Megszólalt a szakértő: ez okozhatta a robbanást a Mol tiszaújvárosi üzemében

Ma délelőtt súlyos robbanás és tűzeset történt a Mol tiszaújvárosi petrolkémiai komplexumában. Egy ember meghalt, kilencen súlyosan megsérültek. Szerencsére mérgező gázok nem jutottak ki a légkörbe, így lakossági egészségügyi kockázat nincs, az anyagi kár azonban jelentős. Tóth Máté energiajogász részletes Facebook-bejegyzésében foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat az esetről. Nem finomító, hanem petrolkémiai komplexum:

A Mol itt nem üzemanyagot (benzint, gázolajat) gyárt elsősorban, hanem egy nagy volumenű petrolkémiai létesítményt üzemeltet. A telephely fő profilja a finomítás során keletkező melléktermékek (főként vegyipari benzin) továbbfeldolgozása műanyag-alapanyagokká.

A hagyományos finomítói tevékenység Magyarországon a százhalombattai Dunai Finomítóban zajlik.

Mit gyártanak Tiszaújvárosban?

A komplexum három fő pilléren áll:

• Olefingyártás: Vegyipari benzin és gázok magas hőmérsékletű krakkolásával etilént és propilént állítanak elő.
• Polimergyártás: Az etilénből és propilénből polietilént és polipropilént gyártanak, amelyeket granulátum formájában adnak el a csomagoló-, autó-, építő- és fogyasztási cikkipar számára.
• Speciális vegyianyagok: A 2024-ben átadott Poliol Komplexumban poliolokat állítanak elő, amelyek a poliuretán habok (matracok, autóülések, szigetelések) alapanyagai.

Mi robbant fel?

A robbanás az Olefin-1 üzem újraindítása közben történt.

A pirogáz (pirolízisgáz) a krakkolási folyamat egyik legfontosabb terméke. 

Nem ez volt az első eset az üzemben:

• 2003-ban az Olefin-1 üzemben csőtörés miatt hatalmas tűz keletkezett a frakcionáló tornyoknál, az egységet hónapokra le kellett állítani.
• 2003 óta még legalább két további baleset történt a területen.

Nemzetközi viszonylatban is voltak súlyos olefin-üzemi katasztrófák (BASF Ludwigshafen 2016, AZF Toulouse 2001, ExxonMobil Baton Rouge 2016).

Miért ilyen veszélyes egy olefin üzem?

Az üzemek kockázatát három fő tényező növeli: 

• Gázfelhő-robbanás (VCE): Szivárgó etilén vagy propilén láthatatlan, robbanóképes elegyet alkot a levegővel. 
• Extrém hőmérséklet-különbségek: A krakkolás +850°C felett, a gázszétválasztás mélyhűtve, magas nyomáson zajlik – ez óriási anyagfáradást okoz.
• Karbantartási és újraindítási hibák: A súlyos balesetek több mint 70 százaléka nem a normál üzemelés, hanem javítás, tisztítás vagy újraindítás során történik.

Terror- és szabotázsveszély

Az olefin üzemek és finomítók a Kritikus Nemzeti Infrastruktúra (CNI) részét képezik, így kiemelt terrorveszélynek vannak kitéve.

Fizikai támadások, dróncsapások, kibertámadások (SCADA/ICS rendszerek) egyaránt jelentősen veszélyeztethetik az üzemeket. Európában és az USA-ban már több, terrorizmussal kapcsolatba hozható incidens történt (pl. Berre-l'Étang 2015, Colonial Pipeline kibertámadás).

Tóth Máté szerint Magyarországon is sürgősen szükséges a kiemelt műszaki, katonai és kiberbiztonsági védelem megerősítése az ilyen stratégiai fontosságú ipari létesítményeknél, beleértve Tiszaújvárost is.

Nyitókép forrása: Facebook

***