Berlinben az autók állnak a kultúrharc központjában

Berlinben mára kulturális és politikai törésvonallá vált a közlekedés kérdése, írj a New York Times. A zöld és baloldali erők szerint radikálisan csökkenteni kellene a belvárosi autóforgalmat, míg a konzervatívok és az Alternatíva Németországért (AfD) úgy látják: az autósokat érő korlátozások valójában a személyes szabadság elleni támadások.

Éves behajtási kvóta

A vita középpontjában a Berlin Autofrei (Autómentes Berlin) elnevezésű civil népszavazási kezdeményezés állt, amely jelentősen korlátozta volna a magántulajdonú gépkocsik belvárosi használatát. A javaslat szerint

A kezdeményezés mögé több tízezer aláíró sorakozott fel. A civil aktivisták szerint a város élhetőségét csak úgy lehet javítani, ha

• kevesebb helyet foglalnak el az autók, és
• több teret kapnak a kerékpárutak,
• a közösségi terek,
• a kávézók vagy éppen
• a városi kertek.

A népszavazási kezdeményezés végül elbukott: mintegy 34 ezer aláírás hiányzott ahhoz, hogy referendumot írjanak ki.

Az autósok oldalán

A New York Times szerint a berlini kampányban az AfD számára különösen kedvező témává vált az autós közlekedés kérdése. A párt a város főbb bevezető útvonalain olyan plakátokkal kampányol, amelyeken

A New York Times idézi Conrad Kunze szociológust is, aki szerint az európai konzervatív és jobboldali pártok egyre gyakrabban állítják be az autóhasználat korlátozását úgy, mint az átlagemberek életmódja elleni támadást. Megfogalmazása szerint ezek a politikai erők azt az üzenetet közvetítik, hogy

Az AfD számára a közlekedési vita azért is kedvező terep, mert olyan népszerű témát kínál, amely nem kapcsolódik közvetlenül a bevándorláshoz, miközben jól illeszkedik a párt általános rendszerkritikus és szabadságjogi narratívájába.

A lap szerint a párt jelenleg inkább a vita nyertesei közé tartozik, hiszen a népszavazási kezdeményezés bukása is azt mutatja, hogy a berliniek többsége nem támogatja a radikális autóellenes intézkedéseket.

A külváros és a belváros csatája

A lap szerint a vita részben társadalmi törésvonalakat is tükröz. A belső kerületek lakói általában könnyebben hozzáférnek a tömegközlekedéshez, és nyitottabbak a zöldpolitikákra. Ezzel szemben a város peremén élők közül sokan autóval járnak munkába, számukra a korlátozások közvetlen életminőség-romlást jelenthetnek.

A lap szerint az AfD és a kereszténydemokraták egyaránt igyekeznek megszólítani azokat a külvárosokban élő választókat, akik nap mint nap autóval járnak dolgozni a belvárosba, és úgy érzik, hogy a zöld közlekedéspolitika az ő érdekeiket háttérbe szorítja.

A kérdés ráadásul egyre érzékenyebb, mivel az iráni háború nyomán emelkedő üzemanyagárak tovább növelték az autósok elégedetlenségét.

Európai trend

Berlin nem egyedül küzd ezzel a dilemmával: az elmúlt években

• Párizs,
• Barcelona és
• London is

próbálta visszaszorítani az autóforgalmat és előnyben részesíteni a kerékpáros, illetve gyalogos közlekedést.

A szeptemberi önkormányzati választás egyik nagy kérdése így az lehet, hogy a német főváros a zöldebb közlekedési modell felé indul-e tovább, vagy inkább marad az autósok számára kedvezőbb politika irányzat.

A trendek egy irányba mutatnak

A közhangulat változását az is jól jelzi, hogy Berlinben május közepére némileg elmozdultak a pártok közötti erőviszonyok az április végén publikált adatokhoz képest. Az akkori Infratest dimap-felmérésben az AfD még a maga 18 százalékával fej-fej mellett állt a második helyen a zöldekkel és szélsőbaloldallal. A jobboldali párt május közepére megőrizte a támogatottságát – ami egyébként 2 százalékpontos növekedést jelent január óta -, ám a több párt támogatottsága jelentősen romlott az elmúlt időszakban.

A friss eredmények szerint a kereszténydemokraták továbbra is a legnépszerűbbek a német fővárosban:

• a CDU 1 százalékpontot javítva 20 százalékon áll,
• őket követi az AfD 18,
• a harmadik helyen a meglepő módon 2 pontot erősödő szociáldemokraták 16,
• majd a 3-3 százalékpontot bukó zöldek és a Die Linke 15-15 százalékkal;
• a többi formáció pedig nem jutna be a városi közgyűlésbe.

Alice Weidelék eredménye természetesen messze van attól, hogy önállóan átvegyék Berlin irányítását, ugyanakkor már a most prognosztizált súlyukkal is nehezen megkerülhető frakciót állíthatnak fel. Illetve újabb, a tűzfalpolitika fogságában vergődő, életképtelen koalícióra kényszeríthetik a politikai ellenfeleiket, amely a mostani folyamatok tükrében már egyre inkább nekik, és nem a mainstream pártoknak kedvez. Az ügyek mentén való politizálás pedig végül a CDU makacs ellenállását is megtörheti, és a fővárosi frakció akár úgy is koalícióra kényszerülhet az AfD-vel, hogy azt az országos vezetés nem nézné jó szemmel.

***

Fotó: Tobias SCHWARZ / AFP