Megduplázódott 2010 óta a nemzeti vagyon, stratégiai területeken erősítve a szuverenitást.
Jelentősen gyarapodott, mintegy duplájára nőtt a nemzeti vagyon az elmúlt 16 évben: 2010 óta nem csak értéküket tekintve bővültek az állami és az önkormányzati vagyontárgyak, de olyan stratégiai területeken is visszaszerezte az irányítást a magyar állam, mint az energiaágazat – hívta fel a figyelmet a Patrióta csatornán Tóth Máté energiajogász, aki összefoglalta, miért létkérdés Magyarország szuverenitása és a régióban betöltött, jóval nagyobb súlya szempontjából, hogy ezeket a vagyontárgyakat ne lehessen a jövőben eltékozolni.
Tóth Máté felidézte, napjainkban már részltesen nyilvántartás rögzíti az államio vagyon elemeit és azok értékét. Az 1989-90-es rendszerváltás időszakában ugyanakkor ez nem így volt: a privatizáció éveiben úgy „lopták szét” az állami tulajdont, hogy senki sem tudta, pontosan mekkora vagyonról van szó. Felidézte,
a 2010-es 11,6 ezer milliárd forintról 2026-ra 21,8 ezer milliárd forintra nőtt az állami vagyon értéke. Hazánk aranytartaléka 3-ról 110 tonnára nőtt, miközben Magyarország devizatartaléka is jelentősen gyarapodott. Nem utolsó sorban az energiahálózatot az elmúlt másfél évtizedben sikerült visszaszereznie az államnak a külföldi vállalatoktól.
Tóth Máté kiemelte az energiaágazat stratégiai jelentőségét, amelyben az állam szerepe teszi lehetővé, hogy Európa legalacsonyabb gáz- és áramdíját fizetik a magyar háztartások. Az egyetemes szolgáltatást immár kizárólag az állami MVM Csoport végzi, míg az üzemanyagpiacon a Mol a régió legnagyobb iparági szereplőjévé vált, komoly meghatározó globális érdekeltségekkel.
A szakértő kifejtette, az állami vagyonelemek gyarapodása a stratégiai területeken hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarországon az egyik legkisebb az infláció, amelyhez nagyban hozzájárul, hogy sem az üzemanyagok ára, sem a rezsiköltségek nem nőttek az elmúlt évben. Ezzel szemben a bérek és a reálkeresetek emelkedése a legnagyobb volt az EU tagállamai közül.
Tóth Máté arra emlékeztetett, 2010-ben egészen más volt a helyzet. Az energiaszektort, beleértve a szolgáltatást, a gáztárolókat és a hálózati infrastruktúrát is, külföldi kézben voltak, mivel a 90-es években a baloldali kormányok ezeket a stratégiai vagyonelemeket döntően francia és német iparági szereplőknek adták el.
A stratégiai jelentőségű energiahálózat előnytelen privatizációja miatt a magyarok fizették a legmagasabb energiaárakat a 2000-es évek elejétől egészen a 2013-tól indult rezsicsökkentésig. Ez részben azért vált lehetővé, mert a privatizáció mellett a külföldi nagyvállalatoknak jelentős profitot tettek lehetővé azok, akik „gyarmattá tették Magyarországot”
– fogalmazott az energiajogász. Tóth Máté arra figyelmeztetett, most is vannak olyan szereplők, akiknek nem tetszik, hogy Magyarország egy kiszolgáltatott gyarmatországból az energiapiac meghatározó regionális szereplőjévé vált, ezért arra szólította fel a leköszönő és felálló kormányokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a stratégiai vagyon megtartásával a jövőben is garantálják Magyarország biztonságát és szuverenitását, kiemelten az előttünk álló globális energiaválság időszakában.
***
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
Egy friss grafikon szerint a német gazdaság tartós gyengélkedése jelentős mértékben visszafogja a magyar gazdaság teljesítményét is.
Az iráni háború miatt az európai országok felgyorsítanák a tiszta energiára való átállást, azonban a német kormány ilyen törekvései jelentős akadályba ütközhetnek.
A tiszaújvárosihoz hasonló üzemekben rendkívül összetett folyamatokat kell irányítás alatt tartani.
Már 44 napja tart az ideiglenes tűzszünet, de az iráni háborút nem tudják lezárni az amerikaiak. A helyzetről kérdeztük Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Hogy egy állami juttatás mértéke és időpontja mennyiben és mikortól kérdőjelezhető meg, azaz mi „szerezhető vissza”, az innentől kétharmaddal eldönthető és passz.
Átalakulhat a mozgósítás rendszere, és jöhet a magasabb zsold.
Menesztette Massimiliano Allegri vezetőedzőt a milánói klub, miután nem jutottak be a Bajnokok Ligájába. A döntés azonban nemcsak őt érinti: a vezérigazgató, a sportigazgató és a technikai igazgató is távozik.
