Hosszú interjút adott Orbán Anita: ez lesz Magyarország külpolitikájának új iránya

Orbán Anita, Magyarország frissen kinevezett külügyminisztere a Válasz Online-nak adott interjújában beszélt a tárcánál zajló átvilágításokról, a diplomáciai stílusváltásról, a szomszédságpolitikai vörös vonalakról, valamint az uniós források hazahozatalára irányuló törekvésekről.

Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban

A miniszter az interjúban jelezte, hogy jelenleg is zajlik a minisztérium épületének, apparátusának és IT-rendszerének biztonsági és szakmai átvilágítása. Hangsúlyozta, hogy az új vezetés nem tervez politikai alapú tisztogatást a Szijjártó-korszak munkatársai körében, de új működési kultúrát és szigorú szakmai sztenderdeket vezet be.

„Nem fogunk tisztogatni; nincs olyan szabály, hogy »ki az összes futsalossal!«. Olyan szabály viszont van, hogy professzionális diplomáciai csapatot építünk” – fogalmazott a tárcavezető.

Orbán Anita szerint a jövőben a szakmai felkészültség és a sértetlen integritás lesz a mérvadó, és középtávon vissza kívánják hozni a kötelező versenyvizsgát a külügyi pályára lépők számára. A stílusbeli és kommunikációs változásokkal kapcsolatban megjegyezte:

Utalt arra is, hogy tizenkét év után először hívta meg a Budapestre akkreditált külképviseletek vezetőit egy közös egyeztetésre, hangsúlyozva a partnerekkel való folyamatos párbeszéd fontosságát.

Határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben

A külügyminiszter kiemelten foglalkozott a szomszédságpolitikával, különösen Ukrajna és a kárpátaljai magyarság helyzetével. Kifejtette, hogy a kétoldalú kapcsolatok rendezése és Ukrajna európai integrációjának támogatása szigorúan a kisebbségi, oktatási és nyelvhasználati jogok helyreállításától függ.

„Kijevből Budapestre Beregszászon át vezet az út. Nyitottak vagyunk a kétoldalú kapcsolatok rendezésére, de ehhez elengedhetetlennek tartjuk a kárpátaljai magyar közösség oktatási és nyelvhasználati jogainak rendezését. [...] Addig nem lépünk tovább más ügyek, például Ukrajna uniós csatlakozása irányába, amíg nincsenek konkrét eredmények. Általános ígéretekkel nem elégszünk meg” – jelentette ki.

Az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, hogy Moszkvával pragmatikus kapcsolatokra törekednek, ugyanakkor a Kárpátalját ért május 13-i dróntámadás után azonnal bekérette a budapesti orosz nagykövetet. Hozzátette, hogy a kormány hamarosan vizsgálatot indít a harmadik országokból érkező, a hazai döntéshozatalt befolyásolni próbáló befolyásszerzési kísérletek feltérképezésére, amelynek első eredményeit már a nyáron nyilvánosságra hoznák.

Szlovákia kapcsán Orbán Anita egyértelművé tette, hogy a jószomszédi együttműködésnek gátat szabnak a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzások és az ezek bírálatát büntető pozsonyi jogszabályok.

Ezek elfogadhatatlanok egy 21. századi európai országban” – mutatott rá, utalva a közelgő kormányfői szintű egyeztetésekre.

Három hónap az uniós pénzekért

A miniszter beszámolt az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokról is. Véleménye szerint a helyreállítási alap (RRF) 10,4 milliárd eurós keretének lehívásához szükséges jogállamisági feltételek teljesítése nem csupán uniós elvárás, hanem a magyar állampolgárok érdeke is. A feladatot nehezíti a rendkívül szoros határidő.

„Erőnket megfeszítve dolgozunk, hogy augusztus végéig mindent megoldjunk – három hónap áll rendelkezésre arra, amire más államoknak több éve volt. Szomorú állapotban vettük át a helyreállítási alap (RRF) dossziéit elődeinktől” – mondta el Orbán Anita, hozzátéve, hogy a Bizottság hozzáállása konstruktív.

Megerősítette, hogy Magyarország szükség esetén nem kötelező betelepítéssel vagy pénzügyi hozzájárulással, hanem technikai segítséggel – szakemberek és rendőrök küldésével – támogatja majd a nyomás alatt lévő tagállamokat.

Újraépített szövetségi rendszerek

Az interjú végén a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország szakítani kíván az eddigi konfrontatív külpolitikai doktrínával. Célja, hogy az ország megbízható, kiszámítható és konstruktív partnerré váljon a nemzetközi szervezeteken, így a NATO-n és az Európai Unión belül is.

„A partnereink pedig érezzék úgy, hogy Magyarország újra megérkezett Európa szívébe. Világos érdekekkel, határvonalakkal – és kompromisszumkészséggel” – zárta gondolatait a tárcavezető.

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert