Az elemző rámutatott: komoly szerepe van Trump és Putyin kínai látogatásának

Az elmúlt hónapokban egymást követték a magas szintű államfői látogatások Kínában: Donald Trump amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint több európai vezető is Pekingben tárgyalt. Az Indexnek nyilatkozó Horváth Levente Kína-szakértő, az MCC Ázsiai–Magyar Kapcsolatok Irodájának vezetője szerint „az amerikai–kínai tárgyalások egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a két nagyhatalom egyelőre nem a teljes leválásban, hanem a kontrollált versengésben érdekelt.” 

– fogalmazott a lapnak Horváth Levente. Kiemelte: Donald Trump kedvezőtlen geopolitikai helyzetben érkezett Pekingbe. Úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem tudta gyorsan rendezni a Közel-Keleten kialakult konfliktust, és a Hormuzi-szoros lezárása a világgazdaság egészének súlyos károkat okoz. A válság egyúttal rámutatott Kína növekvő geopolitikai szerepére is.

 – hívta fel a figyelmet az MCC Kína-szakértője.

Arra is rámutatott, hogy Washington olyan háborúba ragadt bele, amelyet maga kezdeményezett, ráadásul a novemberi amerikai félidős választások közeledtével Trumpnak külpolitikai sikereket is fel kell mutatnia.

A szakértő az Indexnek kifejtette, a nyugati gondolkodás egyik meghatározó jellemzője a szövetségi logika és „az oldalak kijelölése”, ám sem Kína, sem Oroszország nem a klasszikus nyugati civilizációból származik, ezért a két ország lépéseit sem szabad kizárólag nyugati terminológiával értelmezni.

„Bár hivatalosan nem katonai szövetségről beszélünk, a két ország között rendkívül magas szintű stratégiai koordináció alakult ki. A kétoldalú kereskedelmi forgalom már évek óta meghaladja a 200 milliárd dollárt, az energiaegyüttműködés folyamatosan bővül, miközben a kereskedelem döntő része ma már dollár használata nélkül zajlik. Kína számára Oroszország egyszerre jelent stabil energiaforrást és geopolitikai partnert, míg Oroszország számára Kína vált az egyik legfontosabb gazdasági támaszponttá a nyugati szankciók időszakában. Mindez azonban nem klasszikus katonai szövetség, sokkal inkább egy pragmatikus, érdekvezérelt stratégiai együttműködés.” – fejtette ki Horváth Levente.

A Kína-szakértő arról is beszélt, hogy az Európai Unió egyre nehezebb helyzetben találja magát. Noha Brüsszel politikailag kritikusan viszonyul Kínához, számos európai tagállam gazdasági lehetőséget lát a kínai kapcsolatokban. Az amerikai politika változása ráadásul új helyzetet teremtett.

– emelte ki Horváth Levente. A teljes elemzést az Index cikkében olvashatják el.

Nyitókép forrása: Kenny HOLSTON / POOL / AFP