Május 21-én, csütörtökön mintegy 800 utassal indult útnak a Boldogasszony zarándokvonat Csíksomlyóra, köztük a Rákóczi Szövetség középiskolai szervezeteinek diákjai is szép számmal megtalálhatók. Összeállításunkban annak jártunk utána, hogy milyen programok várnak a résztvvőkre, illetve, hogy mit jelent a magyarság számára ez a zarándoklat.
Zarándoklat – Idén is elindult a Boldogasszony zarándokvonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra május 21-én, csütörtökön reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Misszió Tours Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. közös szervezésében tizenharmadik alkalommal elinduló Boldogasszony zarándokvonatot és több mint 800 utasát Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntötte, majd Marton Zsolt váci megyés püspök, a zarándokvonat lelki vezetője áldotta meg indulás előtt.
A zarándokvonattal utazott Székely János szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka is.
Bihari Eszter, a Rákóczi Szövetség kommunikációs munkatársa a Mandiner megkeresésére elmondta, hogy a Szövetség 2017 óta minden évben középiskolai szervezeteinek képviseletében 300 diákkal csatlakozik a vonatos zarándoklathoz.
Kiderült, a legtöbb utas Budapesten, a Keleti pályaudvaron csatlakozik a zarándokvonathoz, de a szerelvény megáll
Az útvonal pedig mintegy 15 állomást érint az odaúton.
Az iránti érdeklődésünkre, hogy a zarándokvonat utasai ebben a pár napban milyen eseményeken vehetnek részt, Bihari Eszter azt a választ adta, hogy az utasok előtt a csíksomlyói búcsú mellett több lelki, kulturális és közösségi programon is nyitva áll.
A zarándokok az indulástól kezdve csatlakozhatnak közös imákhoz, éneklésekhez és lelki elmélkedésekhez,
de mély, lelki beszélgetésekre és gyónásra van lehetőség az út során.
A Rákóczi Szövetség kommunikációs munkatársa kiemelte, hogy minden évben felemelő pillanatokban van részük a nagyobb erdélyi vasútállomásokon, ahol ünnepélyes keretek között fogadják zarándokvonatot és utasait.
Miután pedig megérkeznek úticéljukhoz, Csíksomlyóra, ott részt vesznek a keresztalji felvonuláson, a Hármashalom-oltárnál tartott szentmisén, illetve lehetőségük van egyéni imádságra és egyéb szabad programokra a kegyhelyen.
Emellett ellátogatnak a csíkszeredai és gyergyószentmiklósi közös szentmisékre és pünkösdi eseményekre, valamint kirándulást tesznek az ezeréves határhoz.
Végül arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt évekből milyen emlékezetes visszajelzéseik vannak, Bihari Eszter azt felelte, hogy
a zarándoklat mindenkinek egyéni és közösségi élmény egyszerre.
„Több alkalommal a diaszpórából érkező magyarok fiatalok is velünk tartottak a búcsúba, akiket teljesen megdöbbentette, hogy átléptünk egy országhatárt, utaztunk sok száz kilométert, majd a vasútállomásokon tánccal, énekszóval köszöntöttek bennünket magyarul. Nagyon sok fiatalnak életre szóló élményé és emlékké válik a zarándoklat, ami erőt és hitet tud adni” – zárta gondolatait a kommunikációs munkatárs.
Így zengett a Boldogasszony anyánk a Keleti pályaudvaron a zarándokvonat indulása előtt:
A csíksomlyói búcsú kapcsán kérdéseket intéztünk Lakatos Mihályhoz, az MCC Magyar Összetartozás Intézetének kutatójához is. Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent a magyarság számára ez a zarándoklat, a kutató azt válaszolta, hogy mint minden zarándoklat vagy „búcsújárás”, azt a célt szolgálja, hogy
az oda ellátogató nemzettársaink lelkileg megtisztuljanak és feltöltődjenek, a hívők hitükben megerősödjenek, a nem-hívőknek pedig mindig egy esélyt jelent a hit elnyerésére és a hívők közösségéhez való csatlakozásra”.
„Bármi lesz is a végeredmény, nagy élményt jelent. Soha senkitől nem hallottam még, hogy megbánta volna a csíksomlyói búcsún való részvételét, az ellenkezőjét azonban számtalanszor” – jegyezte meg.
Lakatos ezután ismertette a csíksomlyói búcsú történetét. Lényegében egy kis katolikus zarándoklatnak indult e búcsújárás is, amilyenből még igen sok van szerte a keresztény világban. „A szájhagyomány szerint kezdetben a csíki székelyek ünnepelték meg ilyen formában ama hadieseményt, amely során katolikus hitüket 1567-ben sikeresen megvédték a protestáns fejedelem, János Zsigmond térítő szándéka ellenében. Hogy történt-e csata vagy sem, nem tudni, az viszont tény, hogy a csíkiak ma is katolikusok”.
Majd azzal folytatta, hogy
a zarándoklat helye, Csíksomlyó, azonban kétségkívül a szentség megnyilatkozásának helye lehet, hiszen az évszázadok során a vonzerőnek egy olyan szintjére jutott, amely áttör hitet, felekezeti hovatartozást és hitetlenséget, történelmi tényeket és legendákat,
és a világ minden tájáról odevonzza a magyarokat, akik részesei szeretnének lenni a búcsú és az együttlét felemelő pillanatainak – hangsúlyozta.
„Az a csodálatos benne, hogy úgy alakult át az egyik legnagyobb magyarság-ünneppé, a világ legkülönbözőbb szegleteiből idesereglő magyarok összetartozásának ünnepévé, hogy közben az ünnep eredeti keresztény, vallásos jellege sem szenvedett csorbát.
Ilyenkor hajlamos az ember arra gondolni, hogy ez nem is emberi szándék, hanem az isteni kegyelem munkálkodásának eredménye”
– szögezte le Lakatos Mihály.
Az MCC Magyar Összetartozás Intézetének munkatársa végül arra is választ adott, hogy mi ennek az eseménynek a nemzetpolitikai jelentősége.
Mint fogalmazott, a pünkösdkor ünnepelt eredeti esemény során a leszálló Szentlélek által az a csoda történt meg, hogy a sok országból érkező zarándokok mindegyike a saját nyelvén kezdte hallani az apostolok által hirdetett igét. Az ige tehát sok nyelven hangzott el, hogy mindenki értse.
A mi csíksomlyói búcsúnk esetében pedig mintha éppen fordítva történne: a sok országból ideérkező emberek mindannyian egy nyelven, magyarul hallgatják az igét. És értik is, merthogy ők mind magyarok.
Így élhetik át az ünnep felemelő élményét anyanyelvükön azon nemzettársaink is, akik amúgy a hétköznapokban idegen nyelvi környezetben élik vagy kénytelenek élni az életüket. Ez erősíti az együvé tartozás, a nemzeti összetartozás és ezáltal a nemzeti identitás tudatát is a résztvevőkben”.
Sőt, nemcsak őbennük, hanem mindazokban is, akik élő közvetítések révén vesznek részt az eseményen, vagy csupán híradásokból, képi anyagokból értesülnek az ott történtekről. „Ilyen formán érzelmi és erkölcsi hatásának értéke jószerivel felbecsülhetetlen” – zárta gondolatait Lakatos Mihály.
Nyitókép: MTI/Kátai Edit
Ezt is ajánljuk a témában
Sziklára épült itt minden: a havasok közötti, magasban fekvő völgyekben mindig is gyenge volt a termőföld, nem csoda hát, hogy szikár és kemény embereket nevelt ez a táj. Rajcsányi Gellért írása.
Párbeszédet kezdeményez az állammal.
„A vajdasági magyarok a választáson elmondták a véleményüket” – jelentette ki Pásztor Bálint.
Magyar Péter sztorija állt szemben Varga Judit sztorijával, az influenszertüntetés élménye állt szemben a Harcosok Klubja-élménnyel.
E gondolat jegyében született meg Keresztury-Albert Zsolt zeneszerző különleges színpadi zeneműve. A Penta Essentia utazás a hamvasi öt géniusz földjén a veszteségek helyett a magyar lét teljességének kulcsát állítva a középpontba.
Mutatjuk a konkrét tapasztalatokat!
Micsoda névsor!
Miközben a német főváros évek óta megoldatlan problémákkal küzd, a szeptemberi önkormányzati választás egyik legélesebb vitája az autózás körül bontakozott ki.
A 2021-es ársapkát ellátásbiztonsági problémák és a készletek csökkenése miatt kellett eltörölni, és e téren téren most sem állunk túl jól – mutat rá cikkében a Világgazdaságban.
