Magyar Péter megkegyelmezett az utolsó kommunista kormányfőnek

A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.

A volt MDF-es országgyűlési képviselő egy esetleges előrehozott önkormányzati választásról fejtette ki véleményét.

„Lehet társadalmi nyomást gyakorolni az új miniszterelnökre, rendszerváltást és előrehozott önkormányzati választásokat követelve, de
ez az újraépülő jogállami elveket derékba törné, a miniszterelnököt és a parlamentet Orbán kormányához és kétharmadához tenné hasonlatossá”
– fogalmazott Herényi Károly annak kapcsán, hogy a kormánypárti oldalon több ízben is felmerült az előrehozott önkormányzati választások gondolata.

A volt MDF-es országgyűlési képviselő – aki jelenleg Balatonföldvár alpolgármestere – a Népszavában arról írt, hogy „az önkormányzatok a választók akarata szerint ma is törvényes felhatalmazás alapján működnek. Mandátumuk a választói akarat és a hatályos jogrend szerint a következő önkormányzati választásig, 2029-ig szól.
Aki a választói akaratot megkérdőjelezi, ellene tesz, ellene agitál, az jogot és törvényt sért”
– szögezte le.
Herényi ezért arra biztatja a több mint 15 ezer önkormányzati képviselőt és a 3200-nál is nagyobb számban dolgozó polgármestert, hogy „legyenek hűek esküjükhöz,
ne engedjenek a hergelt politikai nyomásnak!
Ezzel nemcsak saját státuszukat és esküjüket védik, hanem a 36 éve sikeresen működő önkormányzati rendszert is.”
Az egykori MDF-es az írásában felidézte, némely hírportálok értesülése szerint egyes Tisza Szigetek aktivistái – felbuzdulva a párt kétharmados sikerén – előrehozott önkormányzati választásokról vizionálnak.
Ha jobb dolguk nincs, tegyék. De ha valaki a demokratikus államrend és a jogállamiság működésével legalább alapfokon tisztában van, az ilyesmin nem töri a fejét
– vélekedett.
Herényi Károly ezután emlékeztetett, Antall József 1990-ben, a megválasztását követő beszédében a következő nemzeti jövőképet vázolta. „Egy alkotmányos jogállamban a demokrácia két egyenrangú pilléren nyugszik. Az egyik pillér az országgyűlés, a másik, vele egyenrangú pillér az önkormányzatok sokasága. Az országgyűlés a teljes nemzet politikai akaratának megtestesítője.
A szubszidiaritás elve alapján működő önkormányzatok a helyi, a lokális akarat végrehajtói.
Mindkettő választópolgárok általi politikai felhatalmazása egyenrangú.”
Balatonföldvár alpolgármestere úgy folytatta, a két pillér működése azonban normális országokban teljesen más. Amíg a parlamentben a többség választja a kormányfőt és a kormánytagokat – tehát a választói szándék csak áttételesen valósul meg –, addig az önkormányzati választásokon a helyi polgárok külön választanak képviselőket és polgármestereket.
Amíg az országgyűlési választásokon a pártszimpátia dominál, addig az önkormányzati választásokon a pártszimpátia háttérbe szorul, sokkal inkább a jelöltek egyéni felkészültsége a fontos.
„1990-ben, az MDF kormány megalakulásakor – és egészen 1990 késő őszéig – a tanácsi rendszer működtette a 3200 települést. Az országgyűlés nyáron megalkotta az önkormányzatokról szóló törvényt, és ennek alapján zajlott ősszel az önkormányzati választás. Antall Józsefnek eszébe sem jutott feloszlatni, felfüggeszteni a tanácsokat, sőt Horváth Balázs akkori belügyminiszter a választásokig tartó együttműködésre kérte a tanácselnököket” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy sok tanácselnököt – az ő településén is – később polgármesterré választottak. Végezetül kijelentette: „Voltak akkor is, akik úgy kommunistáztak, ahogy ma sokan fideszeznek, de a józan többség nem a gerjesztett hangulat, hanem az esze és a meggyőződése szerint választott.”
Nyitókép: Herényi Károly/Facebook