Magyar Péter megkegyelmezett az utolsó kommunista kormányfőnek

A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.

Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!

Szerény javaslattal élnék:
adjunk választójogot az óvodásoknak! Nem kellene vacakolni azzal, hogy mikor is lesz „érett” egy kiskorú, véleményt egy óvodás is tud nyilvánítani.
Mert a vélemény a Szent Grál! Nem én találom ki, személyesen tapasztaltam meg, amikor egy négy-öt éves formájú fiúcska az egyik budai cukrászda kerti homokozójában két harci dinót ugrasztott vadul egymásnak azt kiabálva, hogy Orbán Viktor és Magyar Péter harca, majd az orbános dinót hirtelen földobta a levegőbe, belerúgott, utánaküldve ezt a mondatot: „Dögölj meg, Orbán Viktor!” Ezután a széllel mit se törődve elkezdte szórni a homokot, mire azt mondtam neki, hogy ez nem tetszene Magyar Péternek. Erre rám nézett, és szó nélkül elment.

Helyben vagyunk, szerintem az óvodásoknak is jár a szavazati jog. A nyugati liberális pedagógia egyik irányzata, hogy már a kisgyerekeket is miniatűr felnőttnek kell tekinteni.
Emberek, tehát megilleti őket minden olyan jog, amely az érettebb korúakat.
Nem, nem a nyilvánvalót akarom mondani. Mik hangoznak el egy felső középosztálybeli budai családban, ezek után nyilvánvaló. De mi is a politikai lázadók dühének és bosszújának a forrása? A személyes, közvetlen számonkérés alapja, hogy az előző kormány tönkretett, sőt elvett tizenhat évet az életükből. Ennél önzőbb, egyoldalúbb és rövidlátóbb érvet nehéz lenne kitalálni. Mit szóljon az, aki már az ötvenes években is élt, s az akkori rezsim negyven-ötven évet vett el tőle – nem beszélve azokról, akiket meggyilkoltak politikai okokból.
A most panaszkodóknak eszükbe sem jut, hogy hasonlóan szenvedték meg sokan az 1989 és 2010 közti időszakot?
Ugye senki nem vonhatja kétségbe bárki másnak a panaszhoz való jogát?! Vagy a te mércéd magasabb rendű, mint a másiké? Hogy a saját hibáink egyediek, de a ti bűneitek kollektívek? Hogy diabolizálni, hitleresíteni lehet egy többséggel megválasztott vezetőt csak azért, mert az ő szavazói állítólag agymosottak? A vége mindig ugyanaz: aki a progresszivitást képviseli, hirdeti, annak csak igaza lehet. Aki ezt elutasítja, az elmaradott, alacsonyabb rendű, joggal vonható akár jogilag, nem csak erkölcsileg felelősségre szinte bármiért, amit ő tett. Gyűlöletkeltéshez nem érvek, hanem hergelés, igazságokkal kevert hazugságok ismétlése és dehumanizálási érzelmi állapot kialakítása kell. Az impulzuslogika mindent visz, aki uralja a pillanatot, az mindent ural mind a szexben, mind a politikában.
Az emberi természet és a racionális politika megcsúfolása, amikor egy választás technikailag arra csökkenthető, hogy az okoseszközök alapján leszűrhető információkból milyen választási üzeneteket („ezek lopnak”) kell sulykolással beleverni a választókba, akik ráadásul saját választásuknak fogják látni a döntésüket. A demokratikus embernél nincs manipulálhatóbb.
Dühből és bosszúvágyból racionális politikát nem, csak kommunikációsan ügyes politikát lehet folytatni.
Ha az új hatalom minden tekintélyt lerombol, ahogy ezt folyamatosan teszi – most például a köztársasági elnökkel –, akkor a végén egy-egy politikai rendezvényre akár a disznókat is meghívhatják. Az új hatalom vagy rövidlátó, vagy cinikus, pedig tudhatná, ha megbukik – amire van esély –, akkor még egy liberális diktatúrát is a nyakunkra hozhat. Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, vagyis az úgynevezett szabad élet dicsőítését, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség! Igen, láttunk már ilyet.
(Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton)