasztói árak 2025-ben 44,6 százalékkal emelkedtek.
Így az emelés előnyei mélyreható reformok nélkül gyorsan elillanhatnak.
Februárban az Iráni Statisztikai Központ 68,1 százalékos inflációt jelentett, míg az iráni központi bank 62,2 százalékot közölt. Az élelmiszerárak éves szinten 110 százalékkal ugrottak:
Az elmúlt tíz évben a reálbér vásárlóereje több mint 300 százalékot veszített a dollárral szemben.
Több mint 80 éve nem látott válság jöhet Iránban
A jelenlegi árszínvonal már meghaladja az 1940-es évek brit-szovjet megszállás idején tapasztalt válságot.
1941-ben brit és szovjet erők közösen szállták meg Iránt, hogy biztosítsák az ellátási útvonalakat és megakadályozzák egy esetleges német szövetséget.
A megszállás súlyosan szétzilálta az iráni gazdaságot: az ellátási láncok összeomlottak, az élelmiszert és árukat rekvirálták a megszálló erők, az infláció pedig elszabadult.
Az ország jelentős területén éhínség alakult ki. 1942 és 1943 folyamán tízezrek haltak meg éhezésben és betegségekben.
Nyitókép forrása: Atta KENARE / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Körképünk Irán népeiről, társadalmáról és arról, vajon mekkora esélye van a rezsimváltásnak.

***
