Magyar Péter megkegyelmezett az utolsó kommunista kormányfőnek

A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.

Mérő kritikával illette azokat az egykori ellenzékieket, akik az elmúlt években „lapítottak a fűben, nem csináltak semmit”.

A Partizán maratoni kibeszélő műsorában Mérő László matematikus-pszichológus arról beszélt, hogy a társadalmi békét fenyegető legnagyobb jelenlegi kockázatot paradox módon éppen a győztesek viselkedésében látja.
Mérő szerint a korábbi kormánypárti szavazótábor egy része hirtelen rendkívül nehéz felismeréssel szembesült. Úgy látja, sokan azonnal átálltak, de maradt nagyjából 1–1,5 millió ember, akinek most azzal a „sokkoló” érzéssel kell megküzdenie: „Úristen, miben hittem?”

A matematikus-pszichológus hangsúlyozta: ezek a „kiábránduló választók” most nem pusztán politikai véleményt váltanak, hanem a gyászfeldolgozás jól ismert pszichológiai fázisain mennek keresztül: „tehát a düh, a tagadás, az alkudozás, a [...] letargia és aztán a megbékélés vagy [...] újrakezdés”.
Mérő legfőbb aggodalma éppen ezért nem a politikai ellenfél jövőbeli machinációira irányul. Mint a műsorban élesen fogalmazott:
„Én legjobban attól félek, hogy a győzteseknek most túl nagy lesz a pofájuk.”
Mérő kritikával illette azokat az egykori ellenzékieket, akik az elmúlt években „lapítottak a fűben, nem csináltak semmit”, most viszont fölényesen, pökhendin, gúnyos „jó reggelt kívánok”-kal fogadják az „ébredező”, „megvezetett szavazókat”. Szerinte pszichológiai szempontból „nincs annál sértőbb”, mint amikor egy hitét vesztett, sérült embert ilyen arroganciával és kárörömmel szembesítenek.
Úgy véli, az arrogáns fogadtatás ahelyett, hogy átsegítené ezeket az embereket a Tisza táborába, éppen ellenkező hatást válthat ki: „ezzel még öt évre, tíz évre vissza lehet lökni őket oda, hogy abban [a Fideszben – a szerk.] higgyenek, ragaszkodjanak hozzá”. A pszichológus ezt a jelenséget jelenleg mindennél veszélyesebbnek tartja: „én ettől most éppen jobban félek, mint attól, hogy az Orbán mit kavar”.
A feszültségkeltés, a gúnyolódás és a másik tábor lekezelése helyett Mérő egy békésebb társadalom képét rajzolja fel. Reményét fejezte ki, hogy az indulatok csillapodásával a jövőben „az lesz a normális, hogy szép nyugodtan elkvaterkázunk egy családi asztalnál: az egyik ebben hisz, a másik abban”.
Nyitókép: Képernyőkép/Partizán YouTube-csatorna