Hiába búcsúzik az ellenzéki szereptől Magyar Péter és csapata, az influenszerpolitizálás kitart

Apró, mégis árulkodó részletre hívta fel a figyelmet hétfői posztjában Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, volt kancelláriaminiszter. Mint írta, valamennyi minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár vezeti a miniszter irányítása mellett, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. Ő tehát az adott tárca első számú köztisztviselője, ám Magyar Péter javaslatára a köztársasági elnök 2026. május 15-én, pénteken nem sokkal éjfél előtt felmentette az összeset úgy, hogy napokig nem voltak meg az utódok. Ilyenre 1990 óta nem volt példa. 

Leszámolás mint időnyerés 

Az új és a régi miniszterek átadás-átvételi eseményéről készült beszámolókból is az szűrhető le, hogy az új kabinet jórészt fogalmatlan az „aprómunkát” illetően, s az egyes tárcák portfólióját rögzítő, úgynevezett statútumtörvénnyel sem stimmelt minden. Igaz, ez nem tartotta vissza Magyar Pétert attól, hogy politikai vádbeszédet mondjon kinn és benn is a leköszönő rezsimmel szemben. Hasonló szellemben szervezte meg a Tisza a Karmelita, a Miniszterelnöki Kabinet­iroda és a Belügyminisztérium várbeli épületeinek bejárását, „luxizást” emlegető bemutatását, amit később kiterjesztett a teljes rekonstrukció alá vett igazságügyi palotára a Kossuth Lajos téren. 

Az üzenet lényege: nem kormány-, hanem rendszerváltás történt, afféle forradalom, amelynek az előző kabinet minden elemét meg kell tagadnia; és a kinevezetteknek, köztük Sulyok Tamás államfőnek vagy Varga Zs. András Kúria-­elnöknek a miniszterelnök szerint nem lehet maradása. Dull Szabolcs elemző úgy látja, Magyar Péter célja az időnyerés is: „Amíg Orbán Viktor kormányzása és a NER elszámoltatása van napirenden, addig Magyar sem a jelenlegi kormány döntéseiről, terveiről kap kérdéseket, így ez nem oszthatja meg a Tisza-tábort.” 

A kormányfő amúgy Facebook-posztjaiban a leszámolási igény mellett leginkább a hangulatvideók publikálását folytatja: kávét főz, porcelánkészletet keres vagy épp sporteseményen szurkol meg szelfizik a rajongókkal. Abszolút filmszínház, avagy eljött az influenszerkormányzás kora. 

Se törvény, se csapat 

A kormányzás érdemi része még nyilván nem kezdődött el, igaz, egyelőre tart a türelmi idő a tizenhat évnyi Fidesz-vezetés után, az új kabinet pedig minden percét igyekszik kiélvezni a szituá­ciónak. A kormány látszólag nagy fokozatra kapcsolt, ám leginkább a korábbi ellenzék számára szimbolikus ügyekről, illetve vizsgálatok elrendeléséről van szó. Például búcsúzhatunk a vármegyéktől; áttekintik többek között a költségvetést és a közmédia működését; nyilvánosak a kegyelmi ügy egyes iratai, amelyeket parlamenti testület is górcső alá vesz majd; továbbá kivizsgálják a vendégmunkásstop lehetőségét is. Ja, és az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási hozzájárulást, Karácsony Gergely főpolgármester legnagyobb bánatára. 

Magyar Péter egy volt ATV-s, valamint két egykori RTL-es műsorvezető hölgyet nevezett ki kormány­szóvivőnek; a bizottsági meghallgatásokon a miniszterjelöltek kevés konkrétummal szolgáltak a jövőt illetően; s a múlt heti, illetve a most hétfői kormányülésen is leginkább alapvetésként értelmezhető döntések születtek, például az aszályhelyzet felszámolásáról, a kegyelmi dosszié (bármi legyen is az) nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtási rendszer átalakításáról, a kórházak klimatizációjáról vagy épp az azbesztszennyezéssel kapcsolatos teendőkről. 

A parlament a bulival záruló alakuló ülést, illetve a miniszterelnöki eskütételt követően nagyjából kéthetes „szabadságra” ment, ráadásul a minisztériumok sem álltak még fel teljesen. Úgy tudjuk, hiányos az apparátus, folyosói pletykák szerint egyes helyettes államtitkárokat is győzködnek a tárcavezetők, hogy maradjanak. Hallottunk olyan államtitkári kabinetfőnökről, akit ugyancsak megkerestek. 

Vagyis hiába a hangzatos vagy épp üdvözlendő kormánydöntések, ha maga a kormány effektíve még nem tud érdemben működni, zajlik az épületek kiosztása, ráadásul még törvényjavaslatok sincsenek a tisztelt Ház előtt. Összehasonlításképp: 2010-ben a Fidesz–KDNP tizenhét fajsúlyos tervezettel készült az első időszakra – ilyesminek egyelőre nyomát se látni. Magyar pedig ezen a héten is utazik: egy informális brüsszeli „beköszönés” és egy őt ünneplő olasz filmfesztivál után a napokban Lengyelországba és Ausztriába látogat. 

Információink szerint Magyar Péter után a balliberális oldalról a partizános stúdión át egészen a kancelláriaminiszterségig jutó Ruff Bálint a leginkább fajsúlyos tagja a kormánynak, legalábbis politikai értelemben: ő kapta ugyanis feladatul a „rendszerváltás” valóra váltását. Nagy befolyása lett a titkosszolgálatok felett diszponáló nemzetbiztonsági főtanácsadónak, a Tisza egykori kampányfőnökének, Tóth Péternek is. 

Tóth Józsefnek, a XIII. kerület „örökös” MSZP-s polgármesterének a fia kapcsán Schiffer András ügyvéd felidézte, a volt sportújságíró Tóth Ruff-fal közösen 2021-ben Márki-Zay Péter ellenzéki listavezető körül is feltűnt, ám a hódmezővásárhelyi polgármester nem kért belőlük. Schiffer úgy fogalmazott: „Friss megbízatására figyelemmel néhány hézagot igazán kitölthetne az életrajzában. Pontosan milyen területen dolgozott közgazdászként 2004 tavasza és 2006 ősze, 2010 és 2013, valamint 2015 és 2025 között? Milyen tapasztalatokat szerzett a külpolitika és a nemzetbiztonság vonatkozásában? A régmúltból felsejlik egy hasonlóan bámulatos felemelkedés egy hasonló pozícióba. Bajnai Gordon új miniszter­elnök 2009-ben egy mindössze 29 éves EP-képviselői tanácsadót kért fel kül- és biztonságpolitikai főtanácsadójának. Őt Korányi Dávidnak hívták.” 

Havasi ellenáll 

A formálódó és akadozó személyzeti politika azért is fontos, mert a politikai irányokra is lehet belőle következtetni, másrészt jórészt ezen dől el, hogy sikerül-e megvalósítani a hangzatos ígéreteket, illetve az azokból fakadó magas szintű döntéseket. S ha igen, úgy milyen minőségben. Forrásaink szerint 

Mármint a nép. Mindazonáltal állítólag vétót emelt miniszterei több államtitkár-­választásával szemben, tovább nehezítve az apparátus felállításának folyamatát. 

Az is véleményes, miért ment bele nyílt szó­csatába Havasi Bertalan volt helyettes állam­titkárral, külön videót szentelve utána jogilag billegő kirúgásának a közösségi oldalán. Havasi sem volt rest: hivatali visszaélésre hivatkozva feljelentette a kormányfőt. Németh Balázs fideszes képviselő összegzése szerint a miniszterelnök „amatőr, felkészületlen, de közben arrogáns és kicsinyes. Nagyjából ennyit mondhatunk el eddig Magyar Péterről és a kormányáról”. Ez nyilván nettó politikai vélemény, ám a tények ismeretében akadhat benne igazság.

Fotó: Joe Klamar / AFP